Évindító fórum a Gabonakutatóban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/04/11

A rendezvényen a három gazdasági szereplő vezető munkatársainak szakmai előadásai előtt a Földművelésügyi Minisztérium képviselője, Szépe Ferenc főosztályvezető a hazai növénytermesztési ágazat aktualitásait és terveit foglalta össze. Bemutatkozójában elmondta, hogy agrármérnökként a nagyüzemi termelésben szerzett tapasztalatain keresztül, és jelenleg 50 hektáros ökogazdasága révén is átlátja a gazdálkodás nehézségeit és érzékeli a kihívásokat.

Előadásának elején kiemelte, hogy mezőgazdaságunk célja a minőség és a fenntarthatóság. Magyarországnak méretei, adottságai révén a minőségi termelésre kell törekednie, hiszen a tömegtermelés alternatívája számunkra rossz irány, mivel a világpiaci folyamatokra nincs befolyásoló szerepünk, csak követői lehetünk azoknak.
Majd a fejlesztések fókuszterületeit ismertette. A vízgazdálkodás és a termesztéstechnológia összehangolt javításával a jövőben még eredményesebb lehet az ország mezőgazdasága. A klímaváltozás hatásaira való felkészülést, a vízfelhasználásunk hatékonyságnövelését az öntözéses gazdálkodás fejlesztését segítik az Operatív Programok.

Az öntözött területek növelése fontos célkitűzés. Magyarországon az öntözött területek nagysága a kö­zel­múltban 120–130 ezer hektár körül járt, de ennél jóval többre is képesek lennénk. A Vidékfejlesztési Program célja a vízgazdálkodás vonatkozásában az, hogy olyan „on-farm” beruházások valósuljanak meg, amelyek elősegítik az öntözött területek növelését, a víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, valamint a meliorációt és a vízvisszatartást. Az ehhez kapcsolódó, rendelkezésre álló tervezett keret 53 milliárd forint.

Felhívta a figyelmet a generációváltásra is, és különböző támogatások mértékéről is tájékoztatta a résztvevőket. Azt is elmondta, hogy az agrárgazdaság versenyképességének növelése szorosan összefügg a termesztés biztonságának a növelésével.

Mindehhez a biológiai alapok fejlesztése is szükséges. Egy riasztó tendenciát jelző táblázatot mutatott be a gazdálkodóknak: a táblázat vetőmagok felújítási arányát tükrözte. Az őszi búza esetében például meglepő az a helyzetkép, hogy míg az uniós csatlakozás évében a vetésterületünk felén alkalmaztak fémzárolt, ellenőrzött vetőmagot, addig egy évtized múlva már csak 22 százalékán.

Az arányokon közösen lehet változtatni, erre mindenképpen szükség van, különben csupán a gyenge alapanyag-termelő kategóriába lesz sorolható az ország. A minőségi biológiai alapok mellőzését most még ellensúlyozza a támogatásokból befolyó pénz, de minél hamarabb fel kell készülni a 2020 utáni időszakra, amikor kevesebb forrás fog rendelkezésre állni. Minőségi árualap-termelés fenntarthatósága csak úgy biztosított, ha a tudatos fajtaválasztás a termelők körében megmarad, illetve kibővül addigra. A termesztési tapasztalatok rendelkezésre állnak, és remélhetőleg a termelési értékrendek is javulnak, hiszen csak akkor lehet előrelépni – hangzott el az előadásban.

Helyzetelemzés a kukoricáról

A vetőmag szakma egyik meghatározó szereplőjét immár a Gabonakutató vetőmag főosztályvezetőjeként hallhatták a résztvevők. Szanyi István előadását „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogennel indította. A kukorica kapcsán kvíz formájában hívta fel a partnerek figyelmét számos fontos kérdésre az élelmiszer-szükséglettől kezdve a vízszükségleten keresztül a kukoricára való igényig. Évente mintegy 980 millió tonna az előállított kukoricamennyiség a világban. A növekvő igény jelentős, hiszen a világban megtermelt kukoricamennyiségen felül a következő években 63 millió tonna plusz igényként jelentkezik.

Bemutatatta az ágazat a várható tendenciáit és gazdasági összefüggéseit, valamint ismertette az EU 28-ak és hazánk kukoricatermelésének jellemzőit. Elmondta, hogy az EU teljes kukorica vetésterülete 15 millió hektár körül alakul, amiből körülbelül 10 millió a szemes kukorica és 5–6 millió hektár silókukorica. Az EU-ban Magyarország még mindig kukorica nagyhatalomnak számít szemes kukorica esetében, 1,1 millió hektár területtel előkelő helyen vagyunk. Hozzátette azonban, hogy sajnos silókukorica esetében a 81–100 ezer hektár nagyon csekély.

Az EU 28-ban a kukorica vetésterületének ötéves változásaival kapcsolatban arról számolt be, hogy mind a szemes és a silókukorica esetében jelentős, közel húsz százalékos emelkedés történt. Az Unióban megfigyelhető termésátlagokra vonatkozó jellemzőket is ismertette, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kukoricának milyen terméspotenciálja van. Az USA-ban lezajlott termésversenyen öntözött területen 33,41 tonna jött le egy hektárról. Magyarországon a terméscsúcs 18,36 tonna volt 2010-ben. Az elmúlt 5 évünk termésátlaga 6 tonna, az USA-ban ez 9,5 tonna volt. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy elsősorban nem a termőképesség további növelését kell sürgetni, hanem a gazdálkodásban kell magasabb szintre lépni, amivel a kukoricában rejlő potenciált jobban ki lehet használni. A magyar gazdálkodók munkájának egyik velejárója az évenkénti nagy termésingadozás, ennek számos oka lehet. A Gabonakutató eddigi és jövőbeli tevékenységével a hazai igényekhez alkalmazkodva biztosítja a gazdaságos termesztés alapjait a gyakorlati eredmények birtokában.

A GK hibridekről

A Szegeden végzett sikeres munkáról szólt Szél Sándor vezető kukoricanemesítő, aki „Gazdaságos kukoricatermesztés GK hibridekkel” című előadásával ismertette a hibridek jellemzőit. A főbb tudnivalók: Minden elsősorban Európában használható tenyészidő csoportban regisztráltatnak hibrideket. A szemes hasznosítás mellett nemesítenek siló-, élelmiszeripar által hasznosítható és Focus ultra rezisztens hibrideket is. Széles körű termesztési kísérleteket folytatnak szakszerű termesztési ajánlásaik megtételéhez. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a betegség-ellenállóságnak (csőfuzárium). A szakember ismertette a hibridek kiválasztásának alapvető szempontjait és a fajtakínálatot.

Középpontban a szója

„Fókuszban a szója” című előadásában Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi osztályvezető adott részletes információkat.

Évente mintegy 250–270 millió tonna szójabab terem a világon. A világ mezőgazdasági területének 6 százalékán termelnek szóját, aminek 95 százalékát étkezési olajként hasznosítják. A legnagyobb szójatermelő országok közé tartozik az USA, Brazília, Argentína és Kína. Az EU mindösszesen 1 millió tonna szójababot termel. A hazai felhasználással kapcsolatban megjegyezte, hogy a belföldi igény évente 900 ezer tonna. Évente 500–700 ezer tonna szójadara formájában kerül Magyarországra. Összesen mintegy 100 ezer tonna szójabot is importállunk.

A tavalyi évben 77 ezer hektárra emelkedett a szója termőterülete az országban, részben a termeléshez kötött támogatás miatt. A belföldi igényeknek mindösszesen csak 15 százalékát jelenti hazai szója.

Felvázolta a sikeres szójatermesztés alapvető feltételeit, miszerint milyen klimatikus és talajviszo­nyok felelnek meg a szójának. Utalt arra is, hogy az egyes termesztéstechnológiai elemek miként befolyásolják az elérhető termésmennyiséget és -minőséget. Az optimális fajtaválasztás kérdéseivel kapcsolatban a résztvevők válaszokat kaphattak felmerülő kérdéseikre, hogy miért is érdemes GK szója vetőmagok mellett dönteni. A válaszok vázlatosan formában a következők:

• korszerű kiszerelés;
• modern, hatékony oltás;
• tőszám szempontjából rugalmas fajták (nem determinált növekedésűek);
• választék az érésidő tekintetében;
• 4 fajtából 3 közvetlenül is etethető megfelelő korlátozások betartásával;
• háttértámogatás a termesztés során;
• magyar előállítás, magyar feldolgozás!

A 2016. évi szezontól kezdve a GK a kilogramm helyett mag darabszámra történő kiszerelésben kínálja partnereinek szója vetőmagjait.

A szakmai napon még két témában jutottak információkhoz a gazdálkodók. Az egyik előadás során Vajda Péter, az AGROVA Kft. ügyvezetője mutatta be „Magyar biológiai készítményekkel talajainkért” című prezentációját a Phylazonit talajoltó termékük kapcsán. Végezetül Török Zoltán, a kecskeméti Agrárközösség képviseletében tartotta meg előadását a már nyitott és a várható pályázati lehetőségekről, valamint az AKG és ÖKO tanulságairól. Az előadások anyagai megtalálhatók a Gabonakutató honlapján.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai