Újrakezdésre készen

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/04/09

– Az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók, illetve az erre válaszul bevezetett embargó káros hatással volt az európai gazdaságra. Csak Magyarország esetében 2 év alatt 4,5 milliárd dollár exportlehetőség maradt el, ennek nagyjából a tizedét teszi ki az agrárium – tájékoztatta az újságírókat a közelmúltban Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa.

A tárca közleménye szerint, ha év végéig fennmarad az embargó, az 0,1 százalékos visszaesést okozhat a GDP-ben, ha 2016 nyarán feloldják, akkor a hatás a GDP 0,05 százalékát teszi ki. A szankciók elmélyítése viszont Magyarország számára komoly károkat okozna.

Magyarország érdeke, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt újra megnyíljon az orosz piac. Az embargó leginkább a sertés- és marhahúst, valamint a baromfit és a vízi szárnyasokat; a zöldséget és gyümölcsöt; a tejet és a tejtermékeket érintette.

Kárenyhítés és felkészülés

Az orosz embargó által okozott helyzet ellensúlyozására irányuló magyar stratégia három pillérre épül: a belső piac védelmére, a magyar termékek előnyben részesítésére, preferálására; új piacok felkutatására, a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának diverzifikálására, például az ázsiai országokba, vagy a nyugat-balkáni államokba; továbbá az Oroszországgal való jó kapcsolat megtartására.

– Két nagy cégünk van, a GALLICOOP Zrt. és a Hungerit Zrt., amelyik jelentős agrárexporttal rendelkezett Oroszország vonatkozásában, és az embargó elrendelését követően nagyon jelentős veszteségeket szenvedett el. Az orosz embargó elrendelését megelőző időszakban a Kelet-magyarországi régióból folyamatosan tudtunk zöldséget, gyümölcsöt, almát meggyet és másféle terméket az orosz piacra szállítani, és ez igen jelentős árbevételt biztosított az ottani termelőknek. Nagyon gyorsan döntenünk kellett, hogy milyen lépéseket teszünk annak érdekében, hogy azok a nagy múltú cégek, amelyek az orosz piacon jelen voltak és újabb és újabb beruházásokat hajtottak végre, ne sérüljenek, és a lehető legkisebb veszteséget könyveljék el – fogalmazott Budai Gyula.

– Az egyik legfontosabb lépésünk az volt, hogy a belső piacainkat meg kell védeni. Ugyanis az a veszély fenyegetett, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek az embargó következtében Oroszországba nem tudtak szállítani, jelentős mennyiségű felhalmozott termékeiket a kelet-közép-európai piacokon fogják elhelyezni dömpingáron. Ezért egyeztetést kezdtünk a magyarországi áruházláncokkal, és azt a kérést fogalmaztuk meg, hogy elsősorban azoknak a cégeknek a termékét preferálják, amelyek az orosz piacról kiszorultak. Ez nagyon sikeres lépés volt, folyamatosan egyeztettünk az üzletláncokkal, és az üzletláncok megértették azt a filozófiát, hogy elsősorban a magyar cégek magyar termékeit helyezzék ki a polcokra, és csak ha ezt nem tudják, akkor helyettesítsék az EU-ból származó termékekkel – tájékoztatott a kormánybiztos.

Mint elmondta, nagyon fontosnak tartottuk, tartjuk, hogy Oroszországgal továbbra is tartsuk fenn azt a jó kapcsolatot, ami 2013-tól jellemző volt a magyar agrártermékek kivitele tekintetében. Ezért folyamatosan egyeztettünk az orosz hatóságokkal, akik 2015 áprilisában auditálták azokat a magyar cégeket, amelyek korábban az orosz piacra szállítottak. Az auditok 2015 novemberében érkeztek meg azzal az eredménnyel, hogy a szóban forgó korábbi beszállítók megkapták a lehetőséget, hogy amint az EU megszünteti a szankciókat, és Oroszország eltörli az embargót, az elsők között szállíthatnak az orosz piacra.

Magyarország felkészül arra, hogy az embargó után a lehető legkedvezőbb helyzetből folytatódhasson a magyar kivitel Oroszországba. Így a magyar cégek továbbra is fontosnak tartják az orosz hatósági engedélyek megtartását és megszerzését az embargó ellenére is.

Eddig nem vált be

A miniszteri biztos emlékeztetett rá, hogy az EU a kelet-ukrajnai politikai válság megoldásának egyik legfontosabb eszközeként vezette be 2014 nyarán a szankciókat Oroszországgal szemben. Válaszlépésként Oroszország 2014. augusztus elején szintén szankciókat rendelt el az Unió tagállamai ellen. Beviteli tilalmat rendelt el az Unióból érkező zöldségekre, gyümölcsökre, tejre és tejtermékekre, húsra és húskészítményekre, valamint halfélékre.

Ekkor még senki sem tudta felmérni, hogy ennek az orosz embargós intézkedésnek milyen hatásai lesznek az EU és Oroszország gazdasági kapcsolataira. Senki sem gondolt arra, hogy az intézkedés hatására azok az uniós tagországok, amelyeknek jelentős az agrár- és élelmiszeripari kivitele Oroszországba, komoly gazdasági veszteségeket szenvednek el. A legtöbben úgy vélték: a szankciók nem lesznek hosszú életűek. De nem így történt. Az EU a szankciókat első körben meghosszabbította múlt év szeptember 2-án január 31-ig, majd később idén július 31-ig. Vlagyimir Putyin, orosz elnök az embargót válaszul ez év augusztus 5-ig hosszabbította meg. Érzékelhető azonban, hogy a kelet-ukrajnai helyzet miatt bevezetett intézkedések nem hozták meg a kellő és várt hatást. Azok az uniós tagállamok ugyanakkor, amelyeknek agrárkivitele jelentős mértékű volt Oroszországba, nagyon megsínylették a szankciókat. Ezért ezen országok politikai és gazdasági vezetői igyekeznek valamilyen rést találni az embargós politikán, hogy veszteségeiket csökkentsék.

Jellemző szám, hogy 2014 végéig Oroszország volt az első számú partnerünk az EU-n kívüli országok sorában, 2014-ben az Oroszországba irányuló kivitelünk a teljes magyar export 2,5 százalékát, míg 2015-ben mindössze 1,7 százalékát tették ki. Magyarország számára is fontos az orosz piac, mivel 2013-tól felfelé ívelő pályán mozgott a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitel Oroszországba, és az embargó elrendelésének idején érte el azt a történelmi csúcsot, amilyen a múlt század ’90-es évei előtt volt. A közzétett sajtóanyag szerint az orosz embargó által érintett – élelmiszer, ital és dohány – árufőcsoportok kivitelének visszaesése az orosz piacon 2015 első 11 hónapjában 37,5 százalékos volt (kisebb, mint a teljes magyar export csökkenése). A legnagyobb visszaesés a hús és húskészítmények kivitelében tapasztalható, a 2015. január és november hónap közötti havi exportjuk 2014 azonos időszakáénak mindössze 15,5 százalékát, 2013 azonos időszakáénak mindössze 5,6 százalékát érte el.

Az embargó után

– Mi azt szeretnénk, ha a szankciókat megszüntetnék, és válaszlépésként Oroszország az embargót eltörölné, erre vannak biztató jelek. Az elmúlt néhány hónapban jártam azon nagy uniós országokban, amelyeket jelentős mértékben érintett ez a szankciós politika, és igyekeztem partnereket találni. A német gazdasági kamara nem olyan régen fogadta az orosz gazdasági minisztert, és egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy meg kell szüntetni az embargót. A közelmúltban látogatott el Moszkvába a bajor miniszterelnök, és azért lobbizott, hogy a bajor cégek vonatkozásában valamilyen mértékben enyhítsék ezeket a szankciókat. Franciaországban szintén egyre nehezebben magyarázható el a gazdálkodóknak, hogy a cégeknek, miért kell fenntartani az orosz embargót. Mi magyarok abban reménykedünk, hogy az EU-s vezetők most már belátják, hogy a szankció fenntartása olyan jelentős gazdasági hátrányt okoz az uniós tagállamoknak, ami belső társadalmi szociális feszültséget fog okozni. Ne felejtsük el, hogy a német sertéstartók, a német tejtermelők soha nem látott alacsony áron tudják értékesíteni termékeiket. De ugyanez mondható el Angliáról és Ausztriáról is. Nagyon fontos lenne, hogy az EU vezető politikusai szem előtt tartva a kifejezetten agrárgazdasági érdekeket, július 31-én döntsenek arról, hogy az EU milyen irányba megy – mondta Budai Gyula.

Az EU-s szankciók időbeli meghosszabbítása a tárcák hatásvizsgálatai alapján nem jelent jelentős kockázatot Magyarország számára, lévén a piaci szereplők gyakorlatilag „beárazták” a fennálló helyzetet, a szankciók mélyítése, illetve kiterjesztése azonban már komoly károkat okozna hazánknak.

Új piacok közel s távol

Újságírói kérdésre, hogy milyen piacokat sikerült a szankciókat követően felkutatni, a kormánybiztos elmondta, hogy olyan piacokat kellett keresnünk, ahol a prémium kategóriás magyar sertéshúst vagy a víziszárnyasokat preferálják és elfogadják. Az egyik legjobb piacunk ebből a szempontból Japán, a következő Dél-Korea, és nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk Tajvannal is a libaexport tekintetében. Jelen pillanatban egyetlen magyar cégnek, a Hungeritnek sikerült megvetni a lábát a tajvani piacon, és további magyar cégeket szeretnénk erre a piacra eljuttatni. Nagyon kedvező piaci feltételeket sikerült kialakítani a Nyugat-Balkánon. Szerbiába 40 százalékkal tudtuk növelni az agrárkivitelünket. Ezek az országok közel vannak, a magyar termékek ismertek, és óriási a kereslet a magyar termékek iránt.
A volt szovjet tagköztársaságok esetében a tenyészállat-kivitel vonatkozásában vannak kezdeti sikereink.

További fejlemények

Budai Gyula időközben Tajpejben tárgyalt a Tajvannal történő együttműködés felgyorsításáról. Tajvanon súlyos madárinfluenza-járvány pusztított, emiatt a baromfiállomány jelentős része kipusztult. Így megnőtt a kereslet a víziszárnyashús iránt, ami jó lehetőség a magyar cégeknek, hogy az orosz exportból kieső termékeket elhelyezzék a tajvani piacon.

Magyarország korábban már minden olyan dokumentumot a tajvani karanténhivatal rendelkezésére bocsátott, amelyek alapján magyar vágóhidak auditját el lehetne kezdeni. A megbeszélésen a magyar delegáció azt kívánta elérni, hogy az auditok legkésőbb április-májusban megtörténjenek – jelezte Budai Gyula.
A miniszteri biztos elmondta, a már auditált magyar élelmiszeripari cégeken túl tavaly öt újabb vágóhíddal rendelkező társaság jelentkezett, amelyek jelentős mennyiségű húslibát tudnának szállítani a tajvani piacra.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a japán agrárminiszter-helyettessel március elején áttekintette a magyar agrárexport lehetőségeit, és kiderült, van érdeklődés Japánban a kiváló minőségű magyar élelmiszerek iránt. Dolgoznak azon, hogy a friss magyar zöldég-gyümölcs is eljuthasson a távol-keleti országba.

A magyar kivitel a japán piacra főként sertéshús, baromfi, méz, liba- és kacsamáj, kolbász és téliszalámi, bor, édesipari termékekből tevődik össze

A földművelésügyi miniszter találkozott Hidemichi Sato japán parlamenti miniszterhelyettessel is, aki megerősítette, a mangalica Japánban már jól befutott termék és a fogyasztók elégedettek vele. Tárgyalások során Fazekas Sándor kérte japán minisztertársától a zöldség-gyümölcs bevitelre vonatkozó korlátozások feloldását, amelynek rendezésére ígéretet kapott. Megbeszélésük kiterjedt a magyar vadhúsok kivitelére is.

A magyar-orosz ipari együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a kormánynak vissza kell szereznie bizonyos orosz piaci pozíciókat a magyar vállalatok számára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón, miután az orosz ipari és kereskedelmi miniszterrel tárgyalt.

A miniszter hozzátette: A tárgyalások középpontjában szerepelt, hogy a magyar vállalatok hogyan vállalhatnak nagyobb részt az orosz piacon ipari tevékenységekben. Tárgyaltak arról is, hogy magyar és orosz ipari vállalatok harmadik piacokon hogyan tudnak eredményesek lenni. Mindez azért fontos, mivel az ipari együttműködés jelentős részét nem érintik a szankciók vagy embargós intézkedések.
MTI

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai