Trágyatárolók építése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/02/20

Az állattenyésztés velejárója

Korábbi felmérések szerint hazánkban 15–20 millió tonna istállótrágya keletkezik, ennek csaknem felét a szarvasmarha trágya teszi ki, kisebb hányadát pedig a sertés és baromfitartás eredményezi.

A NAK két évvel ezelőtti felmérése szerint a nagyállat-tartó telepek esetében, ahol ötvennél nagyobb a tehénlétszám, ott a telepek 18 százalékának nincs megfelelő trágyatárolója. Az ötvennél kevesebb tehénnel rendelkezők esetében ez az arány közel negyven százalékos.

A hígtrágya elhelyezése is számos telepen gondokat okoz, főleg a sertéstartók körében. A sertés- és szarvasmarhatartás során évente körülbelül 20 millió köbméter hígtrágya keletkezik. A környezetvédelmi kötelezettségek kész tények elé állítják a gazdálkodókat uniós szinten: az előírásokat muszáj betartaniuk, különben fel kell hagyniuk a termeléssel.

Az előírások alapján

A kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának korábbi közlése szerint:

„Állattartó telepen képződő trágyát a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 16/A. § és 17. § szerinti határidők lejárta után már csak megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban lehet tárolni. A határidő 2015. december 22. Ettől az időponttól minden állattartó telepnek rendelkeznie kell megfelelő trágyatárolóval.

Állattartó telepnek minősül az a telep, ahol a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartási tevékenységet folytatnak. A háztartási igény 5 számos állat/ingatlant, baromfi esetén 3 SZÁ/ingatlant jelent (SZÁ = 500 kg).

Az előírástól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes vízvédelmi hatóságnak bejelenti és igazolja – ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során is jeleznie kell –, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását a továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem-alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető:

• külön jogszabály szerinti vízjárta területeken;
• felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül;
• bányatavak 300 méteres parti sávjában;
• vízbázisvédelmi területen.

Hígtrágya, trágyalé kizárólag olyan, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható, amely 6 havi hígtrágya befogadására alkalmas. Az istállótrágya tárolókapacitásának is legalább 6 havi trágya tárolására kell elegendőnek lennie, szivárgásmentes, szigetelt alappal és a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal, illetve aknákkal ellátva (mérete a trágyatároló kapacitásának 2–5%-a). Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. Ha mélyalmos tartás esetén képződött trágya, illetve karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás a tilalmi időszakban. (A silótereket szintén szigetelt aljzattal kell ellátni, a keletkező silólé összegyűjtésére szivárgásmentes, szigetalt aknával.)

Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból – különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés – adódhat. A trágyatárolók méretének meghatározásához szükséges irányszámokat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (továbbiakban FVM rendelet) 5. számú mellékletének 5.1. pontja tartalmazza. További számítási segédletek a Nitrát Gazdálkodói Kézikönyvben olvashatók, amely letölthető itt: http://www.nak.hu/hu/kamara/dokumentumok/kamara.

A trágyatárolók lehetnek:

• fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek;
• beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya-tározóknál egyaránt), amelyek csak vízzáró, tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű),
• szulfátálló betonból készíthetők;
• fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágyatárolók, ahol kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának.

A fenti határidők lejárta után az állattartó telepek jogszabálynak nem megfelelő trágyatárolóit nem lehet használni, és legkésőbb a határidő lejárta után egy évvel fel kell számolni.

Az állattartó telepen a trágyatárolásra vonatkozó előírásokat a vízvédelmi hatóság, a trágya termőföldön történő hasznosítását, az állattartásra vonatkozó nyilvántartást és adatszolgáltatást a talajvédelmi hatóság ellenőrzi.

Akik támogatásokban részesülnek, számítaniuk kell arra, hogy kiválasztásra kerülhetnek a »Kölcsönös Megfeleltetés (KM) -ellenőrzésre«, amely során a talajvédelmi hatóság a trágyatárolókra vonatkozó előírásokat is ellenőrzi. Meg nem felelés esetén a támogatás megvonására kerülhet sor.

Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az előírásokat nem teljesítették, a nitrátszennyezési bírság mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000–500 000 forint közötti összeg, továbbá az eljáró hatóság az előírásokat megsértő tevékenységet a kötelezettségszegés és az előidézett veszély súlyától függően határozatban felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja” – jelent meg korábban a kormanyhivatal.hu oldalon

Kinek is kell trágyatárolót építenie

A Katasztrófavédelmi Hivatal – amely többek között felügyeli a trágyatárolás szakterületét is – álláspontja szerint a télikertes vagy mélyalmos tartási rendszerek esetében továbbra sem kell trágyatárolót építenie az állattartónak. Azonban az extenzív állattartást folytató gazdálkodóban kérdések merülhetnek fel ezzel kapcsolatban, mert a trágyatárolókkal kapcsolatos kiírás nem egészen teljes és kérdéseket vet fel.

„Az Agrár-környezetgazdálkodási Program jelenlegi felhívása alapján, aki indulni kíván az AKG Programban, annak szüksége lesz trágyatároló meglétére” – hangzott el a II. Országos Húsmarhaágazati Konferencián Takács Attila, a NAK állattenyésztési szakértője előadásában.

A külterjes állattenyésztők bíznak abban, hogy a későbbiekben módosulhat az AKG-felhívás ezzel kapcsolatos része, mivel esetükben a trágyatároló az év nagyobb részében kihasználatlanul maradna.

A kormány célja, hogy az állattartó telepek megfeleljenek a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak, emellett fontos célkitűzés, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok, valamint az ammóniakibocsátás mértéke, és javuljon a felszín alatti vizek minősége.

Építést támogató felhívás

A hazai állattartók nagy része kénytelen volt már megvalósítani vagy legalábbis próbálta végrehajtani a trágyatárolással kapcsolatos kényszerberuházásokat. Azonban sokan még beruházás előtt állnak.

November második felében megjelent a Széchenyi 2020 keretében: „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése” című felhívás. A december elején megtartott húsmarha-ágazati konferencián elhangzott, hogy ez akár rövid időn belül módosulhat.

A novemberben megjelent felhívás szerint az Irányító Hatóság a végrehajtás során a források legalább 80 százalékát kizárólag a legfeljebb 1 275 000 euró STÉ üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők számára biztosítja. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,6 milliárd forint.

A támogatást igénylő beadási időszakonként, továbbá megvalósítási helyenként csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. A felhívásra beérkező támogatási kérelmek a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján standard kiválasztási eljárásrendben, szakaszos elbírálás alapján kerülnek elbírálásra, a következő támogatási kérelem benyújtási időszakok szerint ütemezve.

A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve a Miniszterelnökség módosította az „Állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése” címmel megjelent pályázat benyújtásának időszakát. Hogy az ügyfeleknek elegendő idejük legyen felkészülni a pályázatok előkészítésére, így a kérelmeket első körben 2016. január 11. és 2016. február 12. között elektronikus úton küldhetik be.

Benyújtási határidők:

2016. január 11. – 2016. február 12.
2016. május 9. – 2016. június 10.
2016. szeptember 12. – 2016. október 12.
2017. január 9. – 2017. február 10.
2017. május 8. – 2017. június 9.
2017. szeptember 11. – 2017. október 11.

Támogatható:

• trágyatárolók kialakítása;
• a trágya kezelésére vonatkozó beruházások;
• a csapadék trágyarendszertől való elvezetése;
• a trágyatároláshoz kapcsolódó monitoringrendszer kialakítása;
• a trágyatároláshoz, -feldolgozáshoz, -mozgatáshoz szükséges erő- és munkagépek beszerzése.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: egyéni beruházás esetén maximum 50 millió forint, kollektív beruházás esetén maximum 100 millió forint.
A támogatás maximális mértéke a közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a.

A fiatal mezőgazdasági termelő által végrehajtott projektek 10 százalékponttal, a fiatal gazdák által kollektív módon végrehajtott projektek összesen 20 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalról letölthetők.

Tény, hogy a trágyatárolás korszerűsítését célzó fejlesztések improduktív beruházások, de mivel sok esetben nélkülözhetetlen részei egy gazdaságnak sokkal jobban jár a beruházó, ha igényes megoldásokban gondolkodik. Számos kivitelező közül lehet ma már választani. Érdemes alaposan megnézni, milyen referenciákat tud felmutatni az adott cég, nem árt felvenni a kapcsolatot olyan gazdaságokkal, akik már túl vannak egy hasonló beruházáson.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai