2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hogyan válasszunk hibridkukoricát?

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: A Magyar Kukorica Klub közleményei alapján, 2016/03/09

A Magyar Kukorica Klub Egyesület két programja, a Top20 Fajta­kísérleti és Fajtainformációs Rendszer, valamint a Kukorica Termésverseny a legjobb hibridek „csúcsra járatása”.

Aki először hall róluk, mindjárt visszakérdez: miért nem a gazdasági hatékonyságot kutatjuk inkább? A mi válaszunk minden esetben az, hogy a gazdaságost és hatékonyt minden esetben a legjobbak, a termelési szempontból is leghatékonyabbak közül lehet kiválasztani.

A két program közül az első, a Top20 Kísérleti Rendszer kifejezetten a fajta képességeit kutatja kísérletes, de azért változatos környezeti és technológiai körülmények között. A Termésversenyben maga a termelő helyezi el a fajta mellé az általa legjobbnak vélt, felkínált technológiai elemeket, s a termésben ezek együtthatása fejeződik ki.

A fajtakísérleti átlagok az intenzív növénytermesztés korszaka előtt az időjárástól függetlenül, nagyrészt az 5 tonna/hektár csoportátlag alatti kategóriába estek. A 8 tonnát meghaladó eredmények itt csak elvétve fordultak elő. Erre az időszakra esett a hibridkukorica teljes térhódítása. A termelési rendszerek megjelenését és terjeszkedését követő időszakban mintegy egy évtizedes fejlődés, majd ugyanilyen hosszú stagnálás következett be. Ebben az időszakban az időjárás viszonylag kiegyensúlyozott volt, kevesebb volt a hőség- és szárazságperiódus és ezek hossza is rövidebb volt. A hőmérsékleti csúcsok alacsonyabbak voltak. A kísérleti termésátlagok 1995-től határozott változást mutatnak a korábbi időszakhoz képest. Az ebben az időszakban bejelentett új hibridek termőkapacitása egy új korszak megjelenéséről árulkodott. Éppen erre a korszakra jellemző a nagy termések (10–12 tonna felett) nagyarányú megjelenése.

A 1. ábrán látható országos és kísérleti termésátlag adatok közötti különbségért természetesen nem csak a két rendszer által használt genetikai összetétel különbsége felel. Feltűnhet, hogy a mindenkori országos és kísérleti átlag csúcsait összekötő képzeletbeli egyenes tendenciája emelkedő.

A Top20 fajtakísérletekből származó eredmények kifejezetten a fajták közötti válogatás célját szolgálják. Éppen a genetikai sokféleségen alapuló régi tapasztalat, hogy egy legjobb fajta nincs. Számos egyéb termésalakító faktor miatt is mindig több fajta egymás melletti termesztése jelenti a legkisebb kockázatú gazdálkodást. Az együtt termesztett fajtákat úgy kell megválasztani, hogy adott körülmények között bármelyik képes legyen a legnagyobb termésre, s ha nem az lesz az adott évi kiválasztott, akkor se okozzon csalódást!

Az országos és regionális átlagok az általános alkalmazkodóképességet tükrözik, míg a helyi eredmények a kísérleti termőhely talajára, táperejére, számos egyéb, főként az alkalmazott termesztési eljárásokra, és az adott évben kifejeződő éghajlati hatásokra adott válaszról tanúskodnak.

A Kukorica Termésversenyben évek során képződő adatbázis jó támpontot nyújt a gaz-dáknak, hogy a kereskedők által ajánlott anyagok, eszközök alkalmazására vonatkozó döntés során ellenőrizzék az ajánlat történetét a legjobbnak tartott technológiai kombinációk között.
Elképzelésünk szerint ezzel a versennyel jelentősen felgyorsíthatjuk a kukoricatermesztésben célravezető technológiákról szerzett gyakorlati ismeretek terjedését.

Fajtaajánló

A 3–5. táblázatokban a Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérletek 2015. évi eredményeit jelenítjük meg a hibridek helyenként egymáshoz viszonyított eredményei alapján. Az eltérés mértékét színek jelzik, hogy a táblázatra rápillantva könnyen szembe tűnjenek az azonos teljesítmények.

A hibridek nevének letakarásával kiválaszthatók azok a kísérletek, amelyek az adott választási feltételek szempontjából legtöbb információt hordozzák (pl. termésszint, időjárási viszonyok, földrajzi távolság, talaj minősége stb.), ezután a színek alapján megjelölhetők azok az eredmények, amelyek a termelési cél éléséhez szükséges teljesítményt nyújtó hibridre utalnak. A színek a viszonylagos teljesítmények mutatói. A zöld egyre sötétülő árnyalatai a teljesítmény növekedését jelzik, s a sárga árnyalatai a piros felé haladva a hibrid adott kísérleti helyen tapasztalt gyengébb szereplésére utalnak. A szimpatikus eredmények megjelölése után már leleplezhetők a nevek. A megjelölt hibridek tenyészidejének, korábbi eredményeinek, kockázati tényezőinek, bekerülési költségének összehasonlító elemzése után lehet megalapozott döntést hozni.

A kockázati tényezők ellenőrzése szintén fontos eleme a megfelelő hibrid kiválasztási szempontrendszerének. Mai felfogásunk szerint, amikor az élelmiszer- és takarmánybiztonság követelményei a figyelem központjában vannak, megkerülhetetlen a gabonafélék, így a kukorica toxintermelő gombabetegségekkel szembeni viselkedésének figyelembevétele. E téren az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el, s tájékoztató adatokkal tudunk szolgálni vizsgált hibridek fertőződési hajlamáról.

Nem csak versenyzőknek

A kiemelkedő teljesítmény eléréséhez a célnak megfelelő eszközök szükségesek, amelyek között szinte lehetetlen rangsort felállítani. A hibridek között a legkedvezőbb körülményeket biztosító helyeken elért terméseredmények és felmutatott tulajdonságok alapján kell válogatni. A Top20 kísérletekből érdemes kiemelni a 2014. és 2015. évet, mert ezek az időjárási adottság tekintetében jól eltértek egymástól, így a helyhatás (talaj + agrotechnika) mellett az időjárás befolyására is tudunk következtetéseket levonni. Az is fontos, hogy minél újabb hibridek között válogassunk, hiszen az újabbak nagy valószínűséggel nagyobb termőképességgel is rendelkeznek, vagy jobban érvényesíthető a termőképességük.

Célszerű, ha a kísérleti hely figyelembevételénél mind a földrajzi elhelyezkedést, mind a talaj minőségét, mind a termésszintet figyelembe vesszük.
A Top20 kísérlet lehetőséget nyújt több parcella regisztrálására. A több parcellás versenyzés egyik előnye, hogy saját parcelláink között osztjuk meg úgy a kockázatot, ha ismerjük, melyiken várhatunk száraz évjáratban nagyobb termást, s melyik használja ki jobban a nagyobb csapadékmennyiséget, ilyenkor célszerű a maximális ígérettel rendelkező hibridet vetni mindkét parcellába. Ha nagyjából azonos a regisztrált parcellák teljesítőképessége, akkor célszerű az egyiket vagy legalább egyet egy nagyobb termésstabilitással rendelkező hibriddel elvetni.

Vegyük példának a 2015. évi nyírderzsi eredményeket. Nagyjából azonos talajadottságok mellett vetettek el három parcellát. Az egyik parcellában DKC4717-et, a másik kettőben DKC4943-at vetettek. Tenyészidő szempontjából a két hibrid azonosnak tekinthető. Nagy a valószínűsége, hogy egy csapadékosabb évben a DKC4717 teljesített volna jobban, de tudjuk, hogy a stabilitási jelleggörbéje meredekebb. Aláhúzza feltételezésünket, hogy a DKC4943 jó termőképessége mellett erősebb stabilitási tulajdonságának köszönheti, hogy legalább egy tonnával megelőzte előző évi versenytársát (egyben az „Év Kukoricája 2014”-et), s 2015-ben átvehette az „Év Kukoricája 2015” Vándordíjat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza