Tanyás gazdálkodás – tanyaprogram 2015

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: V.B., 2016/03/14

– Elmondhatjuk, hogy a tanyán élő gazdálkodók és a tanyás térségekkel rendelkező önkormányzatok komoly érdeklődést mutattak a pályázatok iránt – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az év végi eredményhirdetéskor az FM-ben, hozzátéve, hogy ez a fontos program ötödik éve indult és jól működik. Az elmúlt fél évtizedben több mint 1500 tanyán élő család nyert támogatást.

– Ezek a pályázatok olyan pluszforrást, többletlehetőséget jelentenek a tanyán élőknek, amelyek lehetővé teszik, hogy a termékeiket piacra juttassák, a tanyasi gazdálkodásukat fejlesszék, térségükben infrastrukturális beruházásokat, közlekedési fejlesztéseket valósítsanak meg – húzta alá a tárca vezetője. Mint elmondta, program egyszerű eljárásrenddel működő, célzottan a tanyai lakosokat, gazdálkodókat, a tanyás térségek önkormányzatait, tanyagondnoki szolgálatait segítő támogatási rendszert foglal magába. Jövőre a keretösszeg várhatóan 1,2 milliárd forint lesz.

– Jelenleg 300 ezren élnek Magyarországon tanyákon, és a számuk örvendetes módon folyamatosan növekszik. Célunk az, hogy a tanyasi életforma fönnmaradjon, kapja meg a magyar államtól azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a jövőben is vonzó életforma, életmód legyen – hangsúlyozta a miniszter
A 2015-ös program részleteit V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója ismertette.

Fő fejlesztési irányok

– A legutóbbi pályázati kiírás az elmúlt évekhez hasonlóan négy célterülettel jelent meg. Az első, egyben a legfontosabb célterület a települési, térségi fejlesztéseket ölelte fel. Itt 500 millió forintos keret állt rendelkezésre. Ennek egyik részében a villamosenergia-ellátást lehetett támogatni az önkormányzati körben végrehajtott fejlesztéseknél. Ötven millió forint volt az igényelhető összeg, 90 százalékos intenzitású a pályázat. A második területen vízminőség-vizsgálatokra lehetett pályázni 5 millió forint értékben 100 százalékos intenzitással. Harmadik területként a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése szerepelt. Itt 2, illetve 4 millió forint volt az igényelhető támogatás mértéke 90 százalékos intenzitással – tájékoztatott V. Németh Zsolt.

– A második és harmadik fő terület hasonló, hiszen a tanyagazdaságok fejlesztését tűzte ki célul. Egyébként évek óta ez a legnépszerűbb eleme a tanyapályázatoknak. Itt elég széles körben lehet benyújtani pályázatot, hiszen az állatállomány kialakítására, bővítésére, szaporítóanyag vásárlására vagy éppen a lakó és gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, az egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges fejlesztésre, egyedi szennyvízkezelésre, vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek kialakítására 3 millió forintot lehetett igényelni 75 százalékos intenzitással. A fiatal gazdálkodók esetében az intenzitás 90 százalékos. Ez 400 millió forintos keretösszeget jelentett összességében. A harmadik területen hasonló célokra, a tanyagazdaságok indító támogatására lehetett benyújtani pályázatot 150 millió forintos kerettel. A fiatal gazdálkodók ebben az esetben is magasabb intenzitással pályázhattak. A negyedik terület az egyéni fejlesztések a villamosenergia-ellátásban. Tehát míg az egyes célterületen az önkormányzatok nyújthattak be térségi fejlesztést – többségében azért több tanyát ellátó fejlesztésről volt szó –, addig a negyedik célterületnél az egyéni fejlesztésekre lehetett pályázni 157 millió forintos kerettel. Az igényelhető támogatás maximális mértéke tízmillió forint volt 100 százalékos intenzitással.

– A fejlesztések közül hadd emeljem ki a tanyák villamosenergia-ellátását, hiszen a kormányzat számára készített eddigi intézkedésekről szóló beszámoló is kiemelte és feladatként tűzte ki, hogy 2020 végéig valósuljon meg valamennyi tanya villamos energiával történő ellátása. Így a pályázat keretében most valamennyi benyújtott közösségi típusú pályázatot támogattuk, és ezek mellett még 26 egyéni pályázat is támogatásban részesült. Így 35 pályázat kifejezetten a tanyák villamos energiával való ellátását célozta – összegzett V. Németh Zsolt.

Népszerű pályázat

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt öt évben az idén érkezett a legtöbb, 1735 pályázat. A sorban második év 2013 volt, akkor 1039 pályázat érkezett be az Intézethez. A pályázatok feldolgozása megfeszített erőfeszítést igényelt mind a minisztériumtól, mind az Intézettől. 50 fő dolgozott azon, hogy ebben a viszonylag egyszerű pályázati konstrukcióban háromszor 30 nap alatt elbírálják a pályázatokat. Az FM és az Intézet kiváló együttműködésének dacára a pályázatok nagy száma miatt a bírálati időt 30 nappal meg kellett hosszabbítani, de így is a jogszabályok adta keretek között maradva, a beadástól kezdve az elbíráláson keresztül a hiánypótláson át a döntésig 120 nap alatt végig lehetett vinni a pályázatot, ami egyedülálló teljesítmény.

Mint megtudtuk, a pályázatok pontozásánál tartalmi értékelést is végeztek: a legmagasabb pontszám 85, a legalacsonyabb 13 volt. A legalacsonyabb pontszámú pályázatnak az lehetett az oka, hogy tanyagazdák is pályáznak, akik nem vettek igénybe pályázatírókat. A pályázatok színvonala máskülönben az előbbi évekéhez hasonló volt. Van egy minimumszám: 40 pont, illetve az egyéni tanyavillamosítás 20 pont volt, ami fölött be lehetett fogadni és értékelni a pályázatot. Azt is el kell mondani, hogy az 1735 pályázat több mint 90 százalékához hiánypótlás is érkezett, ami a feldolgozást időben megnövelte. A már említett 360 nyertes pályázat révén az érintettek 1,22 milliárd forinttámogatáshoz juthatnak. A nyertesek listája az FM, illetve a Hermann Ottó Intézet honlapján megtalálható. A nyertesek számára a szerződést postázni fogják.

Tanyagondnoki szolgálat

A tanyán élő lakosok 850 pályázatot nyújtottak be több mint 3 milliárd forint értékben, tehát a pályázatok felét ők adták be. A másik legnépszerűbb pályázat a tanyagondnoki szolgálat üzemeltetésre volt. Ez nagyon fontos célterület, hiszen nemcsak egy ember, hanem egy egész közösség érdekeit szolgálja. Itt 85 szervezet jelent meg, közel 182 millió forintos támogatási összeggel. A program 5 éves működése során összesen 1440 pályázat részesült támogatásban, és az intézet elemzései szerint több tízezer tanyán élő vagy gazdálkodó ember életkörülményeinek a javítására volt alkalmas, segítette a piacra jutást.

Lapunk kérdésére megerősítést nyert, hogy a fiatal gazdák két célterületen is kaphatnak támogatást, egyrészt már meglévő tanyagazdaságnál, itt a fiatal gazdák esetében 3 millió forint a támogatás mértéke, és a többitől eltérően 90 százalékos az intenzitás, valamint induló fiatal gazdálkodóknál is hasonló a helyzet.

A Tanyafejlesztési Program 2015. évi eredményeit, tapasztalatait szakmai műhelytalálkozón is összegezték, amelyen a jövőre vonatkozó irányokat is megfogalmazták. Így azt is, hogy a következő évi felhívás jogszabályalkotása már januárban megkezdődik, az előző évhez képest korábban, kora tavasszal szeretnék meghirdetni, hogy a pályázóknak elegendő idő álljon rendelkezése a felkészüléshez.

A szakmai műhelytalálkozón többek között azt is vizsgálták, hogyan lehet tovább egyszerűsíteni a pályázatok benyújtását, csökkenteni az adminisztrációs terheket, segíteni a tanyán élő pályázókat.

A Közös Agrárpolitika legutóbbi 2014-es, a 2020-ig tartó költségvetési időszakról szóló módosításához kapcsolódó szakértői anyag leszögezi, hogy a globalizált élelmiszergazdaság mára megmutatta korlátait, látszik, hogy a feleslegtermelés milyen mértékben terheli a környezetet. A helyi termékek beszerzését, terjesztését és fogyasztását támogató rendszerek csökkenthetik a környezeti terhelést azáltal, hogy csökkenti az élelmiszerek szállításának (termékekkel terhelt élelmiszer-kilométerek) hosszát, és gondoskodik a fogyasztók friss, szezonális, helyi való ellátásáról. Csak azáltal, hogy kiváltanak néhány közvetítőt a fogyasztókat a termelőkkel összekötő láncból, új kapcsolat alakulhat ki a mezőgazdasággal foglalkozók és a városi fogyasztók között. A 2015. évi tanyaprogram pályázat olyan plusz forrást, többletlehetőséget jelent a tanyán élőknek, amelyek lehetővé teszik, hogy a termékeiket piacra juttassák, a tanyasi gazdálkodásukat fejlesszék, térségükben infrastrukturális beruházásokat, közlekedési fejlesztéseket valósítsanak meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai