Az EU-s baromfiágazat középtávú előrejelzései

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Az a.v.e.c. 2015. évi Annual Report c. jelentése alapján összeállította: Dr. Kállay Béla, 2016/03/20

Előző számunkban a közelmúlt és a jelen állapot bemutatásával foglalkoztunk, most az előrejelzéseket kívánjuk megismertetni szakmai olvasóinkkal.

A mezőgazdaság globális kilátásai a jövő évtizedre (2015–2024)

Az előrejelzések először is arra utalnak, hogy a mezőgazdasági termények árrobbanása utáni állapotnak vége, már két éve jó termések voltak, és a kulcsterületeken le lehetett nyomni az árakat. Ezzel szemben az állatok árai a telepeken magasak maradtak a betegségek megjelenései és az állományok helyreállításának költségei miatt.
A következő 10 évben a húsárak csökkenése várható a termelékenység javulásának és az alacsony inputáraknak köszönhetően még az erősödő kereslet ellenére is. Persze az árak nem fognak a válság előtti alá süllyedni. A termelékenység elsősorban Ázsiában és Amerikáben fog növekedni, Dél-Amerikában pedig új mezőgazdasági területeket fognak bevonni a termelésbe. Afrikában is a termelés alacsony színvonalának a javulása várható ugyancsak a termelékenység növelésével. Néhány országban, ahol az exportra építik az ellátást, valószínűleg nő a függőség a kereskedelmi partnerektől, továbbá fennáll az esetleges természeti csapások kockázata, valamint bizonyos kereskedelmi tárgyú intézkedések piaci zavarokat kiváltó hatásainak lehetősége.

A hússzektor perspektívái

2014 a magas húsárak rekordéve volt, elsősorban a marha- és a baromfihús árai miatt, a sertésnél betegségek léptek fel, ezért hiány van. A kereslet azért volt nagy a baromfi iránt, mert a nagy termelő országokban csökkentették a marha- és juhlétszámot. Tehát maradnak a magas húsárak, de mérsékeltebbek lesznek, mint 2014-ben. A világ hústermelése 17%-kal növekedni 2024-ig, a fejenkénti fogyasztás 1,6 kilogrammal nő, nagyrészt a fejlődő országokban, és eléri a világ átlagában a 35,5 kilogrammot. E folyamatoknak az EU-ra vonatkozó néhány fontosabb adatát az 1. táblázatban foglaltam össze.

Az EU ellátottságát, a lakosság magas életszínvonalát jól fejezi ki, hogy a termelés mindössze 1,73%-kal nő a 10 év alatt, a világ átlagához (lásd az előbbiekben a 35,5 kg-os világátlagot) képest már eleve magas fogyasztás növekedése gyakorlatilag „csökkenő nulla”. Az 1 millió tonnát sem elérő növekedés pedig a pozitív külkereskedelmi szaldóba kerül be. Az EU, mint látható, húsból nettó exportőr.

A fajonkénti egy főre jutó húsfogyasztások összehasonlításából egyértelműen kitűnik a baromfihús egyedülálló növekedése. A többi állatfaj húsa közül a sertés még figyelemre méltó, ugyanis az Unió elsősorban Németország révén a sertéshús fogyasztás jó 30 kg körüli szinten tartja magát. A marhahús a jómódú rétegek steakfogyasztása miatt a 10 kg-os szinten stagnál. A világ közepes vagy gyengébb vásárlóképességű rétegei egyértelműen a baromfihúshoz tudnak és fognak tudni mint tömegélelmezési cikkhez hozzájutni.

A baromfihús helyzete

A takarmányárak nagyarányú ingadozásai után relatíve stabilitás várható a baromfitermelésnél. A takarmányköltségek kedvező alakulásához még hozzá vehetjük a rövid termelési ciklust. Mindez megengedi, hogy a baromfihús a piaci kereslethez való gyors alkalmazkodással a változásokat jól tudja követni. Más előnyeihez sorolható, hogy fogyasztása nem függ vallási korlátoktól, könnyen hozzáférhető, szinte mindenütt kapható, a káros gázok, anyagok kibocsátása szempontjából kevésbé veszélyes a környezetre, továbbá mint élelmiszer, magas a táplálóértéke. A termelés növekedése azokban a régiókban várható, ahol rendlkezésre áll a jó, intenzív termelésre alkalmas takarmány. Az összes hús mennyiségi növekedésének a baromfi fogja a felét adni. 2015 és 2024 között 26 millió tonna többletet várnak baromfihúsból, döntő részben a fejlődő országokban. Az ára átlagosan eléri az 1550 USD/tonna (vágott súly) szintet, ami magasabb az előző 10 év átlagánál. Kockázatát elsősorban az AI (baromfiinfluenza) közelmúltban sajnos gyakori megjelenésével lehet leginkább kifejezni. A fogyasztás növekedése évi 2% körüli mértékben várható, az összes hús 1,6%-os mutatójával szemben. A baromfi lesz a világon a fogyasztók részéről leginkább preferált hús. A fogyasztás növekedése a fejlett országokban lassúbb.

A 2. táblázat termelési számai igen mérsékelt növekedést mutatnak, ez a 10 év alatt mindössze 6,5%-os, az évi növekedési ütem pedig 0,85%. A népesség még lassabban növekszik, csupán 1%-kal a 10 év alatt. Így nő az egy főre jutó fogyasztás kereken 1 kg-mal. Az EU, mint látható, minden eddigi vészjósló bejelentés ellenére nem lett nettó importőr, sőt kis mértékben nettó exportőr marad, az önellátás foka a külkereskedelmi szaldót számolva 104% körül mozog. Ez a helyzet nagy részben a kelet-európai régiónak – ezen belül főleg Lengyelország, Magyarország dinamikus baromfitermelésének – köszönhető. A baromfitermelés szempontjából eddig jelentős és a jövőben reményteljes országok növekedési mutatóit az EU és harmadik országok összehasonlításában is a 3. táblázatban állítottam össze.

Brazília korábbi óriási dinamizmusa jócskán alábbhagyott, ami valószínűleg az állat-egészségügyi helyzet (AI-fertőzések az USA-ban, a kereskedelem emiatt csökkent mértékű) miatt van, bár inkább elsősorban az ottani szigorú védelmi intézkedések és nem a megbetegedések miatt. Ugyanez a tendencia jelentkezik Kínában, de egész más, vélhetően gazdasági és környezeti okokból. Más irányú, rendkívül gyors növekedés mutatkozik Oroszország és Ukrajna részéről. Előbbit a hazai termelés gazdaságpolitikai ösztönzése indokolja, utóbbi nem egészen érthető a háborús helyzet miatt, az adatok megbízhatósága is valószínűleg vitatható.

A baromfihús kereskedelme

A többi húshoz képest a baromfihús kereskedelme kifejezetten erős volt a múlt dekádban, aminek most kissé a lassulása várható. A fő importáló országok a Közel-Keleten, Ázsiában, Afrikában – mint Dél-Afrika, Benin, Ghana – vannak.

A globális húsexport 50%-át a fejlett országok bonyolítják, ez is valamelyest csökkenni fog. Az EU-ban évi 50 ezer tonnás exportnövekedés várható. Brazília megtartja vezető szerepét, az összes húsexport 21%-át adja. Sajnos az állatbetegségek és a kereskedelmi intézkedések sokszor drámai hatással voltak a kereskedelmi folyamatokra. Így például az USA-ban a madárinfluenza esetek vetették vissza az exportot, és nagy kérdés, hogy az ezekben érintett országok mikor és hogyan tudnak megújulni e tekintetben.

Végül érdemes röviden bemutatni az EU baromfiipari szakmai érdekképviselete (a.v.e.c.) közgazdászai szerint felsorolt bizonytalanságokat, amelyek várhatóan a jövő dekádban érintik a baromfihús kereskedelmét:

A világ húspiacainak dinamizmusára egyik fő faktorként hat az egyes országok kereskedelempolitikája. Komoly tárgyalások voltak és vannak folyamatban a legnagyobb termelő és forgalmazó országok között. Az ezeken létrejött egyezmények végrehajtása nagyban – esetenként drámai módon – befolyásolja a kereskedelem alakulását. Ilyen példáula a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership), amelyben az USA és az EU közötti kereskedelmi és befektetési szabályokat kívánják lefektetni. De ezenkívül szintén előkészítés alatt van a TPP (Transpacific) egyezmény, amely a világ más (pl. ázsiai) országait érinti hasonlóan az EU-hoz (elég nyilvánvalóan ott is amerikai kereskedelmi dominanciát helyezve kilátásba – a szerk).

Az országok belső intézkedései hasonló befolyást jelenthetnek. Ilyen például az Orosz Föderáció 2 évvel ezelőtti és 2014-re is meghosszabbított embargója az USA-ból, Kanadából. Ausztráliából és az EU-ból származó élelmiszer-termékekre vonatkozóan. Ennek feloldása várhatóan ez évben megtörténik.
Az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági intézkedések ugyancsak jelentős szerepet játszhatnak az előrejelzések megbízható kimenetelét illetően. Ilyenek a sertésnél a Diorrhea (PEDv), a marhánál a BSE, a baromfinál az AI (madárinflenza).

A környezetvédelem, az állat-egészségügy és állatjólét tárgyban folytatott törvénykezés nagy hatással lehet a vágóállat szektor fejlődésére. Itt komoly gondokat jelent, hogy ezeken a területeken újabb és újabb követelményeket támasztanak.
Ide tartozik a káros gázok kibocsátása, az ún. emisszió, mert a változó életmód, a lakosság számának növekedése a fejlődő országokban (pl. Kína!) a helyzetet egyre inkább rontja.

A takarmány a baromfihús költségének mintegy 50%-át reprezentálja. A takarmányárakat drámai módon befolyásolják a makroökonómiai hatások, ezzel szoros kapcsolatban állnak a nyersolaj árak és a valuta árfolyamok, amelyek közvetve igen komoly befolyással vannak a baromfiárakra és ezzel a termelés gazdaságosságára.

Az unió közös agrárpolitikája (KAP) a laza piacszabályozású ágazatok közé sorolja a baromfi szektort, ami azt jelenti, hogy uniós közvetlen támogatást nem kaphat az ágazat. Ezért az agrárkormányzat csak a magyar költségvetési forrásokból tud az ágazat számára támogatást biztosítani. a Baromfi Termék Tanács (BTT) javaslatára a minisztérium az idei évre támogatási programot jelentett be az idei évtől az EU Bizottságnak az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tyúk-, a liba-, a kacsa és pulyka tenyészállományok állatjóléti támogatására. A támogatás keretösszege idén 1,3 milliárd forint volt, amit az unió Bizottsága jóváhagyott. Az ágazat egyébként 60 ezer embernek ad munkát, a mezőgazdasági ágazatok közül még európai összevetésben is ennek a szektornak a legmagasabb szintű az integrációja, és csaknem 100 százalékban magyar tulajdonban van.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai