2025. 11. 22., szombat
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Segítség nem csak őstermelőknek

Kategória: Kamara | 2016/04/01

Az őstermelői igazolványok érvényesítéséről és cseréjéről, a belvízhelyzetről, a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetésről, a növényorvosi rendelettel kapcsolatos problémákról és a NÉBIH-hel közös fajtabemutatókról adott tájékoztatást Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szóvivője a közelmúltban.

Mint elmondta, 2016. január elsejével lépett hatályba az új mezőgazdasági őstermelői igazolványokról szóló kormányrendelet. Ez a kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a régi, papíralapú őstermelői igazolványokat egy modern, plasztik őstermelői kártyával váltsák fel. Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést továbbra is a falugazdászok végzik. Újdonság viszont, hogy míg korábban csak a lakóhely szerint illetékes falugazdászhoz fordulhatott hivatalosan az őstermelő, mostantól a körzetközpontokban is felkereshetik a nem feltétlenül a lakóhelyhez rendelt szakembert.

Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, az igazolvány kiadását, érvényesítését, cseréjét és bevonását, az igazolvány kiállításával összefüggő hatósági feladatokat a tagok számára továbbra is ingyenes szolgáltatásként végzi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Kinek kell feltétlenül cserélnie?

A NAK az eljárással kapcsolatban a következőkre hívja fel tagjai figyelmét: Az új igazolványok kiállítása az őstermelői tevékenység jogfolytonosságának érdekében azon ügyfelek számára elengedhetetlen, akik 2013-ban váltottak ki őstermelői igazolványt, mert az ő igazolványuk 2015. december 31-én hatályát veszítette. Mint a korábbi évekből is ismert, ezeknek az őstermelőknek 2016. március 20-ig kérelmezni kell az új igazolvány kiváltását, és rendelkezni kell az adóévre hatályos igazolvánnyal és értékesítési betétlappal ahhoz, hogy az őstermelői státuszuk ne sérüljön például a biztosítottság és értékesítés tekintetében.

A NAK kéri, hogy 2016. március 20-ig mindenképpen jelenjenek meg a falugazdászoknál azok az őstermelők is igazolványérvényesítés céljából, akik 2016. évre hatályos igazolvánnyal rendelkeznek – például a kiváltás éve 2014. vagy 2015. év volt –, de még nem rendelkeznek a 2016. adóévre vonatkozó értékesítési betétlappal. A március 20-ig terjedő ügyintézési határidő betartása nagyon fontos azért, hogy az őstermelő igazolványa és a hozzá tartozó értékesítési betétlap a szabályoknak megfelelően jogfolytonosan, 2016. január 1-től biztosítsa a folyamatos őstermelői státuszt.

Azoknak az őstermelőknek, akiknek 2016. december 31-ig hatályos igazolványuk van, és rendelkeznek jelen adóévre a hozzá tartozó, hatályos értékesítési betétlappal is, nem kell megjelenniük igazolványcserére. Számukra az új őstermelői kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a meglévő igazolványukat a 2016. október 1. és december 31. közötti időszakban cseréljék le.

A plasztikkártyák kivitelezése még folyamatban van, a köztes időszakban ideiglenesen A4-es papírlap formátumú igazolvánnyal tudják igazolni tevékenységüket.
A falugazdászokhoz kell fordulniuk március 20-ig azoknak az őstermelőknek is, akiknek az igazolványuk ugyan hatályos ez évre, de az érvényességük lejár. Közel 80 ezer kamarai tagot várnak még az érvényesítésre, ezért a szóvivő felhívta a gazdák figyelmét, hogy a torlódás elkerülése érdekében ne hagyják az utolsó pillanatra az ügyintézést.

Az új kártya a gazdaság fehéredését is szolgálja. Tehát nem a szabályosan működő őstermelőket akarják ezzel „vegzálni”, hanem a tevékenységet illegálisan végző személyeket kívánják kiszűrni. A Kamara ennek érdekében Kovács Zoltántól, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárától kérte, hogy az őstermelőket rendszeresebben ellenőrizzék. Ezzel kapcsolatban a NAV is tárgyalásokat kezdeményezett a szervezettel.

Segítség a gazdálkodóknak

A NAK szóvivője emlékeztetett rá, hogy a Kamara tavaly novemberben kötött együttműködési megállapodást a Belügyminisztériummal a vízügyi szabályozásról. Javaslatokat fogalmaztak meg a geotermikus energia hasznosításáról, és kezdeményezték a termálvízhasználókra vonatkozó szabályoknak, eljárásoknak az egyszerűsítését is. A NAK szeretné elérni, hogy elsőbbséget kapjanak a Vidékfejlesztési Program pályázatainak vízjogi, öntözésengedélyezési eljárásai, hogy a rendelkezésre álló időn belül megvalósíthatók legyenek a fejlesztések.

Süle Katalin tájékoztatott arról is, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) folytatott tárgyalások során elérték, hogy május 31-ig türelmi időt kapjanak a gazdálkodók arra, hogy feltöltsék a hivatal honalapjára a vényköteles növényvédő szerekre vonatkozó növényorvosi szerződéseiket.
Tagjai versenyképességének növelése érdekében a NAK az idén folytatja nagy sikerű fajtabemutató sorozatát, a NÉBIH-hel együttműködve. Az idén a tervek szerint 10 helyszínen szerveznek fajtabemutatót, és a hagyományos növényfajok, az őszi búza, repce, kukorica, napraforgó, szója, kajszi, és szilva mellé már a mákot is felvették.
Az idei évtől kezdődően egyre több támogatáshoz kapcsolódóan kell gazdálkodási naplót vezetni. A kamara márciustól egy ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási napló szoftverrel szeretne segíteni tagjainak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A kamarai szervezet részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Hubai Imre Csaba: a mindig újrakezdő gazda
Hubai Imre Csaba legalább tíz évet letagadhatna életkorából, ha nem lehetne tudni, hogy 1968-ban végzett Keszthelyen a növényvédelmi felsőfokú technikumban. Nem hagyta abba a tanulást, különbözeti vizsgával folytatta Keszthelyen a főiskolán. Azután levelezőn koptatta a padokat Debrecenben és Gödöllőn is, vállalatgazdasági szakmérnöki oklevelet és mérlegképes könyvelői papírt is szerzett.
Békés vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Diótermesztés: stabil piac, kedvező ár
A dió siker növénye a gyümölcstermelésnek. Beltartalmi értékei kiválóak, a reform étkezésbe is beilleszthető. Stabil a piaci helyzete, értékesítési ára kedvező a termelőknek. A dió árugyümölcs termő területe megduplázódott, meghaladja hétezer hektárt. Az alma és a meggy után a harmadik legnagyobb területen termelik. Az ültetvények legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, de Somogyban is jelentős területen termelik.
Komárom-Esztergom az ország egyik legdinamikusabban növekvő vármegyéje
A NAK Komárom-Esztergom vármegye tatai irodájában Dr. Balogh Zoltán elnökkel és Németh András igazgatóval ültünk le beszélgetni a vármegye agrárgazdaságának helyzetéről. Bár az ország legkisebb területű vármegyéjéről van szó, volt miről szót váltani, csak abbahagyni tudtuk a beszélgetést, és jó néhány témakört csupán érintőlegesen említettünk. Mindez jelzi, hogy igen pezsgő kamarai és agrárgazdasági élet zajlik a vármegyében, mégpedig az összefogás jegyében.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza