Nehezen tápászkodik fel a sertéspiac

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/03/18

Január első heteiben ugyan minimális sertésár-emelkedés volt megfigyelhető, de az érdemi változás még mindig távolinak tűnik. Az élő sertés 320–340 forint körüli felvásárlási ára messze van attól, amit a sertéstartók elvárnának. Ilyen árak mellett más uniós sertéstartók sem tudnak rentábilisan termelni.

A felvásárlási árak alacsony szintjének egyik oka a hosszan elhúzódó orosz embargó, aminek közvetett hatásaival a magyar sertéstartók szembesülnek. Magyarország nem exportált jelentős tételt korábban, hiszen csak a termelés 5–10 százalékát szállítottuk az oroszokhoz, de a nagyobb sertéstenyésztő országokból, Dániából, Németországból és Lengyelországból nagy mennyiségek mentek Oroszország irányába. A termelési szinten pedig nem egyszerű csak úgy hirtelen változtatni, így a felhalmozódott mennyiségeknek az uniós piacon próbálnak gazdát találni, többek között Magyarországon is – ezért a nyomott ár. Mindezek mellett számos más kérdés is felmerül az ágazat jelenével és jövőjével kapcsolatban. A piaci viszonyok mellett ráadásul szem előtt kell tartani, hogy a szomszédos Ukrajnában az utolsó fél évben 35 esetet jelentettek sertéspestis miatt, így nagy figyelmet kell fordítani a járványvédelmünkre is.

Az ágazatot érintő kérdésekkel kapcsolatban Dr. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke válaszolt lapunknak.

– A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hogyan értékelte a sertéságazat tavalyi évét?
– 2015 felemás évet jelentett a sertéságazatnak. A húsipar viszonylag kedvező áron jutott hozzá a bel- és külföldi alapanyagokhoz, igaz a késztermék-behozatal is hasonlóan alacsonyabb áron érkezett.

A szaporítás és a hizlalás viszont vagy nem hozott komolyabb eredményt, vagy számos gazdaságnak veszteséget jelentett, mivel 20% körüli vágóállatár-csökkenés következett be, és a malacár is jelentősen csökkent. Mindez a bevezetett kétszeri orosz embargó (afrikai sertéspestis és az általános élelmiszer-ágazati) miatt alakult így. Az állattartók „életben tartását” a támogatások (elsősorban az állatjóléti) biztosították.

– Milyen kilátások vannak most év elején a hazai élősertés-felvásárlási ár emelkedésére?
– Az előrejelzések mind a malacár, mind a vágósertés (vágott test) ár kismértékű emelkedését prognosztizálják meghatározóan az év közepétől. Az egyes országok árai esetenként jelentős eltéréseket mutathatnak, például magasabb árakkal számolnak Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban.
– Lehet-e valami előrelépés abban, hogy a vágóhidak gyorsabban kifizessék az átvetéli árat a sertéstartóknak?
– Egységes fellépés a VHT, mint reprezentatív szakmaközi szervezet közreműködésével, és hosszú távú szerződések megkötésével és betartásával, valamint a bevezetni tervezett sertésbörze befolyásoló hatásával.

– Milyen esélyeket lát a VHT az orosz embargó feloldásával kapcsolatban?
– Az államok közötti eltérő érdekek (a keleti EU-országokban az afrikai sertéspestis betegség fennáll), valamint az orosz piac jelenlegi biztonságos működése miatt (felfutó belső termelés, stabil külföldi ellátás) nem valószínűsíthető az embargó belátható időn belüli feloldása.

– A januártól megnyíló magántárolási lehetőség mekkora segítség lehet az ágazatnak?
– Átmeneti, mert 3–5 hónap után ki kell tárolni, és a betárolt áru újra megjelenik a piacokon. Közben nem látszik elég erőteljesnek az új piacok megjelenése. Egyébként jelentős magántárolást Dánia, Hollandia, Németország és Spanyolország végez, és a magántárolás támogatását 2016. január 26-án az EU fel is függesztette.

– A sertés tőkehús áfájának 5%-ra való csökkentése óta milyen számszerűsíthető eredményekről lehet beszámolni?
– Komolyabb értékelést csak 3–4 hónap elteltével lehet adni. Jelenleg erőteljes az árcsökkenés (17–22%) az egy évvel korábbi és a decemberi időszakhoz képest, de tudni kell, hogy a tőkehúsárak az év második felében folyamatosan csökkentek a jelentős nyugat-európai behozatal miatt. A forgalom is megnőtt 20–25%-kal. Az árcsökkenés nem következett be a piacok kiskereskedelmi boltjaiban, de az utóbbi időben (február első hetében) már ott is a legkülönbözőbb árakat és árcsökkenést lehet tapasztalni az áfa-csökkentett tőkehúsok esetében. Ugyanakkor igen alacsony áron spanyol sertés lapocka tőkehús is megjelent.

Ez komoly problémát jelenthet a hazai sertéshizlalás felfuttathatósága számára, ami pedig egyik fontos célja volt az intézkedésnek. Ezt az igen kedvezőtlen hatást azzal kívánjuk visszaszorítani, hogy egyértelműsítjük a magyar vásárlóban azt a meggyőződést és bizalmat, hogy a magyar sertéshús kiváló minőségű, egészséges, ellenőrzött és garantáltan nyomon követhető.

– Milyen újabb programokat kíván bevezetni a közeljövőben a VHT, és milyen intézkedések tart legszükségszerűbbnek a sertéságazat helyzetének javítása érdekében?
– Szakmai programjaink folytatódnak (konferenciák, kerekasztal megbeszélések, szakmai füzetek), pontosan azért, hogy a termelők minél jobban törekedjenek a szakmai tudás fejlesztésére, a takarmányozási, állattartási, feldolgozási technológiák korszerűsítésére, a tenyészállományok genetikai megújítására, így a versenyképesség biztosítására, valamint a kedvezőtlen időszakok „átvészelhetőségére”.

Ugyancsak erőteljesen kívánjuk növelni a Kiváló Minőségű Sertéshús Védjeggyel ellátott termékek értékesítését is. A Védjegy értékét jelentősen növelte az, hogy a VHT megkapta a Nemzeti Akkreditációs Hivataltól a Védjegy működtetésére az Akkreditált Státuszt. Ma már több, mint 600 állattartó, feldolgozó, kiskereskedelmi értékesítő és vendéglátóhely kapta meg a védjegyhasználati jogot. A védjegy működtetése során szerzett tapasztalataink alapján szolgáltatást tudunk biztosítani az állattartó gazdaságoknak, hogy milyen genetikával, takarmányozással és tartástechnológiával tudják az előírt húsminőséget elérni és hosszú távon biztosítani.
Ugyanígy kiadványokkal segítjük a gazdaságaink pályázati munkáját is. Integrációfejlesztési programunkat elkészítettük, egyes elemei már értékesülésre is kerültek. Ezúton kívánunk lendületet adni az elérendő állatlétszámhoz.

Az utóbbi mintegy öt évben nagyon sok szervezőmunkával a korábbi szűk 50%-os ágazati lefedettségünket sikerült a sertástartásban közel 70%-osra, míg a vágás és feldolgozás vonatkozásában több, mint 90%-osra növelni, így elnyertük a reprezentatív szakmaközi szervezetté minősítést.
Most egy új, az egész ágazatra kiterjedő tevékenységű szervezet, a Sertésszövetség jött létre. Nem ismerjük a miértet, az indíttatást, terveiket, céljaikat, de együttes akarat, egymást segítő munka hiányában az ágazat és vállalkozóinak eredményessége kérdésessé válik – zárta válaszait a VHT elnöke

A sertéságazat a szakma álláspontja szerint a tavaly bevezetett reformok után is a Közös Agrárpolitika „mostohagyermeke” maradt. A magyar állattartók szempontjából ezért életbevágó, hogy a tagországok adhassanak termeléshez kötött támogatást a baromfi- és sertéstartók számára is. Ezért új állatjóléti támogatást vezetett be idén a Földművelésügyi Minisztérium, ami a tenyészkocákra március közepétől volt igényelhető, a keretösszege 8,62 milliárd forintot tett ki. Az összeg kifizetését az Európai Unió jóváhagyta, mert összhangban a Közös Agrárpolitika általános állattenyésztési alapelveivel. Magyarországon mintegy 220-230 ezer koca van, de ahhoz, hogy középtávon megduplázódjon a sertésállomány az országban, további mintegy 100-150 ezer kocára van szükség. Mindehhez várhatóan még az is társul, hogy az a gazda, aki a kocatelepét fejleszti, az uniós pályázatok esetében – a kormányzati ígéretek szerint – magasabb prioritást élvez majd.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai