Az őstermelők járulékai és szociális hozzájárulási adója

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2016/04/06

Ezek közül a mezőgazdasági őstermelőt érintő járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adó alapvető tudnivalóit vesszük számba cikkünkben.
Annak eldöntéséhez, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek kell-e járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetnie, először azt kell megvizsgálni, hogy a társadalombiztosítási törvény (Tbj) szerint biztosítottnak minősül-e vagy sem. Biztosítottnak abban az esetben minősül az őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ezen feltételektől függetlenül nem minősül biztosítottnak az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja, az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási, szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt) – biztosított, valamint a saját jogú nyugdíjas, illetve az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Külön szabály vonatkozik az őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartamára is. Ezek szerint az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn a biztosítási jogviszony, tehát ezen időszak alatt kell járulékot fizetnie.

Járulékok

Az a mezőgazdasági őstermelő, aki biztosítottnak minősül, alapvetően a minimálbér után kell megfizesse a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék), valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a tevékenységet a tárgyévben kezdő őstermelőre is vonatkozik.

Kedvezőbb a fizetendő járulékok összege, abban az esetben, ha a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele maximum 8 millió forint, akkor ennek az összegnek a 20 százaléka után csak a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell megfizetni.
A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalhatja azt is az őstermelő, hogy a fentiek helyett magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, melyet az első negyedévre szóló járulékbevallásban van lehetősége jelölni.

Természetesen nem terheli járulékfizetési kötelezettség, pontosabban nem köteles azt megfizetni a mezőgazdasági őstermelő az alatt az időszak alatt, amikor táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a CSED, GYED és GYES ideje alatt, vagy a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj idején. Ugyanígy nem kell a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonának vagy a fogvatartottnak sem megfizetnie a járulékokat.

A biztosított mezőgazdasági őstermelőre speciális szabályok vonatkoznak a családi járulékkedvezmény tekintetében, ugyanis annak negyedéves összegét saját maga állapítja meg. Az érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összegének kiszámítása már egy fokkal bonyolultabb. A járulékkedvezmény alapja a családi kedvezmény negyedévre eső összege és az őstermelésből származó jövedelem (vagy az átalányban megállapított jövedelem) negyedéves összege után megállapított szja adóelőleg-alap különbözete, amennyiben az pozitív. Vagyis tulajdonképpen az az összeg, amit a családi adókedvezmény keretében nem tudott érvényesíteni. A járulékkedvezmény mértéke az így kapott összeg 15%-a, de legfeljebb a mezőgazdasági őstermelőt a tárgynegyedévben terhelő 7%-os egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege.

A negyedéves családi járulékkedvezmény összegét alapvetően a természetbeni egészségbiztosítási járulék összegéből, amennyiben az nem nyújt teljes mértékben fedezetet, akkor a fennmaradó részt a pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegéből lehet érvényesíteni. Amennyiben ezek együtt sem nyújtanak teljes egészében fedezetet, úgy a fennmaradó részt a nyugdíjjárulékból lehet érvényesíti, oly módon, hogy ezeket nem fizeti meg.

A családi járulékkedvezmény negyedéves összegét értelemszerűen csak az érvényesítheti, aki az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak minősül.
Az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell bevallani a 1658-as számú nyomtatványon, és az adót is eddig az időpontig kell megfizetni. A családi járulékkedvezmény negyedéves összegét is ebben a bevallásban kell szerepeltetni, vagyis érvényesíteni.

Szociális hozzájárulási adó

Szociális hozzájárulási adót annak a mezőgazdasági őstermelőnek kell fizetnie, aki az előző részben írtak alapján járulékfizetésre kötelezett, vagyis biztosítottnak minősül.

Ugyanakkor nem kell szociális hozzájárulási adót bevallania és megfizetni abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben mezőgazdasági kistermelőnek minősült, vagyis ha az előző évi bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, kivéve ha – a korábban írtak szerint – az adóévre magasabb járulékalap választásáról tett nyilatkozatot.

Az saját maga után havonta fizetendő adó alapjának kiszámítása egyszerűbb az általános szabályoktól a mezőgazdasági őstermelő esetén, mivel annak az alapja a minimálbér összege. Ha a jogviszony nem állt fenn a hónap minden napján, akkor az adó alapja a jogviszony minden napjára számított minimálbér harmincad része.

Az adó számításakor nem kell figyelembe venni a hónap azon napjait, amikor táppénzben, baleseti táppénzben részesült, a CSED, GYED, GYES ideje alatt, valamint amikor gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesült, továbbá az önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálat és a fogvatartotti időszak idejét.

Tört hónap esetén, vagyis az olyan hónapban, amikor a hónap egyes napjaiban fenti ellátásokban részesült, a hónap többi napjaiban pedig tevékenységét folytatta, akkor az adó alapja a tevékenység folytatására eső napokra számított minimálbér harmincad része. Abban az esetben viszont, ha a fenti ellátások ideje alatt a tevékenységét személyesen végezte, akkor ezen időszakra is köteles az adót megszámítani.

Főszabály szerint az adó összege 27%, melyet negyedévente kell az őstermelőnek elektronikus formában bevallania és megfizetnie, amelyre szintén az 1658-as bevallás szolgál. A bevallást benyújtani és az adót megfizetni a negyedévet követő hónap 12-éig kell. A bevallásban a fizetendő adót ugyanakkor csökkenteni lehet a törvény alapján járó egyes adókedvezmények összegével, melyek az alábbiak lehetnek:

• közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére megillető adókedvezmény;
• a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy foglalkoztatásával összefüggő adókedvezmény;
• a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény;
• a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény;
• a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény;
• a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény;
• a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény;
• a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény;
• a gyermekgondozási díjban gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetőleg ilyen ellátásban részesült munkavállalók után
• érvényesíthető adókedvezmény;
• a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;
• kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény;
• a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott után érvényesíthető adókedvezmény.

A kedvezmények közül a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezmény kapcsán kell tudni, hogy az a 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók foglalkoztatása esetén vehető igénybe. A kedvezmény összege a foglalkoztatott bruttó bérének – de maximum 100 000 Ft – 14,5%-a. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezményt csökkenteni kell a teljes munkaidő arányában.

A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a munkavállaló foglalkoztatása kizárólag mezőgazdasági munkakörben történhet. Ez abban az esetben teljesül, ha az őstermelő az alábbi FEOR számok alatti munkakörben foglalkoztatta a munkavállalót:

• 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó foglalkozás (ilyen különösen a szántóföldinövény-termesztő, a bionövény-termesztő, a zöldségtermesztő, a szőlő-, gyümölcstermesztő, a dísznövény virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, a gyógynövénytermesztő, a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő, a baromfitartó és -tenyésztő, a méhész, a kisállattartó és -tenyésztő);
• a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója; és
• a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője

A kedvezmény nem vehető igénybe, vagyis más kedvezmény érvényesíthető abban a hónapban, amelyben a munkavállaló már betölti a 25. vagy 55. életévét.

A Közös Agrárpolitika egyik általános alapelve, hogy a gazdálkodók adatait a hivatalok átlátható, világos, a felhasználók számára könnyen elérhető rendszerben kezeljék. A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) azt is előírja, hogy a tagállamok hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatási tevékenység végzésére való jogosultsággal, valamint a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos minden eljárás és alaki követelmény egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton, a megfelelő egyablakos ügyintézési pontoknál és az illetékes hatóságoknál. Az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül elérhető számos online szolgáltatáshoz elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás szükséges.
A legtöbb esetben a polgárok nem tudják más tagállamban elektronikus azonosítójuk segítségével hiteles módon azonosítani magukat, mivel más tagállamokban nem ismerik el országuk elektronikus azonosítási rendszerét. Az ilyen elektronikus akadály meggátolja a szolgáltatókat abban, hogy a belső piac minden előnyét élvezhessék.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai