Növényvédő szerek Európában és Magyarországon

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Kádár András - Növényvédőszer Gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület, 2016/04/12

A világ kémiai növényvédő szereinek piaca 2014-ben kb. 53,6 milliárd dollár volt, 2022-re az előrejelzés szerint az értékesítés eléri 90,1 milliárd dollárt. Figyelembe véve a jelenlegi piaci helyzetet, a mind gyakoribb gyártói egyesülések és felvásárlások, az egyre szélesebb együttműködés a különböző gyártó cégek között, a komplex növényvédőszer-engedélyezési előírások, valamint a megnövekedett élelmiszer biztonsági előírások figyelembevételével a fent leírt növekedés reálisnak vélhető.

A növekedést indokolja a világ egyre emelkedő felhasználói igénye, mind a mennyiség, mind a minőségi élelmiszerek területén, a gyorsan növekvő populáció, valamint a növénytermesztésre használt szántóföld területének átalakítása a fenntarthatóenergia-igények kielégítésére alkalmas növények termesztésére. A felsoroltak következében mind szükségesebbé válik a termésátlagok növelése, az élelmiszer-biztonság növelésével egyidejűleg úgy, hogy mindeközben a fenntarthatóság követelményének is eleget tegyünk.

A változás tipikus jele az energiahordozó növénykultúrák területének növekedése. Ilyenek a bioeredetű energiahordozók, például búza, szója, kukorica, repce, cukornád, szója.

Harminc évvel ezelőtt ismeretlen volt a GM fogalma. A szermaradék-szabályozás sem volt összehasonlítható a jelenlegivel. A méhek védelmétől eltekintve a környezettoxikológia, a környezetre való hatás és a talajban vagy vizekben való hatás vizsgálatai gyerekcipőben jártak a jelenleg alkalmazott vizsgálatok érzékenységéhez képest. A gyártó cégek száma a jelenleginél jóval magasabb volt. Ezek célja elsősorban a saját országaik piaci ellátása volt. Csak homályos elképzelések voltak az Európai Unió létrehozásáról és a növényvédőszer-engedélyezés EU-s alapszabályáról, a 91/414-es EU direktívához hasonlítható, egységes szabályozásról. A japán piac szinte megközelíthetetlen volt – hasonlóan a japánból történő növényvédőszer-export –, eltekintve a multinacionális vállalatok közötti, helyi értékesítési megállapodásoktól. Jelentős találmányoknak számítottak a piretriodok és a triazolok – és valóban azok is voltak. A rezisztenciát, mint egy későbbi kor egyik fő problémáját, kevésbé ismerték.

Növényvédőszer-engedélyezés az Európai Unióban

Az Európai Gazdasági Közösség, a Közös Piac, majd az Európai Unió létrejötte szükségessé tette a valamennyi tagországra egyformán érvényes, harmonizált növényvédőszer-engedélyezést.

A növényvédő hatóanyagok és késztermékek engedélyezését szabályozó 1107/2009 számú EU-alaprendelet (továbbiakban: Rendelet) immár ötödik éve érvényes. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a létrehozásához szükséges 3 év eredménye jócskán felújításra szorul. Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a rendelet 2011. júniusi életbelépése előtt hatásvizsgálatokat végeztetett, azonban ezek nem voltak elegendőek a rendelet alkalmazása során tapasztalt és jelenleg is tapasztalható, előre nem látható hatások felderítésére.

A 91/414 sz. EU direktíva hatásának következménye a növényvédőszer-hatóanyagok számának drasztikus csökkenése.

A 110762008 sz. EU-rendelet az EU 91/414 sz. direktíváján alapult, melynek keretén belül az 1993 és napjaink közötti időben az engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok száma 1000-ről a jelenlegi kb. 400 engedélyezett hatóanyagra csökkent. A hatóanyagok rendszeres felülvizsgálata miatt ez a szám előreláthatóan tovább csökken.

Ennek oka elsősorban az, hogy a felülvizsgálati program irreális időbeosztása számos problémát vet fel. A gyártó vállalatok és a hatóságok nem képesek a hatóanyagengedély-felülvizsgálati program által előírt „tempót” követni, a teljesíthetetlen határidők miatt a Bizottság újabb és újabb kivételes szabályokat állapít meg a program befejezéséhez.

A hatóanyagokkal kapcsolatos politikai viták 2006-ban

A Bizottság egyik legellentmondásosabb döntése volt a 91/414. sz. direktiva során a hatóanyagok veszélyalapú tulajdonságainak figyelembevételével előírt „kizárási kritériumok”. Ilyenek, mint például a CMR (karcenogenitás, mutagenoitás és a szaporodást gátló tulajdonságok), az endokrin (ED = belső elválasztású mirigyrendszert károsan befolyásoló) hatás, a perzisztencia, a bioakkumuláció, valamint a toxicitás. Amennyiben az ipar tiltakozása ellenére a felsorolt tulajdonságok alapján fogják a hatóanyagokat felülvizsgálni, figyelmen kívül hagyva a bevált rizikóbecslést – várható, hogy további nagyszámú, biztonságos növényvédőszer-hatóanyag esik ki az engedélyezés köréből.

Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szervezetének (ECPA) becslése szerint a jelenleg engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagok további, akár 30%-os eltűnése a növényvédőszer-gyártó iparnak az európai piacra irányuló növényvédő szer kutatás-fejlesztését várhatóan fékezni fogja. Már jelenleg is észlelhető a kutatás-fejlesztés fokozatos átirányulása az Európán kívüli piacokon történő felhasználásra, elsősorban Ázsiára, Dél-Amerikára, Ausztráliára.

Összehasonlító értékelés

Ami az európai növényvédőszer-engedélyezés rendszerét tovább bonyolítja, az az összehasonlító értékelés. Ennek során összehasonlítják egy ugyanarra a célra használható növényvédő szer tulajdonságait – hatékonyság, toxicitás, környezeti biztonság stb. – egy már forgalomban levő, azonos célra alkalmazott termékkel. Ha az újonnan forgalmazott, azonos felhasználási célú anyag fenti tulajdonságai kedvezőbbek, mint a piacon lévő anyagoké, abban az esetben az utóbbiak fokozatos kizárását írja elő a törvény. Egyelőre nem ismeretes, hogy a kötelező összehasonlító vizsgálat hogyan befolyásolja majd a rendelkezésre álló növényvédő szerek választékát, de az előírásával együtt járó változások az engedélyezési rendszert, ezen keresztül pedig a termelők növényvédőszer-ellátását tovább nehezítik, annak minden gazdasági és szociális problémájával.

Az engedélyezési rendszer pozitív elemei

Míg a kizárási rendszer a növényvédő szerek engedélyezésében változatlanul a leghátrányosabb hatású, egyéb előírások, mint például a zonális együttműködés, elősegítik a tagországok együttműködését az engedélyezésben. Sajnos bármilyen változtatás a Rendeletben hónapokba telhet és csak kompromisszumok árán valósítható meg, továbbá a kompromisszumok elfogadása esetén az alkalmazásuk jelentős nehézéggel jár. A Rendelet számos, az alkalmazhatóságra vonatkozó előírást tartalmaz, amelyekről még meg kell állapodni – ilyenek a szafenerek, a szinergista anyagok, az adjuvánsok fogalmának tisztázása, alkalmazásuk engedélyezése, és nem utolsósorban az endokrinromboló anyagok meghatározása, ami az egyik legnehezebb jelenlegi feladata a növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos jogalkotásnak.

Még egyszer az endokrinromboló (ED) anyagokról

A Rendelet az „endokrinromboló hatás” fogalmát egy veszélyalapú értékelés keretén belül úgy határozza meg, hogy az ilyen hatású hatóanya­gok nem engedélyezhetők, illetve a belőlük készített késztermékek nem forgalmazhatók. A Bizottságot felkérték, hogy 2013. december 14-ig határozzák meg azokat a tudományos kritériumokat, amelyek az ED-kre egyértelműen jellemzőek. A Bizottság 2013. februárban megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyek érvényesek lehetnek és alkalmazhatóak a növényvédő szerekre, biocidokra, általános vegyi anyagokra és kozmetikumokra. A Bizottság jelenleg vizsgálja a besorolásból adódó hatásokat. A végleges hatásvizsgálat kiterjed a hatóanyagokra, illetve az ED tulajdonságúnak ítélt vegyületek kieséséből eredő szociális-gazdasági következményekre. A tervek szerint a vizsgálat befejeződik 2016-ban, a kritériumokat 2016 végén teszik nyilvánossá, elfogadásuk remények szerint 2017-első negyedében kerül sorra.
Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetségének álláspontja szerint az ED-t más, hasonló jelentőségű problémával azonos szinten kell kezelni, amelyeket rizikóbecsléssel értékelnek, egyaránt figyelembe véve a veszélyt és az expozíciót.

Az egész ED-kérdés lassan második évtizede kereng a tudományos köztudatban, döntések nagyon nehezen születnek, mivel mindenki tudja, hogy egy rossz döntés esetén Európa növényvédőszer-ellátása újabb komoly nehézségek elé néz, de – természetesen – nagyon nehéz egy döntést meghozni, ,,amely hibás esetben egészségkárosodást okozhat.

A hatóanyagok folyamatos felülvizsgálata

A 91/414-es direktíva I-es mellékletére felvett hatóanyagok első engedélyezési periódusa 2008-ban járt le. A hatóanyagok újraengedélyezése során a kezdeti nehézségeket újabbak követték. A határidők betartásának nehézsége, illetve a már engedélyezett hatóanyagok vizsgálatra történő újrafelvétele, például valamilyen hiányzó adat miatt, az ECPA javasolja az egyszerűsített újraengedélyeztetési eljárást, amelyek alapja csak az új adatok és tulajdonságok figyelembevétele.

A késztermékek újraengedélyezése során az engedélyezéshez szükséges adatok benyújtásához előírt idő jóval rövidebb, mint a 91/414-es direktívában előírt. A határidők teljesítése, amikor a késztermékek újra-felülvizsgálata tömegesen beindulhat, csak abban az esetben lesz lehetséges, ha a jogi kereteket megváltoztatják.

Erre 2015 júliusában sor került, egy átdolgozott irányelv alapján, de változatlanul megoldatlan például a teljes engedélyezési tervezet benyújtásához előírt idő, a hatékonysági vizsgálatok, illetve a 110762009. sz rendelet 43. cikkelyében előírt több pont teljesítése. Remélhetőleg 2016 során az EU-hatóságok és az ipar megállapodik a kérdésekben.

A felsorolt, többségében inkább nehézségekről szóló európai növényvédőszer-joggal kapcsolatos nehézségek nem teszik lehetetlenné a növényvédőszer-engedélyezést, de nem is könnyítik meg azt. Mindenesetre a nem megfelelő törvényhozás mind jobban veszélyezteti az EU-tagállamok gazdálkodóit abban, hogy megfelelő növényvédőszer-választékhoz jussanak. A növényvédőszer-választék csökkenése az EU-ban a 2016-2020 közötti időszakban várható.

A kutatás és fejlesztés várható iránya

A világ növényvédőszer-kutatással és -fejlesztéssel foglalkozó vállalatainak száma az 1995. évi 34-ről 2012-re 17-re csökkent.

1965 és 2005 között az új hatóanyagok előállítási költsége 152 millió USD-ről 256 millió USD-re emelkedett.
2010 óta a kutatásban és fejlesztésben többet költenek a vállalatok vetőmagokra és génmódosított szaporítóanyagokra, mint növényvédő szerekre.
2000-ben 70 új növényvédőszer-hatóanyag állt fejlesztés alatt, 2012-ben ez a szám 28-ra csökkent.

Új jelenség a gyárak összeolvadása, illetve egymás felvásárlása. Ez a hazai piacon szereplő forgalmazók közül is többet érintett. A megnövekedett költségek és a piacon maradás megköveteli a tőkekoncentrációt, s ennek útján Európán kívüli piacok válhatnak könnyebben elérhetővé, és a kutatásra fordított összegek elősegíthetik a vállalatok előre menekülését. 2003 és 2011 között Európa volt a világ vezető növényvédőszer-piaca. A piac továbbra is létezik, de a növekedés üteme lelassult a többi földrészhez képest.

Ennek okai: a piac telítettsége, a GM technológiai elutasítása, a nehéz engedélyezési szabályozás. Ez oda vezethet, hogy az európai mezőgazdaság elveszti technikai fölényét egyéb régiókhoz képest.

A hazai növényvédőszer-alkalmazás alakulása

A rendelkezésre álló adatok szerint 2014-ben 29 648 tonna növényvédő szert használtak fel Magyarországon. A felhasznált növényvédő szer értéke alapján Magyarország az EU 28 tagországából a 8. helyen áll.

Az értékesített szertípusok 38%-a gyomirtó szer, 23%-a gombaölő szer, 12%-a rovarölő szer, 19%-a talajfertőtlenítő szer, 2%-a csávázószer volt.
Lecsökkent az új hatóanyagok száma, részben a kutatás költségeinek emelkedése, a bonyolult engedélyezési eljárások, a 10 évet meghaladó fejlesztési és piacra hozatali időszak és a piac egyes szegmenseinek telítettsége miatt.

Változatlanul problémát jelent a kis kultúrákban alkalmazható növényvédő szerek hiánya, aminek megoldására ígéretek vannak a hatóság és igény az ipar részéről.
Jelentős lépés a permetezőgépek 2016-tól történő rendszeres felülvizsgálatának előírása. Ezáltal a gyógyszeripari gondossággal kifejlesztett növényvédő szerek pontosabb, a környezetet kevésbé terhelő kijuttatása válik lehetővé.

A biológiai eredetű kemikáliák felhasználása várhatóan emelkedik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész