A búza legfontosabb szár-, levél- és kalászbetegségei

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök , 2016/04/14

A kémiai növényvédelem mellett az agrotechnikai elemek (vetésváltás, magágy-előkészítés, a vetés időzítése, tápanyag-gazdálkodás, fajta/hibridválasztás) helyes alkalmazása is létfontosságú a sikeres búzatermesztés érdekében.

Az őszi búzán előforduló rozsdabetegségek

Szárrozsda vagy feketerozsda (Puccinia graminis)
A búzát, zabot, rozsot, árpát és számos fűfélét, sőt Dél-Európában néha a rizst is fertőzi. Búzáink fő károsítója, és bár a levélrozsda gyakoribb, 5–10 évenként a szárrozsda is megjelenik. Akár 20–25%-os termés csökkenést is okoz. Jelentőségét az adja, hogy tejesérésben, sőt viaszérésben lép fel, ellepi a búza, rozs, zab, árpa még működő zöld részeit: a levélhüvelyt, a szárat, a kalászt és a levéllemezt. Rendkívül megnövekszik a növény transzspirációja, nagyfokú az asszimiláták ellélegzése, aminek következtében a búzaszemek összezsugorodnak, aszottak lesznek.

A búza szárrozsda nyári nemzedékének (uredo) rozsdabarna telepei június 10. után (kivételesen június 1. után) szoktak megjelenni, elsősorban a száron és a levélhüvelyen. A spóratelepek 2–3 mm hosszúak, gyakran csoportosak. Jellemző, hogy az epidermiszt az egyes spóratelepek szabálytalanul, inkább a szélükön szakítják fel, úgyhogy annak foszlányai jellegzetes bélyegei a szárrozsdásnak. Az uredospórák azonnal csíraképesek, de csak pár hétig maradnak életképesek. Az uredospóra csírázási és fertőzési optimuma 20–24 °C, 99%-nál nagyobb nedvesség és kevés fény.

Ilyen adottságok között 8–9 óra alatt megtörténik a fertőzés. A gomba fejlődéséhez fertőzés után 27–30 °C hőmérséklet, bőséges fény és közepes nedvesség a kedvező. 17–20 °C-on mintegy 10 nap alatt fejlődik ki a spóratelep.
A szárrozsda járványos elterjedésének alapja, hogy gazdanövényeit, elsősorban a búzát kiterjedt területeken, nagyban termesztik, továbbá, hogy a szétszóródó, könnyű spórák a szél útján nagy légköri magasságokban igen nagy távolságokra eljutnak.

Búza sárgarozsdája (Puccinia striiformis)

Hazánkban csak csapadékos viszonyok között, szórványosan jelentkezik, mert valamennyi rozsda közül a környezeti tényezők iránt a legérzékenyebb, és kontinentális éghajlatunk szélsőségeit nem bírja. Az óceáni csapadékosabb, kiegyensúlyozottabb klímájú vidékeken azonban a búza fő károsítója.
Májusban, júniusban a leveleken több cm hosszú és olykor 0,5 cm széles sárga csíkok láthatók, amelyekre jellemző, hogy hosszirányban nagyobbodnak. A sárga alapon sűrű, párhuzamos sorokban gépöltésszerűen rendeződnek a világossárga nyári telepek. A keskeny, fekete téli telepek a levélfonákon, levélhüvelyen és száron ugyancsak sorokban állnak.
A sárgarozsda a kalászba is felmegy, és főleg a pelyvák belső oldalán nagy tömegben képződő nyári spóráktól „paprikás” lesz a búzaszem.
Fertőzésre legkedvezőbb a 10 °C hőmérséklet, páratelt környezetben ekkor 6–8 óra alatt végbemegy. A spóratelepek 12–14 nap múlva kifejlődnek.

A búza levélrozsdája vagy vörösrozsdája (Puccinia recondita)

Legelterjedtebb és évről évre rendszeresen megjelenő rozsdaféleségünk.
Párleveles kortól kezdve érésig egyaránt károsít. Már ősszel is megtalálhatók rozsdavörös uredotelepei a vetéseken. Tavasszal az új spóratelepek az ősziek körül gyakran körbeállnak. A rozsdavörös nyári spóratelepek gombostűfej nagyságúak (1,5 mm) többé-kevésbé sűrűn állók, de külön-külön a levél mindkét, inkább azonban a felső oldalán.
A fertőzés uredospórákkal legelőnyösebben 15–18 °C-on következik be fényen vagy sötétben egyaránt. A hőmérséklet csökkenésével fokozódik a búza fogékonysága.
A fertőzés hatására a növényben igen megnő transzspiráció, ami korai levélszáradáshoz, sokszor kényszeréréshez vezet. Az asszimiláció csökken. A kalászok kicsik, bennük kevesebb a mag, s az is rosszul fejlett, de nem aszott. Nitrogéntartalmuk csökken, a keményítő aránylag több bennük.

Búza lisztharmat (Erysiphe graminis)

A betegség tünetei már ősszel jelentkeznek a leveleken látható lisztes bevonat formájában. Tavasszal a fertőzés felfelé terjed, a levelek sárgulnak, elszáradnak. Jelentős kártétel akkor lép fel, ha a gomba megfelelő védelem hiányában megfertőzi a zászlós levelet és a kalászt. A fertőzött szemek aprók, töppedtek maradnak. A kórokozó enyhe teleken micélium formájában fennmaradhat a vetéseken, vagy a fertőzött növényi maradványokon áttelelő kleisztotéciumok ivaros aszkospórái indítják el tavasszal az elsődleges fertőzéseket.
Az ellene való védekezés összetett. A járvány kialakulását elősegíti a fogékony fajták termesztése, a monokultúra, a túl sűrű állomány, a túlzott nitrogéntrágyázás. Fokozott fertőzési veszély esetén a tenyészidőszak folyamán két fungicides állománypermetezésre is szükség lehet. Az első kezelést a tünetek megjelenéséhez kell időzíteni, a második permetezést kalászhányás vége – virágzás kezdete stádiumában kell elvégezni.

Az őszi búza levélfoltosodást okozó betegségei

Sárga (fahéjbarna) levélfoltosság (Pyrenophora tritici – repentis)

A fertőzés forrása a talajfelszínen maradt fertőzött tarlómaradványok. Nedves időjárás, magas légnedvesség és a harmatképződés kedvez a fertőzésnek. A leveleken ovális sárgásbarna foltok jelennek meg, a betegség végső stádiumában a levelek a levéllemez csúcsától száradnak.

Szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici)

Tavasszal az alsó leveleken klorotikus, majd barnuló foltok formájában fertőz. A foltok később megnagyobbodnak, összefolynak, végül a levél elszárad. A fertőzés elsődleges forrása a fertőzött tarlómaradványok.

Levél- és pelyvabarnulás (Septoria nodorum)

A betegség levélszáradást, szárfertőzést, pelyvabarnulást okoz. A megtámadott levelek alulról felfelé száradnak. A beteg pelyvalevélből a fertőzés a magra is átterjed. A kórokozó a fertőzött növénymaradványokkal, fertőzött vetőmaggal terjed.
A levélfoltosodást okozó betegségek ellen a fungicides állománypermetezések adják a legjobb védelmet. A tenyészidőszak folyamán általában két védekezés indokolt. Az első permetezést az őszi búza 2–3 nóduszos állapotában, a második kezelést a zászlós levél kiterülésének stádiumában kell végrehajtani.

Az őszi búza Fuzáriózisa (Fusarium spp.)

A Fusarium gombák a búzát minden fejlődési állapotában képesek fertőzni. A csírakorban történő fertőzés kelés nélküli pusztulást okozhat. A kórokozók a kalászt is megbetegítik kalászkifehéredést okozva, a fertőzött szemek zsugorodottak, fehéres rózsaszín színűek. A Fusarium gombák súlyos minőségromlást okoznak, amelyek a sütőipari értékmérők csökkenéséből és a gombamérgek képzéséből tevődnek össze.
A védekezés egyik fontos láncszeme az egészséges, csávázott vetőmag használata, és törekedni kell a növényi maradványoktól mentes vetőágy készítésére. A búzafajták betegség-ellenálló képességgel nem rendelkeznek, ezért járványos időszakban a kémiai védekezés elkerülhetetlen. A gombaölő szeres kezelést a virágzáskor célszerű elvégezni, a túl korai, valamint a megkésett védekezések hatása csökken. A védekezés technikai kivitelezésénél törekedni kell a kalász tökéletes permetlé-borítottságára.

A búza kőüszögje (Tilletia foetida)

A búzaszem csírázásakor zömmel a gyökércsomónál fertőz az üszög, és a növény belsejében a szár tenyészőcsúcsa mögött nő.
Az üszögfertőzöttség általában csak a virágzás után látszik meg, bár a fertőzött növény szalmája valamivel rövidebb, és a növény színe sötétebb zöld lehet. Az üszögös kalászt is sötét, szinte kékeszöld színe jellemzi.
A beteg kalászok pelyvalevelei a duzzadt, puffadt, spóraporral telt szemek, „üszögpuffancsok” miatt jobban szétállnak, a kalászok berzedtek, borzasak. Az érett üszögös búzaszem szürkésbarna, belseje eleinte zsíros, kenőcsszerű, később fekete, legtöbbször kemény. A kőüszögöt a trimetil-amintól származó, romlott halra emlékeztető szaga miatt „büdösüszögnek” is nevezik.
Az üszögfertőzésre legkedvezőbb, ha a talaj közepesen nedves, humuszos. A spórák csírázási hőoptimuma 16–18 °C . Szabadföldön fertőzésre legkedvezőbb, ha a talajhőmérséklet 10 °C körüli.
A búza csíranövénye 2 cm-es korig fertőződhet, később a fertőzés csak sebeken, sérüléseken következhet be.

A búza törpeüszögje (Tilletia contraversa)

1952 óta ismert hazánkból, herbáriumi példányok igazolása szerint azonban már a 20-as években is jelen volt.
Kártétele annyiban hasonlít a kőüszögéhez, hogy a kalászban a szem helyén fekete üszögporral telt üszögpuffancsok fejlődnek. Ezek a kőüszögnél kisebbek, 2–3 mm nagyok. A fertőzés a tövet rendesen erősebb bokrosodásra készteti, a fertőzött szárak azonban jellemző bélyegként rendkívüli módon megrövidülnek, amire egyébként az üszög neve is utal. Az átlagosan az egészséges szár hosszának egyharmadára-egynegyedére törpült fertőzött tövek a búzatábla alján könnyen szembetűnnek.

Búza- és árpaporüszög (Ustilago nuda tritici)

Virágzáskor az egész kalász üszögös portömegként bújik ki a levélhüvelyből. Az üszögös kalászok valamivel előbb jelennek meg, mint az egészségesek, és legtöbbször valamivel azok fölé is nőnek. A puha állományú, sötétbarna spóratömeget először vékony, ezüstszürke hártya borítja. Ez később szél, eső vagy a kalászok egymáshoz ütődése következtében felszakad, és a spórák pár nap alatt szétporlanak, úgyhogy végül csak a csupasz kalászorsó marad vissza.
A porüszögös kalászban a virágrészek többnyire alig felismerhetők, szétroncsolódásuk mértéke épp úgy, mint a deformálódott szálkák megléte vagy hiánya a gazdanövény fajtájától függően különböző.
A porüszögspórát a szél egészséges búza-, illetve árpavirágra fújja, amelynek bibéjén kicsírázik, fertőző hifával keresztülnőve a bibeszálon a búzánál 26–33, az árpánál 18–33 nap múlva eléri a pajzsocskát (szkutellum) és az embriót, ahol növekedésnek indul.
A szem a fertőzés ellenére rendesen fejlődik, és külsőleg nem árulja el a belső fertőzöttséget, bár gyakran kisebb a rendesnél.
A vetőmagcsávázás eredményeképpen ma már az üszögbetegségek jelentősége elhanyagolható. Nem véletlen, hogy az őszi búza növényvédelmi technológiájának első és egyben kötelező lépése a vetőmagcsávázás.

Az őszi búza főbb vírusbetegségei

Búza törpülés vírus (Wheat Dwarf Vírus)

A fertőzés tavasszal, a bokrosodás kezdetén válik feltűnővé levélsárgulás, csokrosodás és törpülés formájában. A betegség terjesztője a Psammotettix alienus kabócafaj.
A védekezés szempontjából fontos a tarlóhántás gyors elvégzése, a terület gyommentesen tartása, a táblaszélek, árokpartok gyommentesítése, hogy elpusztítsuk a kabócafaj egyszikű tápnövényeit.

Árpa sárga törpeség vírus (Barley Yellow Dwarf Vírus)

Az árpa, rozs, zab, tritikale mellett a búzát is fertőzi. A fertőzés tünetei nagyon hasonlítanak az előző vírusfertőzéshez. A legjellemzőbb tünet a levél zöld színének megváltozása, őszi búza esetén sárgulás, vörösödés figyelhető meg. A vírus terjesztésében kizárólag a levéltetvek vesznek részt. Kerülni kell a túl korai vetést, mivel a kukoricán a levéltetvek népes populációban vannak jelen, és a kukorica szeptemberi érésével átvándorolhatnak az őszi búzára. Természetes ellenségeik a fátyolkák, fürkészdarazsak.

Az őszi búza vetőmagcsávázására és betegségei ellen alkalmazható készítmények

Vetőmagcsávázás
Biosild Top, Celest Multi (Top, Trió), Difend, Dividend M, Fungazil MLF 50, Gizma 60 FS, Lamardor 400 FS, Maxim 025 FS (Star 025 FS), Orius 6 FS, Premis 25 FS, Rancona 15 ME, Raxil 060 FS, Romin, Vitavax 2000, Yunta Quatro Difend, Divident M, Fungazil MLF 50, Kinto-Duo, Lamardor 400 FS, Maxim 025 FS, Orius 6 FS, Penncozeb Plus, Premis 25 FS, Raxil 060 FS, Romin, Vitavax 2000, Vondozeb Plus, Bumper Super, Celest Multi, Difend, Dividend M, Fungazil MLF 50, Kinto-Duo, Lamardor 400 FS, Maxim 025 FS (Star 025 FS), Orius 6 FS, Premis 25 FS, Romin, Vitavax 2000, Celest Multi, Kinto-Duo, Lamardor 400 FS, Celest Top, Nuprid Max, Signal 300 ES, Yunta Quatro

Helminthosporium spp.
Acanto Plus, Amistar (Xtra, Opti 480 SC), Artea 330 EC, Bell, Bravo 500, Bumper 25 EC (Super), Caramba EC, Dividend 030 FS, Erasmus, Falcon 460 EC, Fezan, Flamenco, Folicur Solo, Juwel, Leander 750 SC (Top) Matiz, Maxim 025 FS (Star 025 FS), Mirage 45 EC, Mycostar, Mystic Pro 500, Orius 20 EW, Pannon 330 EC, Premis 25 FS, Prosaro, Riza 250 EW, Sfera 535 SC, Sólyom 460 EC, Spekfree, Tango Star, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Titanium, Toledo, Trezor 535 SC, Ultimo, Wirtuoz 52 EC, Zantara, Zamir

Alternáriás betegségek:
Aconto Plus, Bordólé + Kén Neo SC, Bravo 500, Mycostar, Wirtuoz 52 EC, Zamir

Lisztharmat
Acanto 250 SC (Plus), Amistar (Xtra, Opti 480 SC), Artea 330 EC, Barclay Bolt XL, Bell, Bordólé + Kén Neo SC, Bravo 500, Bumper 25 EC (Super), Caramba EC, Cercobin WDG, Ceriax, Cherokee, Cosavet DF, Cyflamid, Don-Q, Emerald, Eminent 125 SL, Erasmus, Eurokén 2000 80 WG, Falcon 460 EC (Pro), Fezan (Plus), Flamenco, Folicur Solo, Green Star, Imbrex, Inovis, Juwel (TT), Kén Extra, Kumulus S, Leander 750 EC (Top), Magnello, Matiz, Megysto, Micro Special, Microthiol Special, Microkén, Milstar, Mirage 45 EC, Mycostar, Mystic 250 EC (Pro 500), Nativo 300 SC, Necator Plus, Nevikén Extra, Opera New, Orius 20 EW, Osiris, Pannon 330 EC, Prosaro, Riza 250 EW, Seguris, Sfera 535 SC, Soleil, Sólyom 460 EC, Soprano, Spekfree, Suligran DF, Talius, Tango Star, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Thiovit Jet, Titanium, Toledo, Topsin-M 70 WDG, Trezor 535 SC, Ultimo, Wirtuoz 52 EC, Yamato, Zantara, Zamir

Gabonarozsdák
Acanto 250 SC (Plus), Amistar (Xtra, Opti 480 SC), Artea 330 EC, Barclay Bolt XL, Bell, Bumper 25 EC (Super), Caramba EC, Cercobin WDG, Ceriax, Cherokee, Don- Q, Emerald, Eminent 125 SL, Erasmus, Falcon 460 EC (Pro), Fezan (Plus), Flamenco, Folicur Solo, Green Star, Imbrex, Inovis, Juwel, Leander 750 EC (Top), Magnello, Matiz, Megysto, Milstar, Mycosta, Mystic 250 EC (Pro 500), Nativo 300 SC, Orius 20 EW, Opera New, Osiris, Pannon 330 EC, Prosaro, Riza 250 EW, Seguris, Sfera 535 SC, Soleil, Sólyom 460 EC, Soprano, Spekfree, Tango Star, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Titanium, Toledo, Trezor 535 SC, Ultimo, Wirtuoz 52 EC, Yamato, Zantara, Zamir

Kalászfuzáriózis
Acanto Plus, Amistar, Xtra (Opti 480 SC), Artea 330 EC, Bumper Super, Bravo500, Caramba EC, Cercobin WDG, Ceriax, Cherokee, Divident M, Don-Q, Emerald, Eminent 125 Sl, Erasmus, Falcon 460 EC (Pro), Fezan (Plus), Flamenco, Folicur Solo, Green Star, Inovis, Juwel (TT), Leander Top, Magnello, Matiz, Megysto, Milstar, Mirage 45 EC, Mycostar, Mystic 250 EC (Pro 500), Nativo 300 SC, Orius 20 EW, Pannon 330 EC, Prosaro, Riza 250 EW, Romin, Soleil, Sólyom 460 EC, Soprano, Spekfree, Tango Star, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Titanium, Toledo, Topsin- M 70 WDG, Ultimo, Wirtuoz 52 EC, Yamato, Zantara, Zamir

Szeptóriás levélfoltosság
Acanto 250 SC (Plus), Amistor (Xtra, Opti 480 SC), Artea 330 EC, Barclay Bolt XL, Bell, Bontima 25 EC (árpa), Bravo 500, Bumper 25 EC (Super), Caramba EC, Cercobin WDG, Ceriax, Cherokee, Don-Q, Emerald, Eminent 125 SC, Erasmus, Falcon 460 EC (Pro), Fezan (Plus), Flamenco, Folicur Solo, Imbrex, Inovis, Juwel, Leander 750 EC (Top), Magnello, Matiz, Maxim 025 FS, Megysto, Mycostar, Mystic 250 EC (Pro 500), Opera New, Orius 20 EW, Osiris, Pannon 330 EC, Penncozeb Plus, Premis 25 FS, Prosaro, Rizo 250 EW, Seguris, Soleil, Sólyom 460 EC, Soprano, Sfera 535 SC, Spekfree, Tango Star, Tebu, Tebucor, Tebusha 25 EW, Titanium, Toledo, Topsin-M 70 WDG, Trezor 535 SC, Vondozeb Plus, Ultimo, Wirtuoz 52 EC, Yomato,Zantara, Zamir

Csíkos, hálózatos, rinhospóriumos, ramuláriás, fahéjbarna levélfoltosság
Acanto 250 SC (Plus), Amistar (Opti 480 SC, Xtra), Archer, Bell, Bontima 25 EC (árpa), Bravo 500, Bumper 25 EC (Super), Caramba EC, Celest Multi, Cercobin WDG, Ceriax, Cherokee, Eminent 125 SL, Erasmus, Falco (Pro), Fezan (Plus), Green Star, Imbrex, Inovis, Leander Top, Matiz, Mirage 45 EC, Mycostar, Mystic 250 EC (Pro 500), Milstar, Nativa 300 SC, Opera New, Orius 20 EW, Osiris, Prosaro, Seguris, Ultimo, Wirtuoz 52 EC, Zamir

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai