2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

800 milliárd forint 2016-ban

Kategória: Agrártámogatások | 2016/03/04

Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK), amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók.

Az éves fejlesztési keretben havi bontásban követhető, hogy mikor melyik pályázat jelenik meg, mekkora keretösszeggel áll majd rendelkezésre.

Az idei évben kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak a gazdálkodók, és mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére.

A szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazat 20–20 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat majd. A fejlesztések szükségességét mutatja, hogy például a Baromfi Termék Tanács számításai szerint a baromfiszektor hét év alatt 315 milliárd forintot igényelne, de fejlesztési szempontból nehéz helyzetben vannak a tej- és a sertéstermelők is.

A kertészetek technológiaii fejlesztését támogató pályázatokat nagyon sokan várták már az eredeti tervek szerint tavaly novemberben. A jó hír, hogy az egyik legnagyobb forrást a kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok is több felhívásra nyújthatják be támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben.

A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít az év második felében.

A 2014–2020 időszakra tervezett Vidékfejlesztési Program keretében már megjelent felhívások közül az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az élelmiszer-feldolgozás rendelkezik a legnagyobb keretösszeggel. Ennek a két a támogatásnak az együttes keretösszege meghaladja a 300 milliárd forintot, és várhatóan a támogatott projektek száma is itt lesz a legnagyobb.

Meghosszabbított AKG és ÖKO

A földmérők leterheltsége miatt a Miniszterelnökség kénytelen volt figyelembe venni a gazdálkodói igényeket, és ennek megfelelően meghosszabbította mind az AKG-, mind pedig az ÖKO-pályázatok beadási határidejét. Eredetileg a pályázóknak tavaly év december hetedikéig kellett volna elektronikusan feltölteniük vállalásaikat, valamint a kötelezettségvállalással érintett területek felmérését bizonyító dokumentumokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rendszerébe. A környezetgazdálkodási támogatásra 18 ezer kérelem érkezett be, ezek elbírálása folyamatban van, a pályázók január 1-ig visszamenőlegesen kapják meg a támogatást.

Közvetlen agrártámogatások kifizetése

A közvetlen agrártámogatásra szánt tavalyi összegek több mint felét, 240 milliárd forintot már kiutalt a gazdáknak az MVH, és a nyár elejéig mindenki megkapja a támogatást.

Az úgynevezett közvetlen kifizetésekre minden eddiginél több, 35 jogcím áll rendelkezésre és az előleget már november 30-áig mindenkinek elutalták, valamint megkezdték a részletfizetések folyósítását is. Az MVH tájékoztatása szerint egyszerűsödik a területalapú támogatások és az ellenőrzések rendszere.

Átalakítások az agrár-támogatások háttér intézményeiben?

Lázár János az állami bürokráciát csökkentő, számos más költségvetési szervezetet is érintő megszüntetési tervek részeként említette meg, hogy az intézkedések a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra is kiterjednének, így az MVH 2017. január elsejétől a megyei kormányhivatalok részévé válna. Szakértők szerint az átszervezés miatt azonban új uniós akkreditációra lenne szükség, amely fél évtől két évig tarthat, és ennek ideje alatt semmilyen uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatást nem lehetne kifizetni Magyarországon. A tervekben többek között szerepel egy másik jelentős agrárintézmény, az élelmiszerpiacot felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) átalakítása is.

Pályázatok 2016-ban

A Vidékfejlesztési Pályázatok 2016-os új ütemterve (milliárd forint):

• Január–február:

Tájékoztatási szolgáltatás (7,79)
Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak, öntözés (22,50)
Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés, eső- vagy tavaszi fagykármegelőzés (17,00)
Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény-termesztés (3,00)
Kertészet korszerűsítése – technológiai fejlesztés öntözéssel (24,00)
Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése (14,00)
Erdőkárok helyreállítása (6,78)
Egyedi szennyvízkezelés (12,00)
Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója (26,90)

• Február:

Szaktanácsadók továbbképzése (0,18)
Állattartó telepek korszerűsítése (5,95)
Baromfitartó telepek korszerűsítése (19,85)
Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése (19,85)
Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése (3,97)
Sertéstartó telepek korszerűsítése (19,85)
Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások (6,51)
Mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatás (23,72)
Élőhelyfejlesztési célú, nem termelő beruházások (3,50)
Natura 2000 mezőgazdasági területek kompenzációs kifizetése (25,85)
Natura 2000 erdőterületeknek kompenzációs kifizetése (25,51)
Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (23,62)
Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése (3,35)
Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek (2,69)
Nem mezőgazdasági tevékenységek, agrárdiverzifikáció, mikrovállalkozások (13,85)
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások (2,38)
LEADER – Működési és animációs költségek támogatása (8,92)

• Március:

Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek (6,18)
Kisméretű terményszárítók, -tisztítók és terménytárolók (19,66)
Erdősítés támogatása 33,05 és Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (2,25)
Helyi piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése (10,60)

• Április:

Termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása (26,08)
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (36,51)
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése (49,50)
Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezelése (18,40)
LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása (47,67)

• Május:

Szakmai tanulmányutak és csereprogramok (1,49)
Egyéni és csoportos szaktanácsadás (13,88)
Borászat termékfejlesztés, erőforrás-hatékonyság (20,00)
Agrárinnovációs operatív csoportok támogatása (3,34)
Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítása, fejlesztése (35,93)
Tanyák villamos energia-, vízellátási és szennyvízkezelési fejlesztései (10,20)
Jármű- és eszközbeszerzések (8,30)

• Június:

Kertészet korszerűsítése, gépbeszerzések (10,00)
Mezőgazdasági termelők csatlakozása minőségrendszerekhez (7,96)
Erdőkárok megelőzése (3,83)
Erdei ökoszisztémák (9,76)

• Július:

Az agrár-innovációs operatív csoportok (9,08)
Az erdei ökoszisztémák közjóléti funkciói (2,00)
Tájgazdálkodás (4,39)
Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések (2,96)

• Augusztus:

Bemutató üzemi programok (1,04)
Rövid ellátási láncok, helyi piacok (3,84)
Erdészeti technológiák, erdei termékek feldolgozása (4,49)

• Szeptember:

A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása (37,73)
Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenysége (2,40)
Erdő-környezetvédelmi kifizetések (12,66)

• Október:

Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság (1,30)

• November:

LEADER – Helyi akciócsoportok együttműködése (1,92)

A fenti felsorolás alapján is látható, hogy igen aktív évünk lesz, és ha valaki fejlesztéseket tervezne, annak épp itt az ideje. Forrásoknak nem leszünk hiányában! További kérdés esetén örömmel állok olvasóink rendelkezésére!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza