Jelentős források a Vidékfejlesztési Programból öntözésre

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: FM, Miniszterelnökség, 2016/04/08

A Vidékfejlesztési Program keretében a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, az öntözött területek növelésére 2016 áprilisában 49 milliárd forint forrással jelenik meg a pályázati felhívás. A kertészeti ágazat esetében összesen 4,5 milliárd forint már rendelkezésre áll erre a célra, amelyre az érintettek az ültetvénytelepítést támogató felhívás keretében pályázhatnak.

Az Európai Bizottság eredetileg kizárólag víztakarékos, azaz az öntözésre felhasznált vízmennyiség csökkentését célzó beruházásokat kívánt támogatni a Vidékfejlesztési Programon keresztül. Azaz új öntözési beruházásokra, az öntözött területek növelésére egyáltalán nem lett volna lehetőség. A Miniszterelnökség a brüsszeli tárgyalásokon azonban elérte, hogy Magyarországon az öntözött területek növelését célzó fejlesztéseket is lehessen támogatni uniós forrásokból.

Azt, hogy egyáltalán lehet-e öntözési beruházást támogatni, és ha igen, milyen feltételekkel – például korszerűsítés esetén legalább hány százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást –, az érintett víztest mennyiségi állapota dönti el. A vidékfejlesztésre vonatkozó uniós jogszabály szerint az öntözött terület növekedését célzó, új öntözőberendezéseket támogató beruházás kizárólag abban az esetben támogatható, ha az érintett víztest mennyiségi szempontból legalább jó minősítést kapott. A víztestek állapotát a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) tartalmazza, amelynek felülvizsgálata a Belügyminisztérium koordinálásával várhatóan tavasszal fejeződik be. A magyar mezőgazdaság, a magyar gazdák alapvető érdeke, hogy ennek során a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe az öntözésfejlesztés érdekeit, azaz a víztestek minél nagyobb arányban kapjanak mennyiségi szempontból jó minősítést.

A Miniszterelnökség a hazai agrárium fejlesztése érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák az ismertetett feltételek figyelembevételével, de maximálisan ki tudják használni a Vidékfejlesztési Program nyújtotta öntözésfejlesztési lehetőségeket.

Pályázat testvér települési programhoz

A Kormány 150 millió forinttal támogatja testvér települési programok és együttműködések megvalósítását. A pályázatokat március 31-ig lehet benyújtani.
A második alkalommal meghirdetett pályázat célja a magyarországi önkormányzatok, települések és külhoni magyar közösségek sokoldalú kapcsolatait ápolni, fejleszteni, a magyar nemzeti azonosságtudatot erősíteni a testvér települési együttműködések támogatásával. A felhívásra magyarországi települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. Ebben be kell mutatni, hogy mely (legalább egy) határon túli településsel együttműködve kívánja a pályázó a megpályázott programot megvalósítani.

A pályázatokat március 1. és március 31. között lehet benyújtani a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer felületein. A felhívásra 2016. május 1. és 2017. április 30. között megvalósítandó programokkal lehet jelentkezni. A megpályázott tevékenységeket a programban/projektben részt vevő országok (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) valamelyikében kell megvalósítani

Támogatást lehet kérni meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztésére magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria önkormányzatai között, tapasztalatcserére, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadására, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programok támogatására. Segítik továbbá a testvér településeken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködését, a kulturális örökség ápolását, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítását, új testvér települési kapcsolatok kiépítésére. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A támogatást az önkormányzatok egy összegben kapják meg.

A tavalyi 100 millió forintot nagyon koncentráltan sikerült elkölteni. Tavaly 163 pályázat érkezett, a beérkezett igény 345 682 871 forint volt. A sikeres pályázatok legnagyobb része (55 százaléka) erdélyi kapcsolatokat erősített. További információk a www.bgazrt.hu honlapon találhatók.

Hosszú távú agrárkutatási és innovációs stratégia

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. február 15-i ülésen a miniszterek eszmecserét folytattak a hosszú távú agrárkutatási és innovációs stratégiáról. Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa elmondta, hogy a stratégia várhatóan áprilisra kerül véglegesítésre. A cél egy olyan agrárkutatási stratégia kialakítása, amely innovatívabb termelést jelent, kevesebb kibocsátással jár, és egységesen kezeli a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot.

Feldman Zsolt helyettes államtitkár elmondta, hogy a magyar Kormány kiemelt figyelmet szentel az agrárgazdasági kutatási és innovációs szakpolitikának. Hangsúlyozta, hogy a kelet-közép-európai régiónak és ezen belül Magyarországnak vannak olyan speciális agrár-kutatásfejlesztési szükségletei, amelyek a múltban nem kaptak kellő hangsúlyt az Unió kutatási és fejlesztési forrásainak elosztásakor. Kiemelte, hogy a régió országainak együttműködésben kell meghatározniuk azokat a speciális kihívásokat, amelyeknek meg kell jelenniük a stratégiában, és külön kiírásként kell szerepelniük a Horizon 2020 stratégia következő, 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó munkaprogramjában. Ennek elérésére Magyarország a közeljövőben kísérletet tesz egy a régió országai között kialakítandó szakmai és politikai együttműködésre, amelyhez kérte a Bizottság támogatását.

Európai szintű agrárpiaci válságkezelés

A holland EU-elnökségi félév első agrárminiszteri találkozóján a delegációk megvitatták a mezőgazdasági piacok kritikus helyzetét.
A tagállamok kiemelték, hogy az elmúlt hónapokban kritikus helyzet alakult ki a tej- és sertéságazatokban. Az alacsony árak a tagállamok többségében nem fedezik a termelési költségeket, ezért több ezer üzem került csőd közeli helyzetbe az EU-ban. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az eddigi válságkezelési intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. A tagállamok szorgalmazták, hogy a Bizottság tegyen erőfeszítéseket további exportlehetőségek felkutatása, az orosz piac újranyitása és a meglévő piaci intézkedések aktívabb használata érdekében.

A magyar küldöttséget vezető Feldman Zsolt helyettes államtitkár elsősorban a tej- és sertéságazat nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. A nyerstej ára uniós összehasonlításban hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben, a tavalyi év hasonló időszakához képest mintegy 20 százalékkal. Magyarország több tagállammal egyetértésben szorgalmazta a sertés magántárolási támogatás újranyitását, valamint a tejágazat intervenciós árainak megemelését. Emellett szükségesnek ítélte az uniós biztonsági háló hatékonyságának javítását, hiszen a jelenlegi eszközök elégtelennek bizonyultak.

Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos elmondta, hogy az esetleges intézkedések meghozatalakor az Európai Bizottság nem térhet el a 2013-ban elfogadott KAP-reformtól, valamint a 2014–2020 közötti Többéves Pénzügyi Keretben foglaltaktól.
A holland EU-elnökség a soron következő, március 14-i tanácsülésén újra napirendre tűzi a kérdést.

Ismét szállíthatunk szarvasmarhát Egyiptomba

Elhárultak a kéknyelv betegség miatt korábban felmerült akadályok a magyar szarvasmarhák Egyiptomba történő exportja elől. A magyar állategészségügyi hatóság gyors és hatékony intézkedéseinek köszönhetően ismét exportálhatunk magyar élőmarhát az észak-afrikai államba.

A kéknyelv betegség felbukkanása miatt az egyiptomi hatóság néhány hónapra felfüggesztette az élőmarha importját. Az országba 2015-ben tízezer marhát szállítottunk.
Az EU-Egyiptom Mezőgazdasági és Halászati Albizottság legutóbbi, kairói ülésén a kéknyelv betegség megjelenése nyomán kialakult helyzet kezelésével összefüggésben Magyarországot követendő példaként említették: Magyarország megfelelő módon, gyorsan és hibátlanul igazolta a beszállítandó állatok mentességét a betegségtől, így mostantól Magyarország ismét szállíthat szarvasmarhát Egyiptomba. Az ágazat számára kiemelten fontos volt e piaci lehetőség mihamarabbi visszaszerzése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai