Vetőmag-ágazati körkép

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Füsti Molnár Gábor - NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Minősítésfelügyeleti Osztály, 2016/04/03

Kalászos növények

Szaporítóterületek: 2015-ben a tavaszi kalászosok vetőmag-szaporító területei – részben az őszi vetések idején tapasztalt csapadékos időjárás miatt – a tavaszi árpa és a tavaszi tritikálé kivételével növekedtek a 2014. évihez képest. Tavaszi árpa esetében mintegy 10%-os visszaesésről, a zab esetében viszont az utóbbi évek legnagyobb szaporítóterületéről beszélhetünk (1. táblázat). A piaci jelzések és a rendelkezésre álló vetőmagmennyiségek alapján növekvő vetésterület valószínűsíthető 2016 tavaszára is, azonban a csapadékos időjárás és a talajállapotok miatt egyelőre bizonytalan a kora tavaszi vetések sikere.

Fajták száma a szaporításokban: A magyar termelők már nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékről választhatnak fajtát, hanem az Európai Fajtakatalógusból is, így a tavaszi kalászosoknál is folyamatosan bővül a fajtaválaszték. Tavaszi búza esetében például 2015-ben összesen 16 fajtát, tavaszi árpából 25, tavaszi durumbúzából 11, tavaszi zabból pedig 19 fajtát szaporítottak hazánkban. A tavaszi árpa és a zab esetében a legnépszerűbb 10 fajta fedte le a szaporítóterületek közel 90%-át. A NÉBIH honlapján évekre visszamenőleg megtalálható a kalászosok teljes fajtasorrendje: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/jegyzekek-listak-statisztikak-adatbazisok.

A 2015. évi terméseredmények: A kora tavaszi aszályos hónapok ellenére a 2015. évi tenyészidőszak – hasonlóan a 2014. évihez – kedvezett a kalászosvetőmag-előállításnak. Az extrém csapadékos ősz után újra enyhe telünk volt, és a kissé késve érkező, de helyenként bőséges májusi csapadék pótolni tudta a növények számára szükséges nedvességet a talajban. A 2014. évihez hasonló, számottevő mértékű károsításokról (mezei pocok, sárgarozsda) nem érkezett bejelentés, így amint az a beérkezett termésadatokból is látható, a tavaszi kalászosok vetőmag-előállító tábláin kimagasló termésátlagok, illetve terméseredmények születtek 2015-ben (1. táblázat).

Fémzárolás: A betakarításkori kedvező időjárás következtében a tavaszi kalászos vetőmagok minősége jónak mondható, számottevő minőségi probléma eddig nem mutatkozott. Az elmúlt évek keresletét, valamint a jó terméseredményeket figyelembe véve, 2016 tavaszán vetőmaghiány nem várható a kalászos vetőmagok körében. A fémzárolás folyamatban van, jelenleg 50–60%-nál tart, ezért csak a tapasztalati fémzárolási mutató, illetve a terméseredmények alapján becsült, várható fémzárolt mennyiségek szerepelnek az 1. táblázatban.

Kukorica

Vetőmag-előállító terület: 2015-ben a betakarított kukoricavetőmag-előállítás területe 18 556 ha volt, amely mintegy fele az előző évinek. Az elmúlt években csak 1996-ban és 2010-ben volt kevesebb kukoricavetőmag-szaporítás. A 2015-öt megelőző két év nagy termőterületei a magas terméshozammal együtt jelentős kukoricavetőmag-készletet eredményeztek, ezért csökkentették ekkora mértékben a vetőmagtermesztést évek óta meghatározó cégek a hazai vetésterületeiket. A 270 vetőmagtermesztő 754 szaporítótábláról takarította be a vetőmagtermést. Ökológiai termesztést 111 hektáron végeztek.

Fajtahasználat: Az EU Közösségi Fajtalistáján 5285, a Nemzeti Fajtajegyzéken pedig 349 kukoricahibrid található. 2015-ben 3 fajtát állítottak elő szuperelit (8 ha), 28-at elit (26 ha) és 181-et hibrid F1 szaporítási fokban (18 522 ha). A 181 db szaporított hibrid közül 47 a Magyarországon elismert fajta, többi az EU valamelyik tagországában regisztrált hibrid. 100 ha feletti szaporítóterületen 49 hibridet termesztettek, összesen 12 770 ha-on, közülük hazánkban államilag elismert 18 hibrid volt (4820 ha). 26 hibridet 100–200 ha közötti nagyságrendben, 13 hibridet 200–400 ha között, 10 hibridet pedig 400 ha feletti területen szaporítottak. A legnagyobb területen vetőmagot termeltető 8 cég részesedési aránya összesen 93% volt.

Kár- és kórokozók: Az elemi károk közül tavasszal a belvíz, nyáron a nagy viharokkal tűzdelt, hőséggel párosuló szárazság sújtotta a kukoricát. Helyenként a belvizes foltok következtében heterogén fejlettségű növényállomány alakult ki, amely nagyban megnehezítette a címerezési munkákat. A később fejlődő és virágzó visszamaradt egyedek termékenyülése nagyon rossz volt ezekben a táblákban. Termékenyülési problémák tapasztalataink szerint elsősorban a vetéssel elkésett középkorai és középérésű hibrideket érintették, sokszor fajtától függetlenül, a helyi klimatikus viszonyoktól függően. Az időben vetett középkésői és késői tenyészidejű hibridek helyenként szintén gyenge termékenyülést mutattak. A táblák kukoricaállományában idén is megjelentek a gombafertőzések. A címerezés és egyéb mechanikai hatások okozta sérülések következtében létrejött sebfertőzésként egyes táblákban kismértékű golyvásüszög fertőzöttség volt észlelhető. Az elmaradt vagy nem megfelelő időben, illetve számban végzett vegyszeres kezelések következményeként a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly is kártételt okozott. Ezek rágcsálása előrevetítette a Fusarium spp., Aspergillus spp. és Botrytis spp. gombák fertőzését. A szeptemberi meleg időjárás és a betakarítás gyors üteme miatt ezek terjedése kevésbé volt jellemző, mint 2014-ben.

Termés: 2346 kg/ha tényleges kukorica vetőmag átlagtermést takarítottak be 2015-ben, amelynél az elmúlt 20 évben mindössze 3 alkalommal volt gyengébb a termésátlag. A szaporítóterület nagyságát is figyelembe véve ez cca. 43 200 tonna feldolgozandó vetőmag-alapanyagot jelentett, amely az előző évi összes termés 36%-a.

Fémzárolás: A kukorica vetőmag fémzárolása még jelenleg is folyik. Az eddigi vetőmagüzemi tapasztalatok, laboratóriumi vizsgálatok és fémzárolási eredmények alapján az idei évben is adódnak kisebb mértékű minőségi problémák, amelyek megnehezítik a vetőmag-feldolgozó üzemek munkáját. Termékenyülési hiányosságból adódóan sok a kerek frakciójú szem, csőképződési és szemkitelítődési problémák miatt pedig apró, kis fajsúlyú szemek nehezítik a feldolgozást. Az idei termésből cca. 40 000 tonna lesz fémzárolható. Ez a mennyiség a megmaradt készletekkel együtt elegendő a hazai piac ellátására és egyben lehetőséget ad az Európai Unió tagállamaiban és egyéb exportpiacokon történő értékesítésre.

Olajnövények (szója, napraforgó)

A fehérjeprogramnak és a közelmúltban bevezetett zöldítési támogatásnak köszönhetően jelentősen megnőtt a szója vetőmag-előállító területe: 2015-ben szójából 8217 hektáron 69 fajta szaporítását végezték. 2012-ről 2013-ra, illetve 2013-ról 2014-re 1000 ha-os növekedés mutatkozott, 2015-ben pedig megduplázódott a szemleterület, köszönhetően annak, hogy a hazánkban előállított szója vetőmag garantáltan GMO-mentes. Kimondottan jó szójatermesztő területeink a Dunántúl déli és nyugati része, illetve a Dél-Alföld térsége. Baranya megyében, mint hagyományosan legfontosabb termesztő körzetben – ahol az ország szaporításainak fele koncentrálódott – megduplázódott a vetésterület. Itt 2015-ben annyi szója vetőmag-előállítás történt, mint az előző évben az egész országban. A szója mellett a takarmányborsót is közel dupla területen (2014: 657 ha, 2015: 1138 ha) ellenőriztük 21 fajtából, míg a tavaszi bükköny 226 ha-ról 412 ha-ra, a pannonbükköny szaporítása 623 ha-ról 821 ha-ra emelkedett a zöldítési program hatására.

A Közös Agrárpolitika rögzíti, hogy a fogyasztók egészségének, illetve a környezet védelmének érdekében a legszigorúbb szabályozást kell működtetni az agrártermelés kemikália-felhasználásában. Az Európai Unió ezért például 2013-ban felfüggesztette a neonikotionoid hatóanyagú csávázószerekkel kezelt vetőmagvak felhasználását többek között a kukorica, repce, napraforgó, szója, mák kultúrák esetében. A harmadik országokban a vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések, és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűségéről szóló, 2002. december 16-i 2003/17/EK tanácsi határozat (3) előírja, hogy korlátozott ideig a bizonyos harmadik országokban meghatározott fajok vetőmagtermesztése során végrehajtott szántóföldi ellenőrzéseket az uniós jogi aktusoknak megfelelően végrehajtott szántóföldi ellenőrzésekkel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint, hogy az ezekben az országokban termesztett bizonyos fajokhoz tartozó vetőmagokat egyenértékűnek kell tekinteni az uniós jogi aktusoknak megfelelően termesztett vetőmagokkal.

2015 nyarán az évszakos csapadékösszeg szokásos mennyiségének mindössze kétharmada hullott le, amely súlyosbította a hőhullámokkal tarkított nyári aszályt. Ennek hatására a szója elvesztette a legalsó virágait. A nagy meleg miatt gyors volt az érés, nem tudtak kitelni a magvak, így töpörödött magvú, kicsi hüvelyek jöttek létre, amelyek gyorsan peregtek. A magvak nedvességtartalma egy nap leforgása alatt akár 5%-ot is csökkent. Amely fajtákat csak az esőzések után sikerült betakarítani, azoknál a növények visszazöldülése és a magvak visszapuhulása jelentkezett, és a magvak hüvelyben való kicsírázása is előfordult, amely rossz csírázóképességet eredményezett. Horvátországhoz és Ausztriához hasonlóan Magyarország is benyújtotta számos szójafajta több ezer tonna II. fokú vetőmagjára az ún. derogációs kérelmét Brüsszelbe annak érdekében, hogy a minőségi problémát a hazai vetőmagpiacon az EU előírásainál alacsonyabb csíraképességű vetőmagtételekkel tudjuk megoldani. Ez azért is fontos, mert a zöldítésnek köszönhetően az export mellett a hazai kereslet is megélénkült a szója vetőmag iránt, így a fémzárolt tételek nagy része belföldön kerül értékesítésre.

A napraforgó minőségét tekintve közepes évjáratnak tekinthetjük a 2015-ös évet, ugyanakkor a szaporítások a felére csökkentek az előző évihez képest. Ebben hatottak a keleti piacokon kialakult értékesítési nehézségek, és az előző években felhalmozott készletek nyomása is érezhető volt. 2015-ben 1237 ha napraforgó-előállítás részesült szántóföldi minősítésben (2014-ben 2445 ha-on, 2013-ban 5384 ha-on szaporították a napraforgót). Csaknem kizárólag hibridek előállítása folyt az ország 9 megyéjében. A szaporított fajták közül a Nemzeti Fajtajegyzéken mindössze 4 szerepel. A megtermelt nyers vetőmagtermés 1530 tonna volt a hibridek esetében. Az előző évi termés feldolgozásának áthúzódása miatt 2015-ben 7377 tonna napraforgó vetőmagot fémzároltunk. Az elmúlt év időjárása nem okozott különösebb gombás fertőzést. Jellemzően a napraforgó melegigényes betegségei mutatkoztak, mint a hamuszürke szártőkorhadás (Macrophomina phaseolina) és esetenként az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria spp.). A fehérpenészes szártőrothadás közepes erősségben lépett fel. Így a napraforgó tételek csírázóképessége jónak mutatkozik, kicsit 90% feletti átlaggal.

Alternatív növényfajok

A zöldítési támogatás hatására tovább élénkül a kereslet a támogatott fajok vetőmagja iránt. 2015. évi szaporításukat a 2. táblázat foglalja össze.
Végezetül megállapítható, hogy minden tavaszi vetésű növényből van elegendő vetőmag, de a keresett fajták vetőmagja előbb fog elfogyni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai