Napraforgó-termesztés versenyképesebben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Lajkó László c. egyetemi docens, PHYTOPATENT Kft. ügyvezető igazgató , 2016/03/11

A korszerű és egészséges humán táplálkozás növényi eredetű zsiradékokkal szemben támasztott fokozott igénye miatt a napraforgó jelentősége a világon egyre nagyobb. A napraforgómagból kinyert kitűnő minőségű étolaj ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat (85–91%).

Az elmúlt évtizedben – a növekvő felhasználás miatt – a napraforgó-termesztésben nagy fejlődés volt tapasztalható világ- és hazai viszonylatban egyaránt. A vetésterület jelentősen emelkedett, a korszerű hibridek és agrotechnika elterjedésével pedig nőtt a termésátlag is, ami elengedhetetlen feltétele a gazdaságos napraforgó-termesztésnek.

Az 1. és 2. táblázatokból látható, hogy 2006–2015 között a napraforgó magyarországi vetésterülete jelentősen növekedett és napjainkra már jóval meghaladta a 600 000 ha-t is.

A világ napraforgó-termesztését tekintve a fenti adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország eredményei kiemelkedőek.
A hazai árutermelés színvonala a korszerű hibridek használata mellett a precízen kidolgozott és alkalmazott komplex termesztéstechnológia eredménye.

A versenyképesség növelése érdekében 2016 tavaszán a magyarországi napraforgó-termesztésben előtérbe kerülnek a további innovációt és valódi technológiai újdonságot is magukban hordozó biológiai alapok mellett, olyan technológiai fejlesztések is, amelyek a gyomirtás hatékonyságában rejlő tartalékok kiaknázását teszik lehetővé.

Biológiai alapok

A sikeres napraforgó-termesztés első és legdöntőbb feltétele a termelési célnak, a termőhelyi adottságnak és az adott agrotechnikai színvonalnak megfelelő hibrid kiválasztása.

Az elmúlt időszakban a biológiai alapok jelentős mértékben bővültek a magyarországi napraforgó-termesztésben, részben a hazai, zömében azonban a külföldi nemesítő intézetek tevékenységének eredményeként.

A hibridekkel szembeni elvárások egyre nagyobbak és egyre inkább specializálódnak. Mára jelentősen előtérbe kerültek az árutermesztésben a magas olajsavas, valamint a herbicidtoleráns napraforgó-hibridek.

A modern, nagy olajtartalmú napraforgó-hibridek a zsírsavösszetétel szerint a következőképpen osztályozhatók:

• A hagyományos nagy olajtartalmú (low-oleic) LO napraforgók 60–65% linolsavat (omega-6 zsírsav) és 25–30% olajsavat (omega-9 zsírsav) tartalmaznak. Az olajsav és a linolsav között negatív korreláció figyelhető meg. A két zsírsav arányát genetikai tényezők mellett környezeti tényezők (pl. tenyészidő alatti hőmérséklet) is befolyásolják.

A hazai vetésterület döntő hányadán jelenleg is ilyen típusú, magas linolsavas LO (low-oleic) hibrideket termesztenek.

A 2000-es évek második felétől a hagyományos (posztban nem gyomirtható) LO hibridekkel szemben jelentősen előtérbe kerültek a herbicidtoleráns (IMI- Clearfield, SU-Express, posztban gyomirtható) LO hibridek. E hibridek hagyományos nemesítési módszerekkel (mutáció, visszakeresztezés, szelekció) lettek előállítva.
2010-re e gyomirtási technológiák részaránya már 27,5% (IMI), illetve 14,5%-ot (SU) ért el. Mára e szegmens együttes aránya 70–80% az árutermesztésben.

A két technológiatípus felhasználása mintegy 2/3:1/3 arányú, ami inkább a nagyobb IMI fajtaválasztékból következik, mintsem a két technológia hatékonyságának különbözőségéből.

A SU-Express technológia felhasználásában kedvező változást jelentett – a fitotoxikus hatás lényeges csökkentésével – a herbicidtoleranciára nézve homozigóta Express-toleráns hibridek 2014-es megjelenése a hazai köztermesztésben.

A posztemergens gyomirtási technológiák terjedésével és fejlődésével a herbicidtoleráns hibridek további vetésterületi növekedése prognosztizálható az elkövetkező években.

A 2016. évi tavaszi vetésekhez a nagy olajtartalmú LO hibridekből az alábbi vetőmagok állnak rendelkezésre (a teljesség igénye nélkül):

– A hagyományos, gyomirtási technológiákban alkalmazható LO hibridek:

• Gabonakutató Kft.: MANITOU PR

MANDALA

• KWS: Barolo RM
• LIMAGRAIN: LG 56.55

LG 53.77

• Pioneer: P63LL06
• Syngenta: SY Arizona

NK Kondi

Ezek a hibridek nem alkalmazhatók a posztemergens gyom­irtási technológiákban, mivel nem rendelkeznek herbicid­toleranciával!

– A posztemergens Clearfield gyomirtási technológiában alkalmazható LO hibridek:

• EURALIS: Primis CL

Artimis CL
Terramis CL

• KWS: Hysun 202 CL
• LIMAGRAIN: LG 56.33 CL

LG 56.58 CL

• Pioneer: P64LC09
• RAGT: Cllever CL

Sikllos CL

• SAATEN-UNION: Paraiso 102 CL

Armada CL

• Syngenta: NK Neoma

SY Diamantis

– A posztemergens Express gyomirtási technológiában alkalmazható LO hibridek:

• Pioneer: P64LE25

P63LE113
P64LE99

• Syngenta: SumikoHTS

SY SubaroHTS

• Közepes olajsavtartalmú (mid-oleic) MO napraforgók: Magyarországon nincs jelentőségük.
• A modern, magas olajsavas (high-oleic)/ HO napraforgók 85–93% egyszeresen telítetlen olajsavat (omega -9 zsírsav) tartalmaznak, linolsav-tartalmuk alacsony. (A napraforgómag olaj- és linolsavtartalma között ugyanis negatív korreláció figyelhető meg.) Az olajsavtartalom küszöbértéke ebben a csoportban min. 85%.

A magas olajsavas napraforgók olaja lényegesen kedvezőbb sütési tulajdonságokkal rendelkezik a hagyományos napraforgó olajokkal szemben, hőstabilitásuk igen kedvező, hidegen sajtolt olajuk alkalmas saláta dresszingek készítésére. A magas olajsavas napraforgók olaja biodiesel üzemanyag készítésére is kiváló.
Az 1980-as évek végén a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben már nemesítettek magas olajsavtartalmú hibrideket, de az akkori étolajpiac nem preferálta igazán a HO-típusú napraforgóból előállított növényi olajat. A Gabonakutató jelenleg is rendelkezik hazai nemesítésű, magas olajsavtartalmú HO hibriddel (Walcer).

A régi típusú, magas olajsavtartalmú napraforgó-hibridek olajsavtartalma erős környezeti függőséget mutatott (pl. hőmérsékleti függőség) és az árutermesztésben izolációra volt szükség ahhoz, hogy az olajsavtartalom a magban kedvező környezeti feltételek mellett elérje a min. 85%-os szintet. Termésmennyiségük nem érte el az LO napraforgók termésszintjét és növény-egészségügyi szempontból is érzékenyebbek voltak az LO hibrideknél, így termelési kockázatuk és költségük is jóval magasabb volt.

A modern, magas olajsavtartalmú HO hibridek ma már a hagyományos LO hibridek szintjén teremnek, választásukkal nem kell tehát megalkudni a termés mennyiségét illetően, s a két típus termesztéstechnológiája sem különbözik egymástól.

A termesztésben stabilan magas olajsavszint elérését szintén hagyományos nemesítési módszerek felhasználásával érték el (mutáció, visszakeresztezés, szelekció). Az orosz Pervenyec napraforgófajta deszaturáz génjének pozitív mutációja tette lehetővé ugyanis e tulajdonság kialakítását a modern magas olajsavas hibridekben.
A magas olajsavtartalmú árunapraforgók vetésterülete az elmúlt években meglehetősen hullámzó tendenciát mutatott. A HO hibridekkel elvetett terület a kezdeti 5000 ha-os nagyságrendről néhány év alatt – az exportpiacok miatt – mintegy 60 000–70 000 ha-ra emelkedett. 2007-ben megközelítőleg már 80 000 ha-on vetettek magas olajsavas hibrideket, 2008-ban azonban – váratlanul – csak mintegy 25 000 ha-t tett ki a vetésterületük. 2015-ben viszont már újra nagy területen – az országos vetésterület 26%-án – termesztettek magas olajsavas hibrideket.

Hazai tapasztalatok szerint, amennyiben nyomott a hagyományos olajipari napraforgó ára, nagyobb a termelési kedv a magas olajsavas napraforgók esetében, mivel ekkor többet jelent a gazdák számára a magasabb felvásárlási ár (pl. 2015 tavaszán a LO napraforgók szerződéses alapára 80 000–90 000 Ft/t, míg a HO napraforgók szerződéses alapára 120 000–130 000 Ft/t volt). A nemzetközi trend egyértelműen a magas olajsavas napraforgók növekvő térhódítását jelzi (Franciaországban pl. 700 000 ha magas olajsavas napraforgót termeltek az elmúlt évben), melyhez valószínűleg a hazai termesztés is alkalmazkodik.

A 2016-os évben a napraforgó magyarországi vetésterületének további növekedése várható. A vetésterület növekedése egyben a magas olajsavas hibridek területének emelkedését is jelenti.

A magas olajsavas szegmensben is megtalálhatók a hagyományos és a posztemergens gyomirtási technológiákban alkalmazható napraforgó-hibridek.

A tavaszi vetésekhez a magas olajsavtartalmú HO hibridekből az alábbi vetőmagvak állnak a termelők rendelkezésére a teljesség igénye nélkül:

– A hagyományos gyomirtási technológiákban alkalmazható HO hibridek:

•  Syngenta: TUTTI

Ez a hibrid nem alkalmazható a posztemergens gyomirtási technológiákban, mivel herbicidtolenranciával nem rendelkezik!

– A posztemergens Clearfield gyomirtási technológiában alkalmazható HO hibridek:

• Dow: 8H288CLDM

8H449CLDM

• Euralis: TEKTONIC HO CL
• KWS: Hysun 231 HO CL
• Limagrain: LG54.92 HO CL
• RAGT: Mooglli HO CL
• SAATEN-UNION: DUET CL

SUNTEC CL
MAXIMUS CL

• Syngenta: SY Excellio

SY Experto
Talento

– A posztemergens Express gyomirtási technológiában alkalmazható HO hibridek:

• Pioneer: P64HE118

P64HE39

A korszerű biológiai alapok terméspotenciáljának kihasználása csak gondos és intenzív technológiával valósítható meg. A magasabb termésátlagok elérésében ezért kulcsszerep jut az agrotechnikának.

Termesztéstechnológiai elemek

A hazai napraforgó-termesztésben az intenzívebb hibridek felhasználásának részaránya az elmúlt 5 évben növekedett.

A herbicidtoleráns hibridek választása a termelők biztonságra való törekvését mutatja.

A herbicidtoleráns hibridek termesztésén alapuló gyomszabályozási technológia fejlődése töretlen Európában, sőt a magyarországi napraforgó-termesztésben 2016 tavaszán bevezetésre kerül a Clearfield Plus gyomirtási rendszer a hozzá kapcsolódó hibridekkel. Az új gyomirtási rendszer kizárólag ezeken a hibrideken alkalmazható! A Pulsar Plusszal történő kezelést csak ezek a világosabb alapszínű CLP napraforgó-hibridek képesek károsodás nélkül elviselni. A kezelést követően mutatkozhat ugyan átmeneti kivilágosodás a napraforgó növények levelein, de ez nem befolyásolja a növekedés intenzitását és termésdepressziót sem okoz.

A Clearfield Plus gyomirtási technológiában a Pulsar Plus gyomirtó szer biztosítja a magasabb termés- és olajhozam elérését, amelynek eredményeként a CLP napraforgó-hibridek elérhetik genetikai termőképességüket.

A Clearfiled Plus gyomirtási technológia mindkét nagy olajtartalmú CLP napraforgótípus (LO; HO) esetében használható. A CLP napraforgó-hibridek kiemelkedő imidazolinon-toleranciáját a HACL Plus gén (BASF) biztosítja. A hibridek nemesítése hagyományos növénynemesítési módszerekkel történt.
2017-ben már a Gabonakutató Kft. is rendelkezik minősített HACLP-toleranciát hordozó LO-típusú napraforgó-hibriddel.

A Clearfield Plus gyomirtási rendszer egyik eleme tehát a magasabb szintű imidazolinon-toleranciával rendelkező CLP napraforgó-hibridek, másik eleme a Pulsar Plus gyomirtó szer, amely kizárólag csak ezeken a hibrideken használható.

A Clearfield Plus gyomirtási technológia két lépésből áll:

Tartós, talajon keresztüli hatást biztosító pre­emer­gens kezelés 3,5 l/ha Wing – P.

A kétszikű gyomok 2–4 leveles (a napraforgó 4–6 leveles) állapotában, illetve egyszikű gyomok esetén gyökérváltásig állományban kipermetezett Pulsar Plus 2,0 l/ha dózisban.

– A következő CLP LO (magas linolsavas) napraforgó-hibridek vetőmagvai állnak rendelkezésre 2016 tavaszán a Clearfield Plus gyomirtási technológiához:

• Limagrain: LG 56.97 CLP

LHA 364/42

• SAATEN-UNION: LUCIA CL PLUS

GORDION CL PLUS
SURPRISE CL PLUS

• Syngenta: SY Bacardi CLP

SY Neostar CLP

– Az alábbi CLP HO (magas olajsavas) napraforgó hibrid vetőmagja áll rendelkezésre 2016 tavaszán a Clearfield Plus gyomirtási technológiához:

• Syngenta: SY Gracia CLP HO

A herbicidtolerancia a nagy termések elérésének egyik alapja, mely lehetővé teszi a napraforgó-termesztés biztonságának és jövedelmezőségének növelését.
A Clearfield Plus gyomirtási technológia pedig talajon és levélen keresztül ható elemeivel kiküszöböli az időjárástól való függőséget, biztonságot adva ezáltal a termesztőknek a gyomok okozta terméskiesés elkerülésében, lehetővé téve egy még versenyképesebb napraforgó-termesztést.

Az olajnövényekre vonatkozó szabályozás szerint a Közös Agrárpolitikában a gabonaféléknél érvényesített piacszabályozó eszközök közül e növénycsoportra csak a területalapú támogatás, területpihentetés, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer vonatkozik. A globális prognózisok az ágazat felfutását jósolják. A világ napraforgómag-termelése ugyanis folyamatosan növekedett az elmúlt 25 évben: a 2014/2015. gazdasági évben a kibocsátás 40 millió tonna körül alakul, és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) hosszú távú projekciója szerint akár 50 millió tonnára emelkedhet 2050-ig. Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2020-ban élelmezési célra 23 millió tonnával, míg biodízel előállítására 7 millió tonnával több növényolaj felhasználására lesz lehetőség 2014-hez viszonyítva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai