Tejtermelők: megoldásra várva

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/03/19

Az orosz embargó, az európai uniós tejkvótarendszer megszűnése és a tejágazatban előforduló több tízmilliárdos áfacsalások együttes hatásai bizonytalanná tették a szektor jövőjét.

A termelésben érintett Szervezetek a tavalyi évben közleményben megfogalmazták azokat a lépéseket amelyek szükségszerűek lennének a problémák enyhítésében. A tejágazatot képviselő szervezetek által támasztott igények közül sok minden még megoldásra várna, közben meg arról lehet hallani, hogy a felvásárlási árak emelkedése még elég távolinak tűnik. A hazai tejtermelés közelmúltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban feltett kérdéseinkre Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója adott összefoglaló válaszokat.

– A nehéz helyzetben lévő tejágazat összességében milyen évet zárt 2015-ben a Tej Terméktanács szerint?

– Egyetlen más hazai mezőgazdasági vagy élelmiszeripari szektorban sem mérhető hasonlóan elhúzódó, jelenleg még beláthatatlan következményekkel járó válság.

A 2015. évi tejpiaci helyzet főbb jellemzői:

• a hazai nyerstejár-csökkenés mértéke éves szinten 25%;
• a régióban a magyar nyerstejárak a legalacsonyabbak;
• idehaza a tejtermékek feldolgozói átadási árai nem nőnek.

A tejtermelők mintegy másfél éve jóval az önköltség alatti áron kénytelenek értékesíteni az általuk megtermelt nyerstejet. Az alacsony árak miatt fizetésképtelenné válnak, ennek ellenére nincs olyan eszköz a brüsszeli döntéshozók kezében, amely máról holnapra megváltoztatja a tejpiaci helyzetet. Azt látjuk, hogy akkor is nő a tejtermelés, ha csökken a nyerstej ára.

Az élelmiszeripari szakágazatok jövedelmezőségéről szóló adatok szerint az egyik legalacsonyabb jövedelmezőségű iparág továbbra is a tejtermékgyártás.
A feketegazdaság térnyerését a túl magas adómérték továbbra is ösztönzi, miközben a szabályosan működő hazai vállalkozások tartósan versenyhátrányba kerülnek és működésük ellehetetlenül.

– A Tej Terméktanács hogyan látja a tejágazatunk jelenlegi pozícióját a környező országok helyzetéhez képest?

– A környező országokhoz képest a legnagyobb hátrányunk az, hogy a fogyasztói folyadéktejre alkalmazott áfakulcs kivétel nélkül alacsonyabb, mint Magyarországon (SK 10%, AT 10%, PL 5%, HR 5%, IT 4%). Ez arra ösztönzi az adóelkerülésre „specializálódott” szereplőket, a nagykereskedőket, hogy a nagyobb nyereségszerzés miatt hazánkban tevékenykedjenek. Ez eredményezi például azt, hogy a környező országokban végzett árfelméréseinkből megállapítható, hogy egy liter 1,5%-os zsírtartalmú UHT tej ára átlagosan 100 Ft-tal magasabb a szomszédos országokban (Horvátország, Ausztria, Szlovákia).

– Lehet-e már látni, hogy a termelési kapacitások átrendeződése meddig tarthat az EU-ban? Vannak előremutató jelek arra, hogy a felvásárlási árak érdemi emelkedést mutassanak a közeljövőben?

– A következő évben a nyerstejtermelés, illetve nyerstejkínálat tovább fog növekedni. A tejpiaci helyzet rendkívül komoly, határozatlan ideig (de legalább még fél évig) fenn fog maradni Európában.

– Magyarországnak milyen esélyei lehetnek a 2015–2020-as időszakban a tejtermelés növekedésére?

– A termelés szinten tartására, enyhe növelésére akkor van esélyünk, ha

• az áfacsalások megszüntetésre kerülnek;
• költséghatékonyságot növelő beruházások valósulnak meg, magasabb hozzáadott értékű termékeket eredményezve, magasabb foglalkoztatottsági szint mellett;
• itthon kell tartanunk a nyerstejet, ehhez viszont szükség van

– beruházásokra, technológiai fejlesztésekre,
– a piac kifehérítésére,
– közösségi marketingre,
– a nyerstej árának „megfizetésére”,
– szervezett termékpályára, erős szakmaközi szervezetre, erős tejtermelői csoportokra.

– A jelenlegi átmeneti időszakban a Tej Terméktanács álláspontja szerint milyen újabb intézkedések életbe lépése segíthetné az ágazatot?

– A Tej Terméktanács által készített átfogó javaslatcsomag főbb elemei a következők:

• az áfa azonnali csökkentése a fogyasztói folyadéktejeknél;
• tejtermék-hamisítások visszaszorítása,
• közétkeztetés részbeni vagy teljes átállítása hazai nyerstejből készült termékekre;
• beruházási támogatási programok indítása a nagyvállalkozások részére is;
• a tej- és tejtermék-nagykereskedők szakmai regisztrációja, működésük szigorú szakmai feltételekhez történő kötése;
• átmeneti nemzeti szintű soványtejpor-készletezés;
• tejtermelői támogatások soron kívüli kifizetése;
• tejtermelői szerveződések működési nehézségeit fel kell számolni,
• iskolatej akció kiterjesztése, támogatások gyorsabb kifizetése.

A KAP jelenlegi költségvetési és szabályozási ciklusának előkészítéséhez készült tanulmány tejügyben a kvótarendszer megszüntetése ellenére is optimista. Az EU-27 tejtermelése e szerint 2020-ban mintegy 3%-kal felülmúlja majd a 2009-es szintet. A tejszállítmányok is várhatóan valamivel magasabb ütemben fognak növekedni, a különbség abból adódik, hogy fokozatosan csökken a helyben történő fogyasztás az EU-12 (korábbi) tagállamában. A kvóták megszüntetésével összefüggésben az EU-27 tejtermelése előreláthatólag nagyon szerényen reagál a kvótarendszer felszámolására az uniós szállítmányokkal. A kilátások kedvezőnek tűnnek a magasabb hozzáadott értékű tejtermékek tekintetében, lévén, hogy egyre nagyobb a kereslet a sajt és a friss tejtermékek iránt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai