Az egységes kérelemtől a jégeső-elhárításig

Kategória: Kamara | Szerző: V.B., 2016/03/01

– Az elmúlt esztendő számos kihívás elé állított bennünket, másképpen szólva 2015 az agrárium számára ismét mozgalmas évnek bizonyult, de alapjában véve sikeresnek értékelhetjük az előző esztendőt. A NAK több olyan feladatot tudott eredményesen végrehajtani, ami érdemben befolyásolta az agrárium szereplőinek mindennapjait – indította beszámolóját az elnök.

– Mindenekelőtt meg kell említeni az egységes kérelmek beadását. Az új támogatási rendszer nemcsak a gazdálkodóknak okozott komoly fejtörést, hanem azoknak a szervezeteknek is, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a közös uniós agrárpolitikának ezen eleméhez. Utólag szerénytelenség nélkül megállapítható, hogy az új rendszerre való áttérés zökkenőmentes volt. Nem úgy, mint az uniós országok többségében, ahol az átállás korántsem ment simán. Nagy-Britanniában egy ideig át kellett térni a papíralapú kérelembeadásra, Romániában pedig egy hónapot halasztottak a beadási határidővel, de így sem sikerült nekik benyújtani az összes kérelmet. Annak köszönhetően, hogy nálunk csak egy héttel kellett meghosszabbítani az egységes kérelmek beadását, azon kevés uniós tagállam közé tartoztunk, amely a lehetséges legkorábbi időpontban, október 16-án indította el az előlegfizetéseket. Mi voltunk az egyetlen tagállam, amelyik egyszerre nyolc jogcímen is fizetett előleget. Ez versenyelőnyt jelent a magyar agrárium szereplői számára, hiszen sikerült növelni a likviditásukat – fogalmazott Győrffy Balázs.

– Az új támogatási rendszer nemcsak adminisztratív teendőket jelentett a NAK számára. Az új rendszer megismertetése is a feladataink közé tartozott. Az információk gyors átadása érdekében fórumokat szerveztünk, kiadványokat, kézikönyveket jelentettünk meg. Több kalkulátort is elindítottunk a Kamara honlapján, amelyekkel számításokat lehet végezni a támogatásokkal összefüggésben.

– Az új KAP-ra 2013-ban kezdtük meg a felkészülést, amely aztán valójában 2014 helyett 2015-ben indult. Tavaly 400 milliárd forintot tett ki a 180 ezer gazdálkodó által beadott egységes kérelem. Hasonlóan a 2014-es évhez, 80 százalékuknak, 140 ezer gazdálkodónak a falugazdászok nyújtották be a kérelmet.

Az idei egységes kérelem beadása sem lesz sokkal egyszerűbb, mint volt egy évvel korábban, bár kétségtelen, az érintettek némi rutinra tettek szert az elmúlt időszakban. A témában egyébként megkezdtük az egyeztetést az FM-mel és az MVH-val. Azon dolgozunk, hogy mind a jogszabályok, mind a kitöltendő felület a tavalyinál is jobban illeszkedjen a gazdálkodói igényekhez: egyszerűbb, jobban átlátható legyen. Reméljük, a gazdálkodóknak lehetőségük lesz arra, hogy egyetlen alkalommal, szankciómentesen javíthassák vagy módosíthassák kérelmüket.
Márciusban pedig egy újabb kézikönyvet jelentetünk meg, amely részletesen bemutatja a közvetlen támogatások rendszerét – mondta a köztestület elnöke.
Vidékfejlesztési Program

– A Vidékfejlesztési Programot (VP) augusztusban fogadta el az Unió. A NAK missziója a programot illetően az, hogy információval lássuk el a tagságunkat. A tájékoztatás azért is kifejezetten fontos, mert ez a VP nem szerves folytatása az előzőnek, hiszen nagyon sok újdonságot tartalmaz struktúrájában, és mind az eljárásrend, mind a célterületek érdemben változtak. Az eligazodás nem egyszerű. A Kamara már szeptemberben kiadott egy kézikönyvet a VP-ről, elsőként az országban. Ezen kívül további hét kézikönyvet jelentettünk meg a zöldítés, a kölcsönös megfeleltetés, a földforgalmi szabályozás, a nitrátérzékeny területek, a földmérés, az agrár-környezetgazdálkodás és az ökogazdálkodás témakörökben. Ezeket a könyveket fél millió példányban nyomtattuk ki és küldtük el térítésmentesen tagjainknak. A kiadványoknak az aktuális jogszabályok alapján folyamatosan frissített verziói a Kamara honlapján is elérhetők. Idénre tervezzük a VP gyakorlati kézikönyvének megjelentetését – tájékoztatott Győrffy Balázs.

– A Kamara különböző szakmai igazgatóságai a VP pályázat-előkészítő munkacsoportjaiban lehetőséget kapnak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak. Így módjuk nyílik arra, hogy a gazdáktól érkezett impulzusokat a pályázat kiírása előtt jelezni tudják az Irányító Hatóságnak. Érdemi előrelépésnek tartjuk, hogy az élelmiszeripar megsegítése, pályázati forrásokhoz való hozzájuttatása érdekében létrejött egy GINOP-munkacsoport, amelyben mi magunk is részt tudunk venni. Mint ismeretes, az élelmiszeripar a VP-ből és a GINOP-ból is forrásokhoz juthat – hangsúlyozta a Kamara elnöke.

Jogszabály-véleményezés

A NAK minden jogszabályra, amit véleményezésre megkap, érdemben reagál. A múlt évben közel 250 jogszabály, ebből tucatnyi törvény vonatkozásában fejtettük ki véleményünket.

Földbizottsági feladatok

A földbizottságok helyett, amelyek végül is nem alakultak meg, 2014. május 1. óta a Kamara megyei elnökségei véleményezik a termőföld adásvételi szerződéseket. Felelős döntéshozatalukhoz a 2500 települési és 40 járási agrárgazdasági bizottság szolgáltat helyi információkat. Az elmúlt bő másfél évben összesen 70 ezer, ebből tavaly mintegy 50 ezer adásvételi szerződés került a megyei elnökségek elé. Ebből mindössze ezer nem támogató döntés született. Az elutasítás leggyakoribb oka az elővásárlási jog visszaélésszerű gyakorlása, az életvitelszerű tartózkodás hiánya, az aránytalanul alacsony vagy magas ár, a spekulatív céllal történő vásárlás, illetve a tulajdonszerzési korlátozás megkerülése volt.

– 2015 júniusában született egy alkotmánybírósági döntés, amely több mindent tisztázott a földbizottsági feladatainkkal kapcsolatban. Üdvözöltük, hogy megadta a keresetindítási jogot a Kamarának abban az esetben, ha a másodfokon eljáró önkormányzati testületek megváltoztatják a Kamara döntését. Azóta kimutathatóan csökkent a megváltoztatott döntések száma. Bíróság elé vittük azokat a testületi döntéseket, amelyekkel nem értettünk egyet. Pillanatnyilag 170 ilyen ügy van, ami az összes ügy 2,5 ezreléke – állapította meg a NAK elnöke.

Őstermelői igazolvány

– Január elsején lépett hatályba az őstermelői igazolványokról szóló kormányrendelet. Ezzel lezártuk a papír korszakot, és átléptünk a digitális világba, hiszen most már kártyaalapú lesz az őstermelői igazolványok fizikai megjelenése. De ennél jóval többről van szó. Nemcsak egy kártyáról, hanem egy olyan rendszerről, amelynek a kialakítását komoly jogszabály-előkészítő és informatikai munka előzte meg. A kártya több célt is szolgál: mindenképpen szeretnénk az adminisztrációs terheket csökkenteni, vagyis nem kell minden évben ugyanazokat az adatokat tollba mondani a falugazdásznak. A kártyaalapú rendszer egy sokkal szigorúbb ellenőrzési lehetőséghez juttatja a hatóságokat, ami érezhetően gazdaságfehérítő hatású lesz. Az őstermelői igazolványok kusza rendszerében kicsit is jártasak tisztában vannak azzal, hogy sokan birtokolnak őstermelői igazolványt anélkül, hogy valójában folytatnának őstermelői tevékenységet, s úgy adják el portékájukat, mintha az a saját termésük lenne. Az egyértelmű azonosíthatóság tehát fontos szempont lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az árusnak kötelező lesz kiírni az őstermelői igazolvány számát az értékesítés helyén. Azt is fel kell tüntetni, hogy amit eladásra kínál, az saját termék. Hogy ez könnyen ellenőrizhető legyen, dolgozunk egy okostelefonos alkalmazáson. Ez az igazolvány számát beütve minden szükséges információt megad a kérdéses őstermelőről. Reményeink szerint az év első felében elkészül az alkalmazás – magyarázta a Kamara elnöke. A jogszabály tartalmazza továbbá, hogy egyazon helyen, egyazon időben ugyanaz a személy nem lehet jelen, mint őstermelő és mint egyéni vállalkozó. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer szigorodása a jogkövető őstermelők számára inkább előnyt, mint hátrányt jelent.

Az őstermelői igazolvány továbbra is a falugazdászoknál igényelhető, amihez – kamarai szolgáltatásként – ingyen lehet hozzájutni. A kártya már nem három, hanem ötéves hatályú lesz, de azt évente a falugazdászoknál érvényesíteni kell. Az igazolvány személyesen a falugazdásznál vagy postán vehető át. Most március 20-ig van lehetőség január 1-ig visszamenő hatállyal a kártya érvényesítésére, ez jövőre megszűnik. A Kamara január végéig közel 50 ezer ideiglenes igazolványt adott ki. Kérjük az érintetteket, hogy mihamarabb keressék fel falugazdászukat, ne hagyják az utolsó pillanatokra az ügyintézést – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs.

Szaktanácsadás

– A múlt év novemberében jelent meg az a rendelet, amelynek alapján megkezdtük a névjegyzéki szaktanácsadói regisztrációt. Egy elektronikus névjegyzékkezelői rendszert alakítottunk ki, amellyel egyébként az elérhetőségünket is szeretnénk megkönnyíteni, és megalakult a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság, amelynek a Kamara látja el a titkári feladatait. Kidolgoztuk az ágazathoz kapcsolódó tudásátadás szakmai koordinációjának ellátását biztosító koncepciót, az Országos Tudásátadási Központ koncepcióját, ami egy integrált informatikai rendszerre épül. Ennek megalkotásától is sokat várunk.

Kamarai osztályok

Az idén szeretnénk még inkább aktivizálni a kamarai osztályokat. Három fő ágazaton belül 15 szakmai osztályt működtetünk, országos és megyei szinten hat mezőgazdasági, hat élelmiszeripari és három vidékfejlesztési osztályban folyik a munka. Fontosnak gondoljuk, hogy a kamarai osztályok tagjainak tudása, reálgazdasági tapasztalatai beépüljenek akár a jogszabály-véleményezésbe, akár a pályázatkiírásba. Szeretnénk szorosabb kapcsolatot kiépíteni a Kamara operatív adminisztratív rendszere és az önkormányzati oldal között, hogy akár a kormányzat, akár az egyéb döntéshozó szervek irányába eljuttatott vélemény egyre közelebb kerüljön a gazdasági szereplők véleményéhez – húzta alá az elnök.

Szolgáltatások fejlesztése

– Úgy tervezzük, hogy 2017. január elsejével elindul egy országos talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer, amelynek mind a kiépítésében, mind a működtetésében részt kívánunk venni. Amennyiben erre lesz pályázati lehetőség, akkor uniós forrásból szeretnénk kiépíteni, lévén a projekt költségei milliárdos nagyságrendűek.

Biztosítás

A biztosítás nem a fő profilja a Kamarának, de ezen a területen is képesek vagyunk érdemi szolgáltatásokat nyújtani. Létrehoztunk egy saját biztosításközvetítő céget, amely a biztosítókkal közösen már több terméket ki is dolgozott. Igyekszünk szem előtt tartani a tagság igényeit, és a lehető legkedvezőbb ajánlatot kiharcolni számukra. Ilyen biztosítási termék a géptörés vagy a növénybiztosítás, illetve a tanulóbiztosítási szerződés, ami új termék a biztosítási piacon. Ennek az összegét a Kamara átvállalja a gyakorlati képzőhelyektől.

Próbáljuk csökkenteni az input anyagok – így például a villamos energia – árát is. A piaci súlyuknál fogva alkupozícióra képtelen gazdálkodókat összeszervezve próbálunk meg számukra kedvezőbb kondíciókat elérni. Ez érdemi energiaköltség-csökkenést jelenthet számukra.

Kereskedelem

Szeretnénk a tagjainkat segíteni olyan termékek előállításában, amelyeknek piaca van, megtanítani az árut csomagolni, hogy a gazdálkodó miként tudja a termék legelőnyösebb tulajdonságait bemutatni. És nemcsak a belpiacokon szeretnénk támogatást nyújtani, hanem az exportban is. Ennek első lépése volt a Magyar Élelmiszer Nap a brüsszeli nagykövetségen. Több mint 50 magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cégnek tudtunk bemutatkozási lehetőséget adni. Ezt követte októberben egy hasonló program Rómában a Magyar Akadémián. Az idén folytatjuk a programot.

Végül a jellemzően élelmiszeripari tagjainknak szeretnénk adminisztráció-csökkentő segítséget nyújtani. Az energiahatékonysági audit az energiahatékonysági törvény alapján kötelező a nagyvállalatok számára, éppen ezért teljes körű információval látjuk el őket – zárta a tájékoztatót Győrffy Balázs a NAK elnöke.

Határon túli gazdák segítése

Újságírói kérdés volt, hogy a Kamara két éve Orosházán együttműködési egyezményt írt alá a határon túli magyar szervezetekkel, s hogy lesz-e ennek folytatása.
– A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma évente két alkalommal ülésezik, egyszer az anyaországban, egyszer pedig a határon túli területeken. Tavaly Szlovéniában voltunk, előtte a Délvidéken, most pedig Erdélyben tervezünk találkozót.
Az alapszabályunk módosításával megteremtettük a lehetőséget a határon túli szervezetek tagjai számára, hogy Kamaránk pártoló tagjai lehessenek. Vizsgáljuk egy határon túli falugazdász-hálózat kialakítását, ami azt a cél szolgálná, hogy az agrárium is egységes legyen a Kárpát-medencében. A határon túli falugazdászoknak a tájékoztatáson kívül feladatuk lenne, hogy a kamarai szolgáltatásokat közvetítsék a határon túli magyar gazdák számára. A MOL és az OTP például mindenütt jelen van, ráadásul velük stratégiai megállapodást is kötöttünk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai