xxx Menü xxx
2018. 07. 19., csütörtök
Emília

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

A karbon lábnyom keletkezése

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Tóth László (SZIE GEK), 2014/02/10
Címkék: CO2-kibocsátás, karbonlábnyom, üvegház hatású gáz kibocsátás, ÜHG, fosszilis energiahordozók, metán, fűtési energia, energiatakarékosság

Az általános felmelegedéssel kapcsolatban tudósok, különböző szakemberek okként az emberi tevékenységből fakadó károsgázkibocsátást jelölik meg. Ezek közül a legjellemzőbb, mérhető és tettenérhető a CO2-kibocsátás. Ezt gyakran a „karbonlábnyom” kifejezéssel jellemzik. Mit is jelent a fogalom pontosan, és milyen lehetőségeink vannak a mérséklésére?

A karbonlábnyom kifejezés alatt egy személy, szervezet által direkt és indirekt módon történő üvegház hatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük (mértékegysége leginkább: CO2/év/fő). Ha ezzel számolunk, fontos, hogy megpróbáljuk a lehető legszélesebb közben azonosítani a „kibocsátás helyeit”. Összességében kijelenthető, hogy a mezőgazdaság alacsony kibocsátása miatt viszonylag kedvező helyzetben van, a legnagyobb károsanyag-kibocsátók pedig az energiaipari berendezések és a közlekedés. Tehát a jövőben ezeknél kell feltétlenül a mérséklésre koncentrálni, amelynél legegyszerűbb, ha a hatékonyságukat javítjuk.

CO2 kibocsátás a világ különböző térségeiben

A világ CO2-kibocsátásának résztvevőit szemlélteti az 1. ábra. Az ábrából jól látható, hogy a legnagyobb kibocsátó az energiaszektor, ezt követi a közlekedés, a szállítás, majd csak 3. helyen van az ipari tevékenység és csak ezt követi a mezőgazdaság és a többi szereplő. Az energiaipar legnagyobb kibocsátói az erőműi rendszerek, ahol a különféle fosszilis energiahordozókat, azok energiatartalmát transzformáljuk át villamos energiává. A villany a világban a legkedveltebb energiafajta, és a jövőben számottevő mértékű növekedése várható. Különösen nagy növekedés várható a fejlődő, de főként a nagy létszámú országokban (Kína és India), hiszen ma az emberi kultúra fejlődése determinálja.

Ennek egyenes következménye, hogy a villamosenergia-ipar CO2- kibocsátása lesz a legnagyobb. Világviszonylatban 2035-ig további ~1%-os növekedése várható. 2035-re Kínában és Indiában, valamint a nem OECD országokban növekedés, míg az EU 27-ben, az USA-ban, az OECD országokban és Japánban csökkenés várható.

Különféle prognózisok készültek hosszabb távra is az üvegház hatású gázok kibocsátására vonatkozóan. Három koncepciót vizsgálnak a terület szakemberei:

  • a jelenlegi politikát,
  • az új politikát, illetve
  • az ún. 450-es szcenáriót.

A 450-es szcenárió számol a legalacsonyabb CO2-kibocsátásnövekedéssel. Eszerint a megfelelő technológiák, valamint a megújuló energiák nagyarányú használata révén a légkör szén-dioxid-tartalma jelentős mértékben nem változik, 2050-ig ugyan enyhe növekedés tapasztalható, de 2200 környékére visszaáll a jelenlegi CO2-szint a légkörben.

Hazai helyzet

A fosszilis energiahordozókkal dolgozó nagy erőműveinknél igen jelentős mértékű a CO2-kibocsátás. Amíg az összes hazai erőművünk átlagos CO2-kibocsátása 0,36 kg CO2/kWh (a villamos energiánk ~40%-át Paks adja, amelynek a CO2-kibocsátása gyakorlatilag nulla), addig a mátrai lignites erőműé ennek háromszorosa, 1,15 kg CO2/kWh. Hasonlóan magas az érték a többi szenes erőműnél is, de a kategóriájukban gyengébb hatásfokú gázos erőműveknél is magas.

Azokban az erőműveinkben, amelyekben alacsony a hatásfok, a CO2-kibocsátás jóval nagyobb mértékű. Figyeljük meg például a legnagyobb kibocsátót, a Mátrai lignites erőművet, ahol csupán 31,3% az erőmű hatásfoka.

Jelentős csökkenés a kapcsolt, az ún. CHP erőműrendszereknél. Ezeknél az erőműveknél a villamosenergia-termelés mellett jelentős hőenergia-felhasználás is történik, ezért az együttes hatásfokot kell figyelembe venni. A keletkező hőt fűtési (trigenerációban hűtési) vagy egyéb ipari célokra felhasználják, így a hatásfok ~40%-ról 80–90% fölé növekszik, illetve ezek közelében állandósul. Egyértelmű, hogy az ún. cogenerációs erőművek alkalmazása igen jelentős érdeke a hazai energiaiparnak a CO2-kibocsátást tekintve is.

Erőműveink mindösszesen 13 millió tonna CO2-t bocsátanak ki évente. Magyarország jelenlegi összes kibocsátása, ~45 millió tonna, tehát az erőműveink ennek hozzávetőlegesen 29–30%-át okozzák. A jelenlegi 5,4 tonna CO2/fő/év hazai kibocsátás megközelítőleg megfelel egy magyar ember karbonlábnyomának. A szén-dioxid-kibocsátáson túl más, ún. üvegházi hatást kiváltó gázok (ÜHG) is a légkörbe kerülnek, ezért az ÜHG, illetve CO2-egyenérték (CO2eé) ennél ~25%- kal nagyobb.

1. ábra. A világ CO2-kibocsátási szerkezete %-os arányban Forrás: IEA: World Energy Outlook 2012. p. 247

Az agrárgazdaság kibocsátása

A mezőgazdaságban az ÜHG (CO2eé) kibocsátásért többféle gáz is felelős. A legjelentősebbek a metán (CH4) és (N2O), amelyek 35, illetve 85%-át az összes kibocsátásból az agrárgazdaság okozza.

A jelentősebbek

  • a haszonállatok emésztéséből származó (CH4);
  • a trágyakezelésből és -felhasználásból származó (CH4 és N2O);
  • a növénytermesztés (CH4);
  • a mezőgazdasági talajok (N2O) kibocsátása
  • főként a művelést végző erőgépek, szárítók stb. a CO2-kibocsátás felelősei.

Az ÜHG kibocsátás összetételét szemlélteti a 2. ábra, ebből látható, hogy a legnagyobb volument a szántóföldi gazdálkodás jelenti, ezt követi az állattenyésztés és a trágyakezelés. A fosszilis energiafelhasználás összességében 7%, tehát nem meghatározó. Míg az N2O-kibocsátás 55%-át a műtrágyák okozzák, addig a CH4-ért az állattenyésztés (emésztés) és a szerves trágya a felelős.

Ha számításba vesszük az emisszió/nyelés lehetőségét, akkor számottevően csak az erdőkre hagyatkozhatunk, melyek intenzív CO2-elnyelésük révén mérséklik az összes kibocsátást (3. ábra). Végül is 11,14 – 8,2 = 3,2%, tehát összességében a mező- és erdőgazdálkodásnak kedvező a kibocsátásra gyakorolt hatása. Nyilvánvaló energetikai célokra való biomasszafelhasználás révén kisebb eltérés kialakulhat. Valószínű, hogy komoly fejlesztések révén sem tudjuk azonban elérni, hogy az energia célra termesztett növényeknél jelentősen csökkenjen fosszilisenergia-hányad, az energia output/input aránya. A feldolgozottság növelése romlást eredményez a CO2-szaldóban, a teljes körfolyamat vonatkozásában.

Magyarország vonatkozásában a háztartások legnagyobb része gázenergiát használ fűtési célokra, de olyan berendezésekkel, amelyek korszerűek, tehát jelentős mérséklést ezen a területen összvolumenben nem lehet elérni, sokkal jelentősebb lehet az energifelhasználás mérséklése, amely a családi házak szigetelésénél rekuperációval való ellátással oldható meg.

2. ábra. A mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának megoszlása (az összesnek = 8,2%)

A végenergia-felhasználás hatékonyságának növelése

Az épületek villamosenergia-felhasználása a következő időszakban is növekvő tendenciát mutat (a világban 2%, a fejlett országokban 1,5%, a fejlődő országokban 20–140%), s eközben lehetővé teszi számos olyan technológia alkalmazását, amelyek az energiahatékonyság javítása révén CO2-csökkenést eredményeznek. Ilyenek például az épületek energiavezérlési rendszerei, amelyek hőenergia-megtakarítást eredményeznek, de hasonlót érhetünk el a hőszivattyúk alkalmazása révén is.

3. ábra. Az agrárgazdálkodás kibocsátást mérséklő részeinek %-os aránya (az összes nyelés 11,4%-a)

Hazai vonatkozásban jelentős CO2-csökkentési lehetőséget jelent az épületeink fűtésienergia-felhasználásának mérséklése (vezérléssel, szigeteléssel). Jó példa Németország, ahol a fajlagos helyiségfűtési energia felhasználása (kWh/m2/év) a Magyarországon mérhetőnek csupán a 30–40%-a. Németországban az 1980-es években használtak akkora mennyiségű energiát 1 m2 helyiség fűtésére, mint amekkorát ma Magyarországon.

A magyar átlag 230–240 kWh/m2/év, az újabb építésű családi házaknál 140 kWh/m2/év. Gázfűtés esetén 1,0 kWh fűtési energia előállításánál 0,2–0,3 kg CO2 kibocsátására kerül sor. Vagyis ma egy német háztartás a fűtési a hőigényénél 30–40%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki.

Jelentős tételről van tehát szó, hiszen a végenergiánk 33–34%-át a háztartások használják fel, ami 170–175 PJ/év. A hazai fűtési rendszer nem annyival rosszabb, mint amit a német példa takar (4. ábra). Nagymértékben használunk viszonylag jó hatásfokú gázfűtést, és ma már a távhőellátás sem tekinthető kifejezetten pazarlónak. A hiányosság az épületek szigetelésében keresendő, ami a falazatok szigetelésével és a nyílászárók cseréjével mérsékelhető.

4. ábra. A hazai lakásállomány fűtési technikája

Kapcsolódó könyvek

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2018/07)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, alapanyag, alkatrészellátás, ...
összes címke megjelenítése...államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer feldolgozás, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, Prega, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, vidékfejlesztési program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.