2024. 10. 04., péntek
Ferenc
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Növényvédő szerek Európában és Magyarországon

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Kádár András - Növényvédőszer Gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület, 2016/04/12

Az iparilag előállított növényvédő szerek és az előállító ipar területén az elmúlt 30 év alatt jelentős változások mentek végbe. Ezek során az ipar folyamatosan növelte termelését és minden évben pozitív eredményeket hozott tulajdonosainak.

A világ kémiai növényvédő szereinek piaca 2014-ben kb. 53,6 milliárd dollár volt, 2022-re az előrejelzés szerint az értékesítés eléri 90,1 milliárd dollárt. Figyelembe véve a jelenlegi piaci helyzetet, a mind gyakoribb gyártói egyesülések és felvásárlások, az egyre szélesebb együttműködés a különböző gyártó cégek között, a komplex növényvédőszer-engedélyezési előírások, valamint a megnövekedett élelmiszer biztonsági előírások figyelembevételével a fent leírt növekedés reálisnak vélhető.

A növekedést indokolja a világ egyre emelkedő felhasználói igénye, mind a mennyiség, mind a minőségi élelmiszerek területén, a gyorsan növekvő populáció, valamint a növénytermesztésre használt szántóföld területének átalakítása a fenntarthatóenergia-igények kielégítésére alkalmas növények termesztésére. A felsoroltak következében mind szükségesebbé válik a termésátlagok növelése, az élelmiszer-biztonság növelésével egyidejűleg úgy, hogy mindeközben a fenntarthatóság követelményének is eleget tegyünk.

A változás tipikus jele az energiahordozó növénykultúrák területének növekedése. Ilyenek a bioeredetű energiahordozók, például búza, szója, kukorica, repce, cukornád, szója.

Harminc évvel ezelőtt ismeretlen volt a GM fogalma. A szermaradék-szabályozás sem volt összehasonlítható a jelenlegivel. A méhek védelmétől eltekintve a környezettoxikológia, a környezetre való hatás és a talajban vagy vizekben való hatás vizsgálatai gyerekcipőben jártak a jelenleg alkalmazott vizsgálatok érzékenységéhez képest. A gyártó cégek száma a jelenleginél jóval magasabb volt. Ezek célja elsősorban a saját országaik piaci ellátása volt. Csak homályos elképzelések voltak az Európai Unió létrehozásáról és a növényvédőszer-engedélyezés EU-s alapszabályáról, a 91/414-es EU direktívához hasonlítható, egységes szabályozásról. A japán piac szinte megközelíthetetlen volt – hasonlóan a japánból történő növényvédőszer-export –, eltekintve a multinacionális vállalatok közötti, helyi értékesítési megállapodásoktól. Jelentős találmányoknak számítottak a piretriodok és a triazolok – és valóban azok is voltak. A rezisztenciát, mint egy későbbi kor egyik fő problémáját, kevésbé ismerték.

Növényvédőszer-engedélyezés az Európai Unióban

Az Európai Gazdasági Közösség, a Közös Piac, majd az Európai Unió létrejötte szükségessé tette a valamennyi tagországra egyformán érvényes, harmonizált növényvédőszer-engedélyezést.

A növényvédő hatóanyagok és késztermékek engedélyezését szabályozó 1107/2009 számú EU-alaprendelet (továbbiakban: Rendelet) immár ötödik éve érvényes. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a létrehozásához szükséges 3 év eredménye jócskán felújításra szorul. Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a rendelet 2011. júniusi életbelépése előtt hatásvizsgálatokat végeztetett, azonban ezek nem voltak elegendőek a rendelet alkalmazása során tapasztalt és jelenleg is tapasztalható, előre nem látható hatások felderítésére.

A 91/414 sz. EU direktíva hatásának következménye a növényvédőszer-hatóanyagok számának drasztikus csökkenése.

A 110762008 sz. EU-rendelet az EU 91/414 sz. direktíváján alapult, melynek keretén belül az 1993 és napjaink közötti időben az engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok száma 1000-ről a jelenlegi kb. 400 engedélyezett hatóanyagra csökkent. A hatóanyagok rendszeres felülvizsgálata miatt ez a szám előreláthatóan tovább csökken.

Ennek oka elsősorban az, hogy a felülvizsgálati program irreális időbeosztása számos problémát vet fel. A gyártó vállalatok és a hatóságok nem képesek a hatóanyagengedély-felülvizsgálati program által előírt „tempót” követni, a teljesíthetetlen határidők miatt a Bizottság újabb és újabb kivételes szabályokat állapít meg a program befejezéséhez.

A hatóanyagokkal kapcsolatos politikai viták 2006-ban

A Bizottság egyik legellentmondásosabb döntése volt a 91/414. sz. direktiva során a hatóanyagok veszélyalapú tulajdonságainak figyelembevételével előírt „kizárási kritériumok”. Ilyenek, mint például a CMR (karcenogenitás, mutagenoitás és a szaporodást gátló tulajdonságok), az endokrin (ED = belső elválasztású mirigyrendszert károsan befolyásoló) hatás, a perzisztencia, a bioakkumuláció, valamint a toxicitás. Amennyiben az ipar tiltakozása ellenére a felsorolt tulajdonságok alapján fogják a hatóanyagokat felülvizsgálni, figyelmen kívül hagyva a bevált rizikóbecslést – várható, hogy további nagyszámú, biztonságos növényvédőszer-hatóanyag esik ki az engedélyezés köréből.

Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szervezetének (ECPA) becslése szerint a jelenleg engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok további, akár 30%-os eltűnése a növényvédőszer-gyártó iparnak az európai piacra irányuló növényvédő szer kutatás-fejlesztését várhatóan fékezni fogja. Már jelenleg is észlelhető a kutatás-fejlesztés fokozatos átirányulása az Európán kívüli piacokon történő felhasználásra, elsősorban Ázsiára, Dél-Amerikára, Ausztráliára.

Összehasonlító értékelés

Ami az európai növényvédőszer-engedélyezés rendszerét tovább bonyolítja, az az összehasonlító értékelés. Ennek során összehasonlítják egy ugyanarra a célra használható növényvédő szer tulajdonságait – hatékonyság, toxicitás, környezeti biztonság stb. – egy már forgalomban levő, azonos célra alkalmazott termékkel. Ha az újonnan forgalmazott, azonos felhasználási célú anyag fenti tulajdonságai kedvezőbbek, mint a piacon lévő anyagoké, abban az esetben az utóbbiak fokozatos kizárását írja elő a törvény. Egyelőre nem ismeretes, hogy a kötelező összehasonlító vizsgálat hogyan befolyásolja majd a rendelkezésre álló növényvédő szerek választékát, de az előírásával együtt járó változások az engedélyezési rendszert, ezen keresztül pedig a termelők növényvédőszer-ellátását tovább nehezítik, annak minden gazdasági és szociális problémájával.

Az engedélyezési rendszer pozitív elemei

Míg a kizárási rendszer a növényvédő szerek engedélyezésében változatlanul a leghátrányosabb hatású, egyéb előírások, mint például a zonális együttműködés, elősegítik a tagországok együttműködését az engedélyezésben. Sajnos bármilyen változtatás a Rendeletben hónapokba telhet és csak kompromisszumok árán valósítható meg, továbbá a kompromisszumok elfogadása esetén az alkalmazásuk jelentős nehézéggel jár. A Rendelet számos, az alkalmazhatóságra vonatkozó előírást tartalmaz, amelyekről még meg kell állapodni – ilyenek a szafenerek, a szinergista anyagok, az adjuvánsok fogalmának tisztázása, alkalmazásuk engedélyezése, és nem utolsósorban az endokrinromboló anyagok meghatározása, ami az egyik legnehezebb jelenlegi feladata a növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos jogalkotásnak.

Még egyszer az endokrinromboló (ED) anyagokról

A Rendelet az „endokrinromboló hatás” fogalmát egy veszélyalapú értékelés keretén belül úgy határozza meg, hogy az ilyen hatású hatóanya­gok nem engedélyezhetők, illetve a belőlük készített késztermékek nem forgalmazhatók. A Bizottságot felkérték, hogy 2013. december 14-ig határozzák meg azokat a tudományos kritériumokat, amelyek az ED-kre egyértelműen jellemzőek. A Bizottság 2013. februárban megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyek érvényesek lehetnek és alkalmazhatóak a növényvédő szerekre, biocidokra, általános vegyi anyagokra és kozmetikumokra. A Bizottság jelenleg vizsgálja a besorolásból adódó hatásokat. A végleges hatásvizsgálat kiterjed a hatóanyagokra, illetve az ED tulajdonságúnak ítélt vegyületek kieséséből eredő szociális-gazdasági következményekre. A tervek szerint a vizsgálat befejeződik 2016-ban, a kritériumokat 2016 végén teszik nyilvánossá, elfogadásuk remények szerint 2017-első negyedében kerül sorra.
Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetségének álláspontja szerint az ED-t más, hasonló jelentőségű problémával azonos szinten kell kezelni, amelyeket rizikóbecsléssel értékelnek, egyaránt figyelembe véve a veszélyt és az expozíciót.

Az egész ED-kérdés lassan második évtizede kereng a tudományos köztudatban, döntések nagyon nehezen születnek, mivel mindenki tudja, hogy egy rossz döntés esetén Európa növényvédőszer-ellátása újabb komoly nehézségek elé néz, de – természetesen – nagyon nehéz egy döntést meghozni, ,,amely hibás esetben egészségkárosodást okozhat.

A hatóanyagok folyamatos felülvizsgálata

A 91/414-es direktíva I-es mellékletére felvett hatóanyagok első engedélyezési periódusa 2008-ban járt le. A hatóanyagok újraengedélyezése során a kezdeti nehézségeket újabbak követték. A határidők betartásának nehézsége, illetve a már engedélyezett hatóanyagok vizsgálatra történő újrafelvétele, például valamilyen hiányzó adat miatt, az ECPA javasolja az egyszerűsített újraengedélyeztetési eljárást, amelyek alapja csak az új adatok és tulajdonságok figyelembevétele.

A késztermékek újraengedélyezése során az engedélyezéshez szükséges adatok benyújtásához előírt idő jóval rövidebb, mint a 91/414-es direktívában előírt. A határidők teljesítése, amikor a késztermékek újra-felülvizsgálata tömegesen beindulhat, csak abban az esetben lesz lehetséges, ha a jogi kereteket megváltoztatják.

Erre 2015 júliusában sor került, egy átdolgozott irányelv alapján, de változatlanul megoldatlan például a teljes engedélyezési tervezet benyújtásához előírt idő, a hatékonysági vizsgálatok, illetve a 110762009. sz rendelet 43. cikkelyében előírt több pont teljesítése. Remélhetőleg 2016 során az EU-hatóságok és az ipar megállapodik a kérdésekben.

A felsorolt, többségében inkább nehézségekről szóló európai növényvédőszer-joggal kapcsolatos nehézségek nem teszik lehetetlenné a növényvédőszer-engedélyezést, de nem is könnyítik meg azt. Mindenesetre a nem megfelelő törvényhozás mind jobban veszélyezteti az EU-tagállamok gazdálkodóit abban, hogy megfelelő növényvédőszer-választékhoz jussanak. A növényvédőszer-választék csökkenése az EU-ban a 2016-2020 közötti időszakban várható.

A kutatás és fejlesztés várható iránya

A világ növényvédőszer-kutatással és -fejlesztéssel foglalkozó vállalatainak száma az 1995. évi 34-ről 2012-re 17-re csökkent.

1965 és 2005 között az új hatóanyagok előállítási költsége 152 millió USD-ről 256 millió USD-re emelkedett.
2010 óta a kutatásban és fejlesztésben többet költenek a vállalatok vetőmagokra és génmódosított szaporítóanyagokra, mint növényvédő szerekre.
2000-ben 70 új növényvédőszer-hatóanyag állt fejlesztés alatt, 2012-ben ez a szám 28-ra csökkent.

Új jelenség a gyárak összeolvadása, illetve egymás felvásárlása. Ez a hazai piacon szereplő forgalmazók közül is többet érintett. A megnövekedett költségek és a piacon maradás megköveteli a tőkekoncentrációt, s ennek útján Európán kívüli piacok válhatnak könnyebben elérhetővé, és a kutatásra fordított összegek elősegíthetik a vállalatok előre menekülését. 2003 és 2011 között Európa volt a világ vezető növényvédőszer-piaca. A piac továbbra is létezik, de a növekedés üteme lelassult a többi földrészhez képest.

Ennek okai: a piac telítettsége, a GM technológiai elutasítása, a nehéz engedélyezési szabályozás. Ez oda vezethet, hogy az európai mezőgazdaság elveszti technikai fölényét egyéb régiókhoz képest.

A hazai növényvédőszer-alkalmazás alakulása

A rendelkezésre álló adatok szerint 2014-ben 29 648 tonna növényvédő szert használtak fel Magyarországon. A felhasznált növényvédő szer értéke alapján Magyarország az EU 28 tagországából a 8. helyen áll.

Az értékesített szertípusok 38%-a gyomirtó szer, 23%-a gombaölő szer, 12%-a rovarölő szer, 19%-a talajfertőtlenítő szer, 2%-a csávázószer volt.
Lecsökkent az új hatóanyagok száma, részben a kutatás költségeinek emelkedése, a bonyolult engedélyezési eljárások, a 10 évet meghaladó fejlesztési és piacra hozatali időszak és a piac egyes szegmenseinek telítettsége miatt.

Változatlanul problémát jelent a kis kultúrákban alkalmazható növényvédő szerek hiánya, aminek megoldására ígéretek vannak a hatóság és igény az ipar részéről.
Jelentős lépés a permetezőgépek 2016-tól történő rendszeres felülvizsgálatának előírása. Ezáltal a gyógyszeripari gondossággal kifejlesztett növényvédő szerek pontosabb, a környezetet kevésbé terhelő kijuttatása válik lehetővé.

A biológiai eredetű kemikáliák felhasználása várhatóan emelkedik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Most is pikulálnak a kukoricák, csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Akár büszkék is lehetnénk arra, hogy 1200 öntözésfejlesztési program kapott 176 milliárd forint támogatást hazai és európai uniós forrásból, ha ez elég lenne a fenntartható mezőgazdálkodáshoz. De ez nem elég. A tényekhez hozzá tartozik, hogy a fejlesztési programok támogatásával harmadával növekedett az öntözött terület az elmúlt években; de ez még mindig csak 150 ezer hektár, szemben a négy évtizeddel ezelőtti adattal, amikor 350 ezer hektáron öntöztünk.
A MATE növényvédelmi drónpilótái világszínvonalú tudással bírnak
Tizenhat fő végezte el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az ABZ Drone Kft. legutóbbi közös növényvédelmi drónpilótaképzését Keszthelyen. A július 11-én megrendezett oklevélátadó ünnepségen Dr. Gyuricza Csaba, az egyetem rektora gratulált a végzetteknek.
Goldkern: több évtizedes tapasztalat a vetőmagtól a termény értékesítéséig
Folyamatos építkezéssel lett a régió megbecsült és meghatározó agrárpiaci szereplője a tolna vármegyei Goldkern Kft. A cég három évtized alatt szervesen növekedett, a terménykereskedelmi tevékenységét szolgáltatási és inputanyag-kereskedelmi tevékenységekkel is bővítette, termelő partnereinek pedig teljes körű szakmai segítséget képes nyújtani.
Megújulás és innováció: a jövő egyik útja a növényvédelemben
Ritkán érzi úgy az ember, hogy rendhagyó sajtótájékoztatón vesz részt, de a Malagrow Kft. február 7-i rendezvénye ilyen volt. Nem csak azért, mert Malatinszki György ügyvezető és két munkatársa, Pálinkó Zsolt kereskedelmi vezető és Dr. Takács József szakmai vezető a cég megalakulásának 25. évfordulójáról emlékezett meg, hanem mert már ugyan a jelenben is meglévő, ám a jövőbe mutató növényvédelmi filozófiájukat is bemutatták.
Kevesebb növényvédőszer
A ma termesztett növények termésének akár kétharmad része is áldozatul eshet a növényt károsító hatásoknak. Durva becslés szerint a veszteségek fele a szabadföldön, másik fele a tárolás során következik be. Nem lehet kérdés, hogy ezt a veszteséget a lehetőségekhez képest minimalizálni kell. A technológiai fejlődés a növényvédelem terén is jelen van, törekedve a minél kevesebb növényvédőszer felhasználásra.
Kopogtat a jövő: egyre közelebb kerülünk a drónos növényvédelemhez
Jelenleg még kísérleti fázisban van a drónos növényvédelem, amelynek szabályozásában Magyarország annak ellenére is európai éllovas, hogy egyelőre egy drónra engedélyezett szer van. az Agráriumnak nyilatkozó Borhi András, Magyarország és az Európai Unió első hivatalos növényvédelmi drónpilótája a kockázatokkal együtt is lát jövőt ebben a technológiában, egyben a szakértelem fontosságára hívja fel a figyelmet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2024 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza