Szabályozott szőlőtelepítés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/04/07

A tagállamok által egyhangúan elfogadott szabályok szerint 2016-tól a szőlőtelepítési és újratelepítési engedélyeket tagállami szinten adják ki, egyes területek pedig mentesülnek az engedélyezés alól. A rendelet évi egy százalékos növekedést engedélyez a tagállamok szőlőterületeiben, amit nemzeti vagy regionális szinten van lehetőség korlátozni. Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos szerint az új rendszer lehetővé teszi az európai bortermelés fokozatos bővítését, válaszul a világpiaci igény növekedésére. Az új rendszerről Dr. Brazsil Dávidot, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárát kérdeztük.

– Megszűnt az újratelepítési jog. Miként sikerült átváltani a megszűnő újratelepítési jogokat telepítési engedélyre?

– Ezt minden termelőnek saját magának kell majd kezdeményeznie, amikor telepíteni szeretne, hogy a tulajdonában lévő újratelepítési jogot a közösségi joganyagnak megfelelően átváltsuk telepítési igénnyé. Ennek különböző határidői vannak. Ha valaki jogtartalékból vásárolt újratelepítési jogot, akkor azt 2018. július 31-ig teheti meg, hogy átváltatja, ha saját jogon keletkezett vagy a piacon vásárolt újratelepítési jogot magánembertől, akkor azt 2020. december 31-ig teheti meg.

– Mennyire értesültek a szőlőtermelők a szabályozás változásáról?

– Az Európai Bizottság több sajtónyilatkozatot adott ki az ügyben, amelyet a magyar média is átvett. Az újratelepítési jogok nemzeti jogtartalékának megnyitásával kapcsolatban HNT is többször adott ki sajtóközleményt.

– Mi történik, ha valaki a telepítési engedély lejártáig nem végzi el a telepítést? Milyen szankciók érhetik.

– Szankció egyetlen esetben van, mégpedig az új telepítési engedélyek esetében, tehát amikor valaki nem egy meglévő ültetvényt vág ki vagy nem az átmeneti időszakban vált át telepítési jogot telepítési engedéllyé. Ilyenkor, vagyis az új telepítési engedélyek kérelmezése esetén, aki nem telepíti el határidőre a szőlőt, két naptári évig nem nyújthat be telepítési igény iránti kérelmet. A közösségi szabályozás alapja, hogy az új rendszerben a legfontosabb cél az 1 százalékos növekedés. Tehát Magyarország mint EU-s tagország engedélyezheti, hogy minden évben 1 százalék mértékig növelje a szőlőfelületét, erre engedélyt adjon ki. Erre vonatkozik csak és kizárólag a fent említett szankció. Tehát, ha valaki újra szeretné telepíteni a területét, és ezt az újratelepítést nem végzi el, annak nincsen büntetési következménye. A szankció csak az 1 százalékos területnövekedéshez kötődik.

– Új lehetőség az, hogy a tagország területének 1 százalékig új telepítéssel lehet bővíteni a szőlőterületet, de támogatás nélkül. Lesz-e igény ilyen módon is erre a lehetőségre?

– Ha nem tudjuk kihasználni ezt a lehetőséget, akkor sajnos nem fog 1 százalékkal nőni Magyarország szőlőterülete. Az, hogy lesz-e igény erre, azt nagyon nehéz megjósolni vagy megmondani. Az biztos, hogy a családi gazdaságoknak szükségük lenne arra, hogy az EU átgondolja ezt a jelenlegi szabályozást. Ha Európa és Magyarország számára családi gazdaságokra alapozott szőlészetet és borászatot képzelünk el, akkor létfontosságú az új telepítéshez kapcsolódó támogatás.

– Összességében milyen hatása lehet a változásoknak?

– Ha 2020 után határozott lobbitevékenység mentén el tudjuk érni, hogy legyen támogatás az 1 százalékos területbővüléshez, akkor azt tudjuk mondani, hogy Magyarország ebből a reformból nagyon jól jött ki. A jelenlegi rendszer ugyanis sok tekintetben egyszerűbb, mint a 2008-as elképzelés lett volna, ami a szőlőtelepítések liberalizációját jelenti. Ebből adódóan a szőlősgazdák adminisztratív terhei csökkenni fognak. Itt a legfontosabb és legnagyobb kérdés, hogy az egy százalékos területbővüléshez kapcsolódóan lesz-e támogatás. Ha lesz, és képesek leszünk Magyarország szőlőterületét és termelési potenciálját növelni, és lesz piacunk is, ahova a megtermelt borokat el tudjuk adni, akkor alapvetően pozitív hatásai lesznek a reformnak. Minden attól függ, hogy a gazdasági szereplőknek milyen a gazdasági aktivitása.

– Készek-e a három közösségi rendelet végrehajtási szabályai?

– Természetesen. Január elseje előtt megjelentek. Február elején az összes hegybírót felkészítettük az új szabályozás végrehajtására, külön eljárási rendjük van. Ha a termelők bemennek a hegyközségi irodába, akkor gyorsan megkaphatják a szükséges engedélyeket.

– Sikerült-e a magyar érdekeket érvényre juttatni, amikor ezt a rendeletet Brüsszelben megalkották?

– Magyarország az EU tagja, és az uniós érdekben kell a magyar érdeket megtalálni. Amikor ez a vita 2011–2012-ben uniós szinten elindult, az újonnan csatlakozott országok közül a HNT volt az egyedüli szakmai szervezet, amelyik aktívan részt vett az egyezetésekben. Mi a magyar termelők érdekeit folyamatosan képviseltük, nevezetesen végig küzdöttünk azért, hogy a teljes liberalizációt, amit a 2008-as reform tartalmazott, ne vezessék be. Magyarország ezzel az új rendszerrel sokkal jobban járt, mintha teljes mértékben liberalizálták volna a piacot, mivel így van egy fék a rendszerben, van egy termelési korlát. Magyarországnak az volt az érdeke, hogy valamilyen termelési korlát legyen a rendszerben.

– Mert?…

– Mert a teljes liberalizáció lehetővé tette volna, hogy a konkurens országokban befektető csoportok jelenjenek meg, elkezdjenek szőlőt termelni, majd a boraikkal megjelentek volna a belső és külső piacainkon. Ez a változás alapvetően jobb annál, mint amit 2008-ban a Bizottság elgondolt.

*A szőlőültetvények telepítésének szabályait a jövőben az alábbi közösségi rendeletek határozzák meg:
– 1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról;
– a Bizottság 560/2015 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről;
– a Bizottság 561/2015 végrehajtási rendelete a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről.

A HNT felhívása a termelőkhöz

2016. január 1-jét követően változott a borszőlő-telepítés és -kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárása a 81/2015 (XII.16) FM rendelet alapján.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a tájékoztatót. A művelet elvégzéséhez szükséges megfelelő nyomtatványok a www. hnt.hu oldalról letölthetők vagy a hegyközségi irodákban kérhetők.
Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak engedéllyel lehet. Borszőlőültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles, amennyiben annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét. Összefüggő ültetvénynek tekintendő a hegybírótól telepítési engedélyt kérő használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott terület, amelyet a telepítéssel nem érintett terület – kivéve út, csatorna, árok – vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az alábbi fogalmak kerültek bevezetésre a telepítésekre vonatkozóan:
új telepítési engedély;
újratelepítési engedély, ide értve az átoltást;
átváltott telepítési engedély.

Új telepítési engedélyt kell abban az esetben benyújtani, amennyiben a termelő telepítési joggal nem rendelkezik. Az új telepítésnél fontos tudni, hogy a telepítendő terület nagysága országosan kerül meghatározásra. Túligénylés esetén a beadott terület nagysága arányosan csökken. Az új telepítésű ültetvényekre szerkezetátalakítás nem vehető igénybe.
A kérelem benyújtási határideje: 2016. március 10. és március 31. között lehetséges. A pontos eljárás ismertetéséért vegye fel a kapcsolatot az illetékes hegybíróval
Újratelepítési engedélyt nyújthat be, aki borszőlő ültetvényt kivágási engedély alapján vágott ki 2016. január 1. után. A kérelmet a terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani postai úton vagy személyesen.

Az újratelepítési engedély iránti kérelmek a kivágás időpontja szerinti borpiaci évet követő második borpiaci év végéig nyújthatók be.
Ha a kivágás és a telepítés ugyanazon földrészleten történik, az újratelepítési engedély kérelmét és a kivágási engedély iránti kérelmet egyidejűleg is be lehet nyújtani.
Átváltott telepítési engedély kérelem benyújtása a terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz postai úton vagy személyesen történhet.
Kísérleti borszőlőültetvény, törzsültetvény telepítését a telepítés helye szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani postai úton vagy személyesen.
Kísérleti borszőlőültetvény esetén mellékelni kell a NÉBIH által kiadott, a borszőlőfajták termesztési alkalmassági vizsgálatára vonatkozó engedélyt;
törzsültetvények esetén a NÉBIH által kiadott előzetes engedélyt.
A hegybíró által kiadott, telepítésre vonatkozó engedély annak érvényességi ideje alatt módosítható.
A 2012. augusztus 1-jétől kiadott telepítési engedély esetében az engedélyben szereplő telepített fajták arányának vagy a sor- és tőtávolságnak a 10%-ot meg nem haladó mértékű megváltoztatásához nem szükséges az engedély módosítása.
A 2012. július 31-ig kiadott érvényes fajtaváltási engedélyek (a továbbiakban: fajtaváltási engedély), valamint telepítési és pótlási engedélyek – a szőlőfajta megnevezése, a hektáronkénti tőszám, a sortávolság és a művelésmód kivételével – nem módosíthatóak.

Kérelemre a hegybíró visszavonja
a) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott érvényes telepítési, pótlási, fajtaváltási engedélyeket; és
b) a hegybíró által kiadott érvényes telepítési, pótlási engedélyeket.

Telepítés elvégzésének bejelentése: A művelet elvégzését követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az ültetvényleltárt és a szőlő szaporítóanyag származási igazolványának másolati példányát.
A hegybíró a telepítés elvégzéséről szóló, az engedélyes által tett bejelentést és mellékleteit, annak beérkezésétől számított 10 napon belül továbbítja a NÉBIH részére.
Kivágásiengedély-kérelmet a kivágás helye szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani postai úton vagy személyesen A kivágási engedély a kiadás napjától számított 3 évig érvényes. A kivágási engedély az ügyfél kérelmére nem vonható vissza. A kivágási engedély annak érvényességi ideje alatt módosítható.
Kivágás elvégzésének bejelentése: A művelet elvégzését követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni. A kivágást a hegybíró ellenőrzi. A kivágás elvégzéséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv alapján megállapításra kerül az engedélyes által a későbbiekben kérelmezhető újratelepítési engedély nagysága.
A kivágás borpiaci évét követő második borpiaci év végéig a kivágási engedély alapján újratelepítési engedély iránti kérelem nyújtható be. Például a 2016. március 25-én kivágott szőlőterület után keletkezett újratelepítési engedély (2015/2016 borpiaci év) 2018. július 31-ig kérelmezhető (2017/2018 borpiaci év).
A korábbi évektől eltérően a jog nem automatikusan kerül a termelő birtokába, hanem kérelemre.

Valamennyi engedélykérelemhez mellékelni kell:
a) az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén valamennyi tulajdonostársnak, illetve a saját vagy közös tulajdonban lévő, de özvegyi vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek, illetve az özvegyi joggal rendelkező személynek a kérelmezett művelet végrehajtására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát eredeti példányban;
b) a használatot biztosító jogviszony fennállása esetén – a használatba adónak a kérelmezett művelet végrehajtására vonatkozó, teljes bizonyító erejű magánokiratban adott hozzájáruló nyilatkozatát eredeti példányban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai