2025. 04. 19., szombat
Emma
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A tönkölyről

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Kalmár Gergely, 2016/04/10

A tönköly a búza nemzetség legértékesebb termést adó faja. A tönköly eredetéről ma is többféle nézet ismert. A mértékadó szakirodalom szerint legvalószínűbb az Alpok vidéki eredet. Tájfajtái alakultak ki, azok terjedtek el. Hazánkban a 11. században jelenhetett meg és termesztették ezer évig, bár a közönséges búza volt mindig is a meghatározó. A 20. század elejére teljesen visszaszorult és a kilencvenes években támadt föl újra. Ebben jelentős szerepe volt a természetszerűbb táplálkozás iránti igény növekedésének. Jelenleg újból nő az érdeklődés utána. Lassan újra gyarapodik a termőterülete.

Termesztése

A tönköly az extenzív viszonyok között maradt fönn évszázadokon át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolt, rossz kultúrállapotú körülmények közti termesztése is sikeres lehet. Sőt!

A közönséges búza és a tönköly termesztési igénye sok tekintetben közös, néhány vonatkozásban azonban jelentős az eltérés.
A tönköly a gyengébb termőhelyeken is szépen díszlik. Jobb homokon, termősziken, erodált lejtőkön olykor a közönséges búzát is felülmúlja termésben, minőségben mindenképpen.

A tönköly alkalmazkodóképessége kiváló, jól viseli a későbbi vetést, akár a januári vetésből is teljes termést várhatunk. Kedvező az aszálytűrése, de a vízborítást, a levegőtlenséget is jobban viseli. Kiváló a tápanyag-hasznosító képessége. A pelyvalevelek jól védik a szemet, így akár csávázás nélkül is sikeresen vethető, de a termés is csak erős fertőzés esetén károsodik.

A szára magas, de jól ellenáll a szélnek, csak túl sűrű vetésben dől meg. Ez már csak kitűnő bokrosodása miatt is kerülendő.
A pelyvás vetőmagból optimális vetésidőben 150 kg/ha a szokásos vetőmagszükséglet. Késői vetésidő esetén ez 200 kg is lehet. A búzánál jobban tűri az önmaga utáni vetést, bár ezt csak szükségből ajánlható vállalni.

A tönköly tenyészideje hosszabb a közönséges búzáénál. Sokszor utolsónak marad a tönkölytábla a kalászosok között. Pergésre nem hajlamos, de a kalászorsó teljeséréskor törékeny, és egy erős szél jelentős veszteséget okozhat. 2015-ben mintegy 600 kg/ha pelyvás termés veszteséget tapasztaltunk egy szélvihar után.
A károkozók közül a levélrozsda és a lisztharmat okozhat gondot. Emiatt is kell kerülni az önmaga után vetést. A fuzáriumtól a pelyvalevelek általában megvédik a szemet, de az igénytelen tárolás lehetőséget ad a toxintermelésre.

A betakarítása lényegesen különbözik a búzáétól. A kalászorsóról a kalászkákat választjuk le, kerülve a szemek kicséplését. Ez általában a kukorica betakarításánál alkalmazott beállítási értékekkel elérhető.

Beltartalmi értékei

A tönkölytábla betakarításkor sok esetben heterogén érésű. Az érett tönköly megázva jelentős minőségromlást szenved, csökken a fehérje és a sikér mennyisége, az esésszám. Kevesebb lesz az ezer szem tömeg és a fajsúly is. A gazdának minderre tekintettel kell a betakarítást megszerveznie.

A „fajtatiszta” sztyeppe típushoz tartozó, dr. Kalmár Gergely általi fajtafenntartásból származó ÖKO-10 tönkölyfajta termésének általában 20% körüli a fehérjetartalma. Aminósav-összetétele nagyon hasonló az ember aminósav-igényéhez. Lassan felszívódó, összetett szénhidrátokat, nagy mennyiségű élelmi rostot tartalmaz. Ezek együtt a különleges fehérje-keményítő aránnyal kitűnő emésztést biztosítanak.

A tönkölyből a malomipari földolgozás során általában fehérlisztet, teljes kiőrlésű lisztet és darát állítanak elő. Különleges termék a csíráztatott tönköly őrlemény, amely kiemelkedő vitalizáló hatású.

A GEODYN® márkanevű tönkölylisztből mindazok a termékek elkészíthetők, amelyek a közönséges búzából vagy szójából. A tönkölyhús kiváló összetételű. A kenyértészta készítéséhez nem kell adalék vagy tartósítószer. A palacsintatészta akár tojás nélkül is készíthető.

A tönkölyben igen magas a B-vitaminok mennyisége. Kedvező a glikémiás indexe, a fogyókúrázóknak és a cukorbetegeknek is hasznos a diétájukban. Fogyasztása csökkentheti a lisztérzékenység kialakulásának a veszélyét. A már lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. A tönköly gluténemészthetőségi vizsgálata folyamatban van.

Fogyasztása ajánlott

Természetgyógyászok véleménye szerint a GEODYN® védjegyű tönköly fogyasztása erősíti az immunrendszert, lassítja az öregedést, rugalmassá teszi a test szöveteit, javítja a sejtek stabilitását. Segítségével a csontritkulás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák csökkenthetők, megelőzhetők. Dr. Papp Lajos szívsebész szerint a tönkölyt fogyasztóknak a szívizom minősége is kedvezőbben alakult.

Eszenciáliszsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. Javítja a szellemi teljesítőképességet. A sportteljesítmény növekedése érhető el roboráló, anyagcserét támogató, regenerálódást segítő hatása révén.

Biztosítja a szervezet harmonikus működését, így fogyasztása minden korosztály számára ajánlott, de különösen sportolóknak, fejlődésben lévő gyermekeknek, kismamáknak, időseknek javasolt.

Ezek az előnyök csak megbízható, kiváló minőségű terméktől várhatók el. Ezért nagyon fontos, hogy a termékpálya minden szereplője a tőle elvárható gondoskodással lássa el feladatát. A szántóföldön, a malomban, mindenütt úgy végezzék munkájukat, hogy méltó legyen a fogyasztók bizalmára, mert azt könnyű eljátszani, s nagyon nehéz visszaszerezni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Pozitív „mellékhatások” kísérik a talajkímélő gazdálkodást
Bár akadnak már jó példák, de még nem kellő ütemben terjednek a talajkímélő művelési módszerek. Gyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották, és ez meglátszik a pénzügyi eredményességükben is. Itthon egyébként minden adott arra, hogy a gazdálkodók az átállás mellett döntsenek, rendelkezésre áll a technológia és a tudás is.
Precíziós talajlazítási terv készítése kukorica termesztéséhez
A mezőgazdaságban alkalmazott nagy tömegű erő- és munkagépek jelentősen hozzájárulnak a talajfelszín irányából induló és egyre vastagodó tömörödött rétegek kialakulásához. A talaj káros tömörödöttségének megszüntetésére rendelkezünk megfelelő mélylazítási technológiákkal, melyek alkalmazása viszont rendkívül energia- és költségigényes.
Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség
Önellátásra sem vagyunk képesek a friss zöldségfélékből. A fóliasátrak nagy része korszerűtlen, elavultak a technológiák, és a legtöbb helyen a dolgos kezek is hiányoznak. Hiány persze nincs zöldségfélékből, import van bőven, de sokaknak megfizethetetlen. A tény az: a hazai lakosság több mint harmada nem eszik naponta zöldségfélét, pedig azok funkcionális élelmiszernek számítanak.
A genetika és a technológia kölcsönhatása a kukoricatermesztésben
Első lépés a jövedelmező kukoricatermelésben: a hibrid vetőmagok kiválasztása. A döntésnél figyelni kell az érésidőre, a tőszámra, a termőképességre, a szárazságtűrésre, a szárszilárdságra, a vízleadásra, a szemnedvesség- tartalomra.
A 2024-es globális gabonatermelés előrejelzése megegyezik a 2023-as termeléssel
A FAO legfrissebb, a 2024-es globális gabonatermelésére vonatkozó előrejelzését szeptemberben 2,8 millió tonnával csökkentette, most 2851 millió tonnára szabva, ami majdnem megegyezik a 2023-assal. Az új Gabonakínálati és Keresleti Tájékoztató a módosításokat a durva szemek, köztük a kukorica betakarítási várakozásainak csökkenésével magyarázza, elsősorban az Európai Unióban, Mexikóban és Ukrajnában tapasztalható meleg és száraz időjárás miatt. Eközben a FAO megemelte a 2024-es globális búzatermelésre, valamint a rizsre vonatkozó előrejelzését.
A káposztafélék gépi betakarítása
A szabadföldön termesztett zöldségfélék betakarítása a termesztés költségeinek 50-80 %-át is kiteszi, ezért a megfelelően megválasztott gépesítési szint igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A betakarítógép alkalmazása azonban – amellett, hogy sokszorosan túlszárnyalja az ember szedési kapacitását – nagy költségigényű, jelentős veszteséggel és rosszabb munkaminőséggel járhat együtt.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza