Két százalék alá is mehet a hiány

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/03/06

Novemberi prognózisánál 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 2,7 százalékos gazdasági növekedést jelez előre a múlt évre az Európai Bizottság, amelynek várakozásai szerint 2016-ban 2,1 százalékos szintre mérséklődik a növekedés, mielőtt 2017-ben újra elérné a 2,5 százalékos ütemet (2014-ben rekordnagyságú, 3,7 százalékos volt a növekedés).

A testület február 4-én közzétett téli makrogazdasági előrejelzése az agrárszektor elsősorban kedvezőtlen időjárás miatti rossz teljesítményének (negatív hozzájárulásának) számlájára írja a vártnál valamivel gyengébb 2015-ös növekedési adatot.

A Bizottság az uniós források átmeneti csökkenése és a külső kereslet visszaesése miatt 2016-ban is valamivel alacsonyabb, 2,1 százalékos növekedést jósol hazánknak, mint ősszel (akkor 2,2% volt a prognózis). A két említett visszahúzó hatást ugyanakkor a magánfogyasztás több mint 3 százalékos bővülése részben ellensúlyozni fogja jövőre. A háztartások által elkölthető jövedelmet az szja 1 százalékpontos csökkentése és a devizahitelek forintosítása növeli majd.

Főszerepben a magánfogyasztás

Az előrejelzés szerint egyértelmű, hogy 2016-ban és 2017-ben is a magánfogyasztás lesz a gazdasági növekedés motorja Magyarországon. A bankadó csökkentése és a jegybank által szubvencionált kkv-támogatási program kedvezőbb hitelkörnyezetet teremthet, miközben az új lakóépületek áfakulcsának 5 százalékos szintre való csökkentése előreláthatóan lökést ad az ingatlanpiacnak. 2017-ben ezért a Bizottság várakozásai szerint a beruházások ismét pozitívba fordulnak majd, és a GDP növekedése elérheti a 2,5 százalékot.

A munkanélküliség szintje a testület megállapítása szerint „történelmileg alacsony szinten van”, és 2017-re 5 százalék körüli szintre süllyedhet (2015-re 6,7, 2016-ra 6, 2017-re pedig 5,2 százalékos munkanélküliséget vetít előre Brüsszel). A Bizottság a kormánynak egy ritka gesztust téve azt is aláhúzza, hogy a foglalkoztatás immár nemcsak a közmunka program miatt, hanem a magánszektorban teremtett új munkahelyeknek köszönhetően is növekszik.

Miközben 2015-ben az árak nagyjából-egészében stabilak voltak, 2016-ban 1,7 százalékra mehet fel az infláció, ám a korábban vártnál alacsonyabb olajárak, a kisebb importált infláció és az alacsony élelmiszerárak miatt a Bizottságnál nem számítanak arra, hogy a jegybank 3 százalékos inflációs célját 2017 vége előtt elérné az ország (2017-re most 2,5 százalékos inflációt jeleznek előre).

Kedvező változásként őszi prognózisához képest a testület jobbára pozitív kockázatokat lát most a magyar növekedési előrejelzésben, az átlagosnál esetlegesen jobb évet megemlítve a magyar mezőgazdaságban, továbbá a kkv-program lassú kivezetésére és a javuló hitelezési feltételekre hivatkozva.
A Bizottság téli előrejelzése a 2014-es 2,5 százalékos szintről 2015-ben 2,1 százalékra becsüli az államháztartás hiányát, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a kormány hivatalos hiánycéljánál. A deficit csökkenését elsősorban az adóból és tb-ből származó bevételi tervek jelentős túlteljesítésére vezetik vissza, megjegyezve ugyanakkor, hogy a kedvező folyamatokat részben ellensúlyozták a pótlólagos kiadások, mindenekelőtt az EU által finanszírozott projektekhez biztosított hazai forrásokkal kapcsolatos magasabb kiadások.

1,9 százalékos államháztartási hiány

A Bizottság várakozásai szerint 2016-ban 2 százalékra süllyedhet az államháztartás hiánya, ami 2017-ben átlépheti a bűvös 2 százalékos határt, és első ízben 1,9 százalékra csökkenhet.

A 2016-os számba bekalkulálták a GDP 0,7 százalékára becsült adócsökkentéseket, de az olyan kiadásnövelő intézkedéseket is, mint az újonnan épülő lakásokhoz nyújtott családi támogatási rendszert. A Bizottság ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az elsődleges egyenleg valamelyest romlani fog idén.
Ami 2017-et illeti, várakozások szerint a kamatfizetési kötelezettségek további mérséklődése, a nyugdíjakra és az uniós projektek társfinanszírozására fordított kiadások csökkenése hozzá fog járulni a deficit további hanyatlásához. Ezeket a hatásokat azonban jelentős mértékben ellensúlyozza majd a már bejelentett hiánynövelő intézkedések (így az adócsökkentések) hatása és a termőföldek eladásából származó egyszeri bevételek kivezetése.

Összehasonlításként: tavaly ősszel a Bizottság 2015-re 2,3, rá egy évre 2,1 és 2017-re 2 százalékos államháztartási hiányt jelzett előre hazánknak.
Ami a hiány alakulására vonatkozó előrejelzések kockázatait illeti, a Bizottság emlékeztet rá, hogy a 2015-ös végleges hiányszám függ a helyi önkormányzatok költségvetési mutatóitól, amiket egyes esetekben bizonytalanságok öveznek. Negatív költségvetési kockázatokat lát továbbá a testület az új lakásépítési támogatási rendszer nyitott végében és az egészségügy működési költségeinek feszes költségvetési előirányzataiban. A termőföldek értékesítéséből származó bevételek ugyanakkor meghaladhatják a költségvetési terveket.

Adósságcsökkentés

A magyar előrejelzésről szóló szöveges rész szerint a költségvetés strukturális egyenlege a hároméves időszakban valamivel 2 százalék alatt lesz úgy, hogy 2016-ban 0,4 százalékos átmeneti romlást látnak a strukturális egyenlegben. Ehhez képest a strukturális egyenleg hiánya mellett rosszabb mutatók szerepelnek: tavaly –2,2; idén –2,5; jövőre pedig –2,2 százalékkal.

Az adósságcsökkentés pályája érdemben nem változott az őszi makrogazdasági előrejelzés óta. A Bizottság megjegyzi, hogy a GDP-hez mért adósság rátája 2015-ben kevesebb mint 0,5 százalékponttal 75,8 százalékra csökken (a 2014-es 76,2 százalékról), mindenekelőtt az uniós források Magyarországnak történő kifizetésében előállt késések miatt. Ennek hatására az alacsony deficit a meghatározó tényező, és az adósságcsökkentés üteme a következő két évben felgyorsulhat: 2016-ban 74,3, 2017 végén pedig 72,4 százalékos államadóssági szintet jelez előre hazánknak az Európai Bizottság.

KAP egyszerűsítés

A KAP egyszerűsítése 2016-ban is a kiemelt feladatok között kapott helyet, az EU elnökséget adó Hollandia munkaprogramjában is prioritásként szerepel. Az egyszerűsítés folyamataként kezelendő, ami nem egyetlen nagy horderejű döntést jelent, hanem több kisebb, időben elhúzódó intézkedést.
2015-ben három lépésben egyszerűsödtek a szabályok. Márciusban meghosszabbították a közvetlen kifizetések benyújtására nyitva álló határidőt, illetve az állattartóknak nyújtható önkéntes termeléshez kötött támogatás szabályait rugalmasabban határozták meg. Májusban hat konkrét változtatást tettek a közvetlen kifizetésekre vonatkozó iránymutatásokban, amelyek mind a gazdák, mind az állami adminisztráció helyzetét megkönnyítik. Decemberben további területeken egyszerűsödött az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), például a helyszíni ellenőrzési ráta csökkentésének lehetősége, vagy a II. pillér esetében a kollektív kérelmek kezelésére vonatkozó szabályok bevezetése, vagy az, hogy a tagállamok bevezethetik a kérelmek előzetes ellenőrzésének rendszerét, így lehetőség van bizonyos javításokat elvégezni, ezáltal csökkenthető a kirovandó szankciók mértéke.

A zöldítés kapcsán az EU Bizottság elemzi az új jogszabályok végrehajtásának egyéves tapasztalatait, majd ezt követően tesz konkrét javaslatokat az egyszerűsítésre, várhatóan 2016 nyara előtt.

A vidékfejlesztést illetően elvégzik a vidékfejlesztési szabályok végrehajtásának vizsgálatát, aminek célja, a pénzügyi eszközök programozási szabályainak egyszerűsítése. Minden olyan változás, amely hozzájárul a forrásokhoz való könnyebb hozzáféréshez, elősegíti a vidéki gazdaság fejlődését. Magyarország továbbra is aktívan részt vesz az egyszerűsítési munkában. Mindemellett általánosságban elmondható, hogy a módosítások nem minden esetben jelentenek valódi egyszerűsítést sem a tagállamnak, sem a termelőknek. Az EU Bizottság a változtatásokkal csak még több megvalósítási variációt tesz lehetővé, itt azonban nehézséget okoz az, hogy esetenként visszamenőleges hatállyal jelenik meg a szabályozás, amelyre a tagállamok nem tudnak kellőképpen felkészülni, illetve a már hatályos nemzeti jogszabályokat is módosítani kell.

Sertés magántárolás

Az Európai Bizottság 2015. március-április időszakban magántárolási támogatást hirdetett az piaci túlkínálat és az alacsony árak kezelése érdekében. Az uniós szinten betárolt mintegy 62 844 tonnából Magyarországon 300 tonna sertéshúst tártoltak be, amelyre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 22 816 566 Ft támogatást fizetett ki.

Az Európai Bizottság által újból megnyitott sertéshús magántárolási támogatásra 2016. január 4-től 2016. február 3-ig lehet/lehetett támogatási kérelmet benyújtani. Az intézkedés lezárásáig 89 841 tonna sertéshús magántárolására nyújtottak be támogatási kérelmet az EU-ban (elsősorban Németországban, Spanyolországban, Dániában és Hollandiában). Az MVH tájékoztatása szerint Magyarországon 300 tonna sertéshús magántárolására nyújtottak be támogatási kérelmet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai