Jó pozícióban a húsmarhaágazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/02/19

Az ágazatot keresleti piac jellemzi, különböző gazdasági méretekben is jövedelmező lehet, és az elérhető támogatások mértéke is magasnak számít más európai országok támogatási szintjéhez képest. Azonban figyelembe kell venni, hogy már nem sokáig tart ez a szint.

Vannak még teendők

A most következő pár évben minden lehetőséget meg kell ragadniuk a tenyésztőknek, hogy később is fel tudják venni a versenyt akár a szomszédos országok húsmarhatartóival. Ugyanis számolni kell azzal, hogy 2020 után sokkal kevesebb forrás fog már csak rendelkezésre állni. Jelenleg állatonként mintegy 90 ezer forintos támogatás érhető el, ám ez öt év múlva 15–30 százalékára csökkenhet. Semmiképpen sem szabad elkényelmesedniük az ágazat szereplőinek, hiszen akad még teendőjük bőségesen – hangzott el december 3-án, a II. Országos Húsmarha-ágazati Tanácskozáson.

Növekvő állomány

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a tanácskozás levezető elnöke megnyitóbeszédében elmondta: A húsmarha-ágazat szerencsés helyzetben van több szemszögből is, különösen akkor, ha a tejtermelő vagy sertéságazat jelenlegi helyzetéhez viszonyítunk. A támogatások arányát tekintve Európában az élmezőnyhöz tartozunk és tartósan keresleti piaccal lehet számolni az ágazatban.

Megjegyezte azonban, hogy a piacon belül természetesen itt is vannak hullámzó időszakok, de ennek okai nem az igények csökkenésére, hanem inkább állat-egészségügyi korlátokra, politikai kockázatokra vezethetők vissza.

Magyarország jellemzően Törökországba, a Közel-Kelet országaiba, Észak-Afrikába exportál húsmarhát. Hízómarha és tenyészállat esetében is élénk kereslet volt jellemző korábban és jelenleg is, hiszen a felvevőpiac mondhatni korlátlan.

Az ágazat jövedelemtermelő képességét az is alátámasztja, hogy folyamatosan bővül az országban a húsmarhák létszáma.

Az 1990-es évek elején még 40 ezer körüli volt a húshasznú üszők és tehenek száma, mostanra közel ötszöröse az akkorinak. Dr. Wagenhoffer Zsombor arról számolt be, hogy mintegy húszszázalékos létszámnövekedés történt az elmúlt öt évben, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az állomány összetétele még mindig túlságosan heterogén.

Felhívta az állattartók figyelmét, hogy vannak még tenyésztői feladatok, hiszen a termelési, szaporasági mutatókon van mit javítani. Várhatóan a keresleti piac tartósan fennmarad, remélhetőleg a lépést is tudják tartani a magyar húsmarhatenyésztők külföldi versenytársaikkal.

A piacra nem is nagyon lehet panasz akkor, amikor a növendék állatokért kilogrammonként 1000–1200 forintot kap a húsmarhatartó. Ez korábban 600–850 forint körül mozgott, de szerencsére a török kereslet felsrófolta az árakat. A török piac árfelhajtó hatása nélkül körülbelül 800–900 forintos kilónkénti áron lehetne értékesíteni.

A tanácskozás elején Márton István, a Magyar Szarvas­marha-tenyésztők Szövetségének társelnöke is köszöntötte a résztvevőket. A hazai állománnyal kapcsolatban megjegyezte: Mára soha nem látott szintre emelkedett a húshasznú tehénlétszám, mintegy 165 ezerre tehető a húshasznú tehenek száma az országban. Hozzátette, hogy ez az ágazat jelenlegi jövedelemtermelő képességének köszönhető, felhívta a figyelmet arra is, hogy az utolsó időszakban vagyunk, amikor ennyi forrás áll rendelkezésre. 2020 után ugyanis jóval kevesebb uniós pénzre lehet majd számítani, Magyarország nettó befizetővé válik az EU-ban. Így a tenyésztők eddigi kényelmes pozíciója megváltozik, hiszen a most kapott támogatások összegeinek töredékéhez lehet majd csak hozzájutni különböző jogcímeken.

Hozzáfűzte, hogy a mostani fejlesztési forrásokat a lehető legjobban kell kihasználni. Mind hatékonyságban, mind pedig naturális mutatókban fejlődni kell. Közeli versenytársainknál Csehországban és Romániában is az ágazat erősödése figyelhető meg, ezért is kell a hazai tenyésztőknek a fejlődés útján haladniuk.
Az AKG kapcsán beszélt a program nehézségeiről és hibáiról, ehhez kapcsolódóan hozzáfűzte, hogy a kérődzőágazat számára is komoly kihívást jelent a klímaváltozás. Végezetül elmondta, hogy a jövő évben a hagyományos helyszínen, a Keszthelyi Egyetemen tervezik megtartani a tanácskozást.

Témák a tanácskozáson

Az Országos Húsmarha-ágazati Tanácskozás első előadásában Takács Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állattenyésztési szakértője számolt be a Vidékfejlesztési Program azon pontjairól, amelyek fontosak lehetnek az ágazat résztvevőinek. Ismertette a főbb változásokat az előző ciklushoz képest. Elmondta, hogy a mostani időszakban mintegy 75,6 milliárd forint jut az állattenyésztésre. Ez a harmada annak, amit a korábbi ciklusban az állattenyésztési ágazatra fordítottak.

Szarvasmarhatartó telepek építésére, korszerűsítésére 20 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az állattartótelepek korszerűsítésének támogatására 6 milliárd forintos forrásösszeg jut. Trágyatárolók építésére pedig 5,6 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre. Terménytárolók építésére, korszerűsítésére mintegy 20 milliárdos keretösszeg várható. A keretösszegek részletezése és a változások ismertetése mellett az AKG-val kapcsolatban is tájékoztatást kaptak a résztvevők.

A második előadásban Dr. Terjék Zsolt, a NÉBIH járványügyi referense tartott előadást „Időszerű állat-egészségügyi kérdések a húsmarhatenyésztésben” – címmel.
Előadásában bővebben tájékoztatott egy Európa felé közelítő betegségről, ez a bőrcsomósódáskór, ami tavaly augusztus 20-án bukkant fel először Görögországban. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Az embert nem fertőzi meg, főként a szarvasmarhára, bivalyra nézve veszélyes. A betegség okozója a hímlővírusok közé tartozik és sajnos rendkívül ellenálló.

A NÉBIH korábbi közleménye

„A rendelkezés a továbbtartás céljából történő állatszállításokra vonatkozik és hazánk teljes területére érvényes. A szezonálisan vektormentes időszak kezdetét a hőmérsékleti adatok, valamint az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján határozta meg a NÉBIH. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy hazánk területéről a kéknyelv betegség szempontjából alacsonyabb kockázatú vagy mentes területekre – továbbtartási célból – előzetes védőoltás nélkül szállítsák a fogékony állatokat.
Az Európai Unión belüli kiszállítás során továbbra is be kell tartani a vonatkozó EK rendeleti előírásokat, úgynevezett 3. országba irányuló export esetén pedig a célország és Magyarország által jóváhagyott, érvényes exportbizonyítványokban foglalt feltételek az irányadóak.
Az állatok szállításának részletes feltételeiről minden esetben a megyei kormányhivatalok vagy a járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi szervezeti egységei adnak felvilágosítást.
A hatóság felhívja az állattartók figyelmét, hogy a kéknyelv betegség kitörései körüli 20 kilométeres sugarú körben található és még megfigyelési zárlat alatt álló állományokból a fogékony állatok kiszállítása a vektormentes periódusban is kizárólag az előírt megfigyelési idő letelte és a szükséges vizsgálatok elvégzése után lehetséges.”

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 
Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Szólt a nálunk is megjelent, mindenki által ismert „kéknyelvről”, valamint rövidebben az EBL és az IBR betegségekről. A kéknyelv betegséggel kapcsolatban hallható volt, hogy tavaly szeptember 9. és november 23. között kilenc megye 35 állományában összesen 77 fertőzött szarvasmarha, és 2 állományban összesen 2 fertőzött juh volt. Többek között beszámolt a védekezés lehetőségekről is.

A december elején megtartott tanácskozást követően nem sokkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kihirdette a szezonális vektormentes időszakot, így ismét lehetővé vált a kéknyelv betegségre fogékony állatok előzetes védőoltás nélkül történő kiszállítása Magyarországról az alacsonyabb kockázatú vagy mentes területekre.

Az állat-egészségügyi kérdések után Dr. Vásáry Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának munkatársa tartotta meg előadását „A húsmarhaágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek” címmel.

A nap második felében még négy előadást lehetett figyelemmel követni finanszírozási, tenyésztéssel kapcsolatos és takarmányozást érintő témakörökben. A tanácskozás végén a tenyésztők tehették fel kérdéseiket. Az előadások anyaga megtalálható lesz a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének honlapján.

A húsmarhapiaci szabályozás egészében érvényesülnek a KAP célkitűzései, tehát a termelékenység növelése; a méltányos és társadalmilag elfogadható jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságból élők számára; az agrárpiacok stabilizálása a mezőgazdasági termelők és fogyasztók külső hatásoktól való védelme érdekében; az élelmiszer-ellátás folyamatos biztosítása méltányos árakon történő kielégítése. A szabályozás a termelői oldalról biztosítja a magas belső piaci árakat, és olyan piacvédő intézkedéseket alkalmaz, amelyek növelik az EU-ban előállított termékek versenyképességét az olcsóbb importtermékekkel szemben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai