A mezőgazdaság 2015. évi teljesítményének előrejelzése

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Varga Éva, Agrárgazdasái Kutató Intézet, 2016/03/03

Az MSZR eredményei szerint 2015-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke folyó alapáron megegyezik a 2014. évi eredménnyel, de a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem 2015-ben 9 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2014-ben, és csökkent a munkaerőegységre, azaz a teljes munkaidős dolgozóra vetített, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem is.

Előzetes adatok alapján a mezőgazdaság kibocsátásának volumene a 2013. évi 12, illetve a 2014. évi 11 százalékos emelkedés után 2015-ben 3 százalékkal kisebb az előző évinél, mivel a növényi termékek kibocsátásának volumene 9 százalékkal csökkent, amit részben ellensúlyozott az állatok és állati termékek termelésének 6 százalékos volumenbővülése.

A növényi termékek körében a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoport mennyisége csökkent 2015-ben. A gabonafélék, az ipari növények, a burgonya és a gyümölcsfélék mennyisége rendre elmaradt az előző évitől. A gabonafélék volumene az előzetes adatok szerint 13,5 százalékkal lett kisebb, elsősorban azért, mert kukoricából mindössze 6,5 millió tonna várható, 30 százalékkal kevesebb a 2014. évinél. Ugyanakkor a 2015. évi termés csak 9 százalékkal marad el az előző öt év, azaz a 2010–2014. évek átlagától. Például a 2015. évinél sokkal kisebb volt a kukoricatermés 2012-ben, amikor csak 4,8 millió tonna, a múlt évi mennyiség kétharmada termett. A kalászos gabonafélék terméseredményei viszont jobbak voltak a 2014. évinél, egyedül a zab mennyisége maradt el az egy évvel korábbitól. Búzából, durumbúzával együtt 5,3 millió tonnát takarítottak be, ami csak 0,4 százalékkal több a 2014. évinél, de az elmúlt öt év átlagánál 19 százalékkal magasabb. A 2015. évi búzatermés a 2000-es évek harmadik legjobb eredménye, 2004-ben 6,0 millió tonna, illetve 2008-ban 5,6 millió tonna volt. Az árpa, a rozs, a tritikálé mennyisége 12, 7, illetve 5 százalékkal meghaladta a 2014. évit. A napraforgó termésmennyisége 3 százalékkal kevesebb az előző évinél, de 15 százalékkal meghaladja az ötéves átlagot (1. táblázat).

Az eddigi információk alapján a friss zöldségfélék volumene 4 százalékkal nőtt, a burgonya volumene 25 százalékkal csökkent az előző, a 2014-es évhez képest. A friss gyümölcstermés 17 százalékkal, ezen belül az almatermés 26 százalékkal kisebb, mint 2014-ben. A 2014. évi, kiemelkedően magas, 780 ezer tonna után 2015-ben körülbelül 570 ezer tonna almát szedtek le, ami átlagos termésnek felel meg. Az MSZR-ben kiemelt további gyümölcsfélék közül a körte betakarított mennyisége 23 százalékkal nőtt, ellenben az őszibaracké 12 százalékkal csökkent. A szőlőből több mint 30 százalékkal többet szüreteltek le 2015-ben, mint az előző évben. A csemegeszőlő volumene mérsékelten, a borszőlő volumene erősen, 33 százalékkal nőtt.

Az emelkedő mezőgazdasági termelői árak jellemzően ellensúlyozták a volumencsökkenést, de nem minden esetben. Például a kukorica áremelkedése 4 százalékos volt 2015-ben, csak tompította a 30 százalékos volumencsökkenés hatását, és a kibocsátásának értéke 27 százalékkal elmaradt a 2014. évitől, melynek következményeként a gabonafélék kibocsátásának értéke sem érte el a 2014. évi szintet (–12 százalék). A repce 16 százalékos volumencsökkenését sem kompenzálta teljes mértékben a magasabb termelői ár, a kibocsátásának értéke 7 százalékkal kisebb, mint a bázisidőszakban volt. Bár az alma ára 28 százalékkal emelkedett, a jelentős terméskiesés a kibocsátás értékének 6 százalékos csökkenését okozta.

Az előrejelzés alapján az élő állatok és állati termékek termelésének volumene 6 százalékkal emelkedett, kibocsátásának értéke azonban csak a támogatások révén haladta meg 3 százalékkal a 2014. évi szintet, mert a termelői árak nagyrészt elmaradtak az előző évitől. Volumennövekedés a marha-, a sertés- és a baromfiágazatban mutatkozik, a juh kibocsátásának volumene azonban elmaradt az előző évitől (2. táblázat). A termelői ár a tej esetében csökkent a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal, de a sertés felvásárlási ára is 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2014-ben.

A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés folyó alapáron számított kibocsátásának aránya az előzetes kalkulációk alapján 2015-ben 62,6–37,4 százalék. Ez az arány 2014-ben 63,8–36,2 százalék volt, azaz 2015-ben javult az állattenyésztés aránya, ami részben a növénytermesztés volumencsökkenésének a következménye.

Számításaink szerint a folyó termelő-felhasználás értéke 2015-ben alig haladta meg (+0,8 százalék) a 2014. évi szintet. A termelés során közvetlenül felhasznált inputok mennyisége és ára kismértékben változott, összességében az előző évi szint közelében alakult. A folyó termelő-felhasználás legnagyobb tételét jelentő takarmányköltség a volumenemelkedés miatt 2 százalékkal magasabb, mint 2014-ben. A felhasznált műtrágya és talajjavító szerek volumene az előző évi szinten maradt, az ára mérsékelten (+2 százalék) emelkedett. Az energiaköltség 4, a növényvédő szer költsége 5 százalékkal mérséklődött, az állatgyógyászati költség 7 százalékkal nőtt.

Az árak alakulása

A 2010 és 2012 közötti években a mezőgazdasági termelői árak emelkedése meghaladta a ráfordítási árak emelkedésének mértékét, ami a termelők számára kedvező volt. Ez a tendencia azonban 2013-ban megtört, mert ebben az évben a mezőgazdasági termelői árak 7,8 százalékos csökkenésével szemben a ráfordítási árak 2,1 százalékkal emelkedtek. A termelők árváltozásból következő jövedelemhelyzete 2014-ben és 2015-ben sem javult, mert az előző évi szinthez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak.

Az agrárolló értéke 2014-ben 96,7 százalék volt – mert 2013-hoz viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak 6,1 százalékos csökkenésével párhuzamosan a ráfordítási árak csak 2,9 százalékkal mérséklődtek. Az eddig ismert adatok alapján 2015-ben is hasonló volt a helyzet, a termelői árak mintegy 5 százalékkal, míg a ráfordítási árak nem egészen 2 százalékkal mérséklődtek. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben és 2015-ben a termelők árváltozásból következő jövedelemhelyzete kedvezőtlenebb volt, mint az előző évben (1. ábra). Azonban azt fontos megjegyezni, hogy az agrárolló csak a mezőgazdasági termelői árak és a termeléshez felhasznált inputok árváltozásának viszonyát mutatja. Az árak alakulása mellett a mezőgazdaság jövedelmezőségére számos egyéb tényező is hatással van, mint például a termés- és ráfordítás-mennyiség, a mezőgazdasági termelő által kapott támogatások, vagy a ráfordítási árak között nem szereplő, de a termeléshez kapcsolódó kiadások (pl. hitelkamat, földbérleti díj).

A támogatásokról

Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2015-ben több mint 770 milliárd forintot fizettek ki, ami az előző évhez képest 6,1 százalékkal nagyobb támogatási összeget jelent. A folyósított összeget 78,8 százalékban európai uniós forrásból, 21,2 százalékban a hazai költségvetésből finanszírozták. Az említett összeg mintegy felét, 384,1 milliárd forintot a területalapú támogatás és a hozzá kapcsolódó elkülönített és különleges támogatások tették ki. A kizárólag uniós forrásból finanszírozott jogcímeknél 201,6 milliárd forintot a 2014-es termelési évhez kapcsolódóan 2015 első hónapjaiban fizettek ki, a fennmaradó részt az év végén a 2015. évi támogatások előlegeként folyósították.

A Darányi Ignác Terv (korábban Új Magyarország Vidékfejlesztési Program), illetve a Halászati Operatív Program keretében nyújtott támogatások 278,0 milliárd forintot tettek ki 2015-ben. A vidékfejlesztési programban kevesebb forrást fordítottak az agrár-környezetgazdálkodásra, illetve az állattartó telepek korszerűsítésére, miközben többet költöttek a fiatal gazdák támogatására és a kertészetre. Összességében az említett programok kifizetései 18,0 milliárd forinttal meghaladták az egy évvel korábbit. Piaci és egyéb támogatások jogcímein szintén magasabb összeget, 29,1 milliárd forintot folyósítottak 2015-ben. Ugyancsak számottevő növekedést mutattak a nemzeti támogatások, amelyek értéke (81,3 milliárd forint) az előző évhez viszonyítva másfélszeresére nőtt, elsősorban a tejágazat megsegítésére fizetett összegeknek, illetve az anyakoca állatjóléti támogatásnak köszönhetően.

Az agrár-külkereskedelem alakulása

Az elemzés készítésének időpontjában még csak a 2015. január-októberi időszak adatait ismerjük, de az első tíz hónap tendenciái érvényesülnek éves szinten is.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének értéke 2015 első tíz hónapjában mérsékelten (1 százalékkal), míg a behozatalé erősebben (4 százalékkal) emelkedett, így az egyenleg 3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportból 2015 januárja és októbere között 8,5 százalék, az importból 5,8 százalék volt, 2014 ugyanezen időszakában az agrárexport aránya 9,0 százalékot, az importé 5,9 százalékot ért el (2. ábra).

Exportunk erősen koncentrált. A három legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, a húsfélék, az állati takarmányok – részesedése a teljes agrár-exportból 40 százalék volt.

A gabonafélék 2015 első tíz hónapjában 1,1 milliárd eurót, a teljes agrárexport értékének 17 százalékát biztosították, az agrár-külkereskedelem pozitív egyenlegéhez 959 millió euróval járultak hozzá. A kivitt gabona mennyisége 6,1 millió tonna volt, 31 százalékkal nagyobb, mint egy éve, de az alacsonyabb gabonaárak miatt az exportárbevétel csak 14 százalékkal volt nagyobb, mint a bázisidőszakban. Kukoricából 3,8 millió tonnát értékesítettünk 2015-ben október végéig, 1,7 millió tonnával többet, mint 2014 első tíz hónapjában, de az átlagosan 23 százalékkal alacsonyabb kukoricaárak miatt az árbevétel csak 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Búzából 1,5 millió tonnát exportáltunk, ami az egy évvel ezelőtti mennyiségtől 26 százalékkal maradt el, és a bevétel 27 százalékkal kisebb, mint egy éve, mivel az exportátlagár megközelítette a bázisidőszak szintjét.

Az élelmezésre alkalmas húsfélék kivite­lé­nek értéke 4 százalékkal, behozatalának értéke pedig 13 százalékkal volt kevesebb 2015. januártól október végéig. A húsfélék külkereskedelmi forgalma 458 millió eurós aktívumot eredményezett, ami a gabona után a második legmagasabb egyenleg a vizsgált időszakban. Az árucsoport exportértékének a csökkenését elsősorban a sertéshús exportátlagárának 7 százalékos, valamint a baromfihús volumenének 2 százalékos csökkenése okozta. Ugyanezen termékek behozatala erősebben csökkent, mint a kivitele. A sertéshúsimport volumene 7 százalékkal, a baromfihúsé 31 százalékkal volt kisebb, mint 2014 első tíz hónapjában. Sertéshúsból 8 ezer tonnával, baromfihúsból 15 ezer tonnával érkezett kisebb mennyiség 2015 első tíz hónapjában, mint 2014 ugyanezen időszakában.

Az exportban a harmadik legnagyobb árbevételt eredményező árucsoport, az állati takarmány exportértéke 7 százalékkal, importértéke 14 százalékkal emelkedett. Az árucsoport külkereskedelme adta a harmadik legmagasabb egyenleget, 299 millió eurót. Az árucsoport exportértékének háromnegyedét biztosító elkészített állati takarmány termékkör exportértéke 6 százalékkal nőtt, de emelkedett a keményítő, sör, szesz gyártásánál keletkező maradék és a szójabab olajpogácsa exportértéke is. Az árucsoport importértékének emelkedését is elsősorban az elkészített állati takarmány, valamint a szójabab olajpogácsa importbővülése okozta.

Legfontosabb partnereink az Európai Unió tagországai. Az EU az exportértékből 85 százalékkal, az importértékből 94 százalékkal részesedett 2015 első tíz hónapjában. Az export 1,5 százalékkal, az import 4 százalékkal bővült a bázisidőszakhoz képest. Az Unióval folytatott agrár-külkereskedelmünk egyenlegének 1735 millió eurós értéke 65 millió euróval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az EU-n kívüli, harmadik országokba irányuló export értéke azonos az egy évvel korábbival, míg az ezen országokban feladott import értéke 7 százalékkal nagyobb, mint 2014 első tíz hónapjában volt. Az egyenleg 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A vizsgált időszakban Németországba és Romániába szállítottunk a legnagyobb értékben agrártermékeket. Németország részesedése 15, Romániáé 12 százalék volt. A harmadik legnagyobb piac Olaszország volt, 9 százalékos részesedéssel. Az Olaszországba irányuló exportunk megegyezik az egy évvel korábbival, de Németország esetében 7 százalékkal, Románia esetében 14 százalékkal nőtt az exportérték.

Az import több mint 40 százaléka három országból érkezett, melyek közül Németország volt a legjelentősebb szállítónk, 20 százalékos részesedéssel. Az itt feladott agrártermékek értéke 2,5 százalékkal bővült a bázisidőszakhoz képest. Lengyelországból 447 millió euró értékű import érkezett, 5 százalékkal több, mint egy éve. Szlovákia volt a harmadik legnagyobb szállítónk, 405 millió eurós értékkel, ami az egy évvel ezelőttit 4 százalékkal haladta meg.

MSZR

A 2015. évre vonatkozó végleges statisztikai adatok még nincsenek meg, de immár évek óta rendelkezésünkre áll egy eszköz, melynek segítségével viszonylag hamar képet alkothatunk a mezőgazdaság teljesítményéről. A Mezőgazdasági Számlarendszer, az MSZR révén már az év vége előtt, decemberben átfogó képet kaphatunk az aktuális év eredményeiről. Az első megközelítés pontosítására januárban kerül sor, még mindig előzetes adatok alapján.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai