2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Günzer Tamás Pincészete

Kategória: Európai Unió | Szerző: V.B., 2016/04/20

A Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriában Günzer Tamás villányi borász kapta az Év Agrárembere Díjat.

Villány az elmúlt két évtizedben világszintű fejlődést mutatott fel, ahol a pedantéria, a precizitás, a minőséghez való ragaszkodás, a felesleges kompromisszumok elutasítása és a családi gazdaságok összefogása egy csodálatos borvidéki központot eredményezett. Ezt a teljesítményt ismerték el a közelmúltban, amikor is a Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriában Günzer Tamás villányi borász kapta az Év Agrárembere Díjat, amelynek támogatója 2015-ben a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft volt.

Günzer Tamás amellett, hogy az egyik legismertebb hazai borász, nemzetközi szinten is Magyarország kiemelkedő gasztronómiai nagykövete. Borászatát a mai napig személyesen irányítja, a minőségi bortermelés és feldolgozás példája.

A neves villányi borász 1991-ben végzett a Kaposvári Agrártudományi Egyetemen állattenyésztő mérnökként. 2002-től főállású borász, első szőlőföldjét, 0,3 hektárt, édesapjától kapta diplomaosztójára, hogy aztán még vagy 11 évig az állattenyésztésben jeleskedjen. 14 évvel ezelőtt aztán megtörtént a nagy pályaváltás, borászképesítést szerzett, és a villányi történelmi pincesoron az egyik első vendéglátó pince volt az övé. A mai napig fontosnak tartja, hogy személyesen átlássa a folyamatokat és tudja, melyik hordóban mi található, pedig évente 300 000 palack bort értékesítenek.

Egyik leglátványosabb beruházásuk 2006-ban a Bocor-dűlőben egy 16 hektáros erdő megvásárlásával kezdődött. Kivágták az akácerdőt és 300 köbméter föld megmozgatásával alakítottak ki szőlőtermő területet. 2015-ben 3 országos aranyérmes bora származik az itt található Bocor-dűlőből.
További jelentős beruházása az elmúlt évekből egy 1200 négyzetméteres pince, feldolgozó, vendéglátó, tároló komplexum volt, melyet felerészben EU-s támogatásból építettek. A termőültetvény nagysága 45 hektár és 8–10 hektárról vásárolnak minden évben szőlőt olyan termelőktől, akik már régen szállítanak nekik. A jövőben még 15 hektárnyi termőterülettel szeretnék bővíteni a jelenlegi birtokot.

Günzer Tamás szőlőművelési gyakorlatának különlegessége, hogy a metszés, a zöldmunkák és a szüret bérmunkában történik. Amikor a megbeszélt időpontban beszélgetésünkre sort kerítettünk, éppen a szőlőültetvényt kellett egy időre otthagyni, ahol már javában csattogtak a metszőollók, s ahol a gazda éppen „ellenőrizte”, ki hogy metsz, instruálta az embereket a szakmai fogások dolgában.

Nem titok, roma családok dolgoznak a Günzer birtokon egy ugyancsak roma származású vállalkozó szervezésében.

– Ezek az emberek tudják, hogy nálam precízen kell dolgozni, és örülnek, hogy van munka. Évközben is. Nagyon jó a kapcsolatom van velük – mondja Günzer Tamás, hozzátéve – soha nem feledtem: ki vagyok, és honnan jöttem. Megtanultam megbecsülni a kemény munkát, a kitartást, a precizitást. Maximálisan elégedett vagyok az eredményeimmel, a borok minőségével, a dinamikus fejlődéssel, de alapvetően azt vallom, hogy egy borász soha ne legyen önimádó, mindig legyen visszafogott!

– Kitartás, precizitás, kemény munka. Ezek a tulajdonságok egy kicsit a génekben is ott vannak Günzer Tamásnál…

– Ez egészen biztos. A nevem is elárulja, hogy svábok vagyunk, száz százalékban. Tudja, a sváb mindig is szorgalmas népség volt, és ma is az. Összekuporgatja az utolsó fillérét is, és azon van, hogy előrébb jusson. Én és a feleségem is így vagyunk ezzel, és remélem a gyerekek is tovább viszik ezt a hagyományt.

– Meséljen a családról, hiszen nagyon fontos, hogy lesz-e méltó folytatása ennek a tevékenységnek.
Két gyermekünk van, a fiam 21 éves. Érettségizett és borász végzettségű, s ami nagyon fontos, aktív részese a pincészet életének. Olyannyira, hogy idén ősztől ő lesz a főborásza a cégnek. Tehát a fiam lesz, aki tovább viszi a vállalkozást. A lányom végzős a közgazdasági egyetemen. Ő a pincészetből írja a diplomadolgozatát, és itt Villányban marketingvonalon szeretne dolgozni. A feleségem besegít a könyvelésbe, ezen felül ő irányítja a vendéglátó pincénket. Szóval az egész család együtt van ebben a sikeres vállalkozásban.

Legígéretesebb ültetvényeim a villányi Ördögárok és rögtön utána a kisharsányi Bocor-dűlőben vannak. Az Ördögárokban már régebben is volt szőlő csak a filoxéra idején elhanyagolták a területet, később erdőt telepítettek. Innen került ki a díjnyertes, limitált, borkülönlegességem az Ördögárok Merlot. A kisharsányi Bocor-dűlő a legújabb ültetvényünk, amely jellemzően magasan fekvő, három oldalról védett, dél felől nyitott katlan. 15–20 fok közötti lejtése van a területnek. Itt is volt valamikor szőlő, de az akác elfoglalta a területet. Mi visszafoglaltuk a szőlőnek, és őt is nagyon ígéretesnek tartom. A legbüszkébb a testes vörösboraimra vagyok, de érdekelnek az új kihívások. Így született a Cabler vagy a Mont Blanc Cuveé.

A kedvenc boraim, a fehérborok közül a Mont Blanc és a Chardonnay Barrique, míg a vörösborok közül a Pinot Noir válogatás – a gyümölcsös borok. Szeretném még új fajtaként beléptetni a Kadarkát – a hosszú hátban – mondja látható büszkeséggel az év agrárembere.

– A Günzer Pincészet több lábon áll – említi Ön valahol.

– 2006-ban egy újabb nagykereskedőt és egy újabb multit köszönthettünk a partnereink között. 2007 óta már három nagykereskedőt (ROYAL Borház, Raiker Bornagykereskedés – később beolvadt a Corvinumba), CorVinum – és három multit (METRO, LIDL, SPAR) szolgál ki folyamatosan a pincészetünk, és megrendelőnk még a magyar CBA hálózat is. Fontosnak tartom és építem a külföldi kapcsolatokat is. Exportálunk Szlovákiába, Svájcba, Hollandiába és Németországba, és áprilistól Kínába is.

Tehát nem adok senkinek sem kizárólagosságot. Aki tőlünk bort szeretne venni, mindenkit kiszolgálunk. Bárki jöhet hozzánk és vásárolhat bort tőlünk. A fő profilunk a palackos borértékesítés, de nagyon fontos ágazatunk a vendéglátás is. Vendéglátó pincénkben a történelmi pincesoron az év minden napján ki van bontva az összes borunk, meg lehet kóstolni, hozzá kemencében sült ételek, hidegtál, sajttál áll az ide látogatók rendelkezésére. Az új pincénkben pedig, ahol épült egy komoly kóstoló helyiség, fűthető rendezvénysátorral, évi három-négy nagyrendezvényt bonyolítunk, s ahol akár 200 embert is fogadni tudunk. És ezt a vonalat próbálom tovább erősíteni. Különleges programnak számít az ültetvénylátogatás. Egy traktorvontatású karfás ülésekkel ellátott pótkocsival egyszerre 20–25 embert is kiutaztatunk a szőlőbe.

– Mitől lett az év agrárembere?

– A díj nem kizárólag a szakmai tevékenységet kívánja elismerni, de a közéleti szerepvállalást is. Sokáig voltam képviselő a villányi önkormányzatban. Aztán az előző ciklusban alpolgármestere is voltam Villánynak. Évek óta a Nagyharsányi Hegyközségnek vagyok az elnöke, a Villányi borrend főpohárnoka, a Villányi Borrend Nagytanács tagja. Most szeretnének megválasztani a Villány-Siklósi borút elnökévé. 2010-ben fogyasztói borteszt alapján a Magyar Borok Mestere. 2012-ben az Európai Bor és Gasztronómia Szövetség díjazottja lettem.

A helyi szakképző iskola diákjai számára rendszeresen biztosít gyakorlati lehetőséget. Többször is szervezett már emellett jótékonysági borászati árveréseket, ahol tekintélyes összegben ajánlott fel borokat. Az egyik ilyen Villány testvérvárosának, Székelyvéckének támogatása köré szerveződött, amelyet többek közt a helység székelykapujára fordítottak. Egy másik árverésen Zamárdi önkormányzatának adományozták az értékes borokból származó felajánlott bevételt. Ezeket a feladatokat szívesen vállalom. S ahogy már említettem, nagyszámú roma embert foglalkoztatok.

– Tervei?

– Egy nagyon szép, korszerű üzemben működünk, de mostanára mára kinőttük, és jó lenne bővíteni. S még valami. Szeretnénk egy szép panziót építeni, mert rengeteg a vendégünk és nincs szálláshelyünk. Úgy kell minden alkalommal kiközvetíteni. Ebbe a projektbe elsősorban a lányomat akarom bevonni. Egyelőre tehát annyit mondhatok, lesz méltó folytatás, tovább erősödik a családi vállalkozás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Eredmények és kudarcok az uniós csatlakozástól napjainkig
„Húsz év az Európai Unióban és a jövő” címmel január elején szervezett online szakmai kerekasztal beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya. Az EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatóját, az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának elnökségi tagját kérdeztük.
Két évtized tanulságai
Húsz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Napjainkban sok vita zajlik arról, hogy mit adott Magyarországnak a tagság, milyen eredményeket értünk el, és milyen problémákkal szembesültünk? Font Sándorral, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnökével végeztünk el egy időutazást.
Állandóan igazolnia kell a létét az Európai Uniónak
Idén május elsejével töltjük be az Európai Unióban a húszéves tagságunkat. A belépéssel új perspektívát, lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy a gazdaság, benne az agrárágazat felzárkózzon a nyugati színvonalhoz. Persze, már a kezdeti időszak sem volt zökkenőmentes, de az elmúlt két évtized jelentős fejlődésről tanúskodik. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, agrár- és uniós kapcsolati központ vezetője az uniós csatlakozást követő években aktívan vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a munkájában, és a FAO római központjában is képviselte Magyarországot. Vele beszélgettünk.
Zöld keresztet minden magyar szántóra!
Az Agrárium7 – a kamarai választásokra készülve - a következő hetekben a megyei kamarai elnökök szakmai véleményét igyekszik közvetíteni a gazdálkodók számára. Elsőként Hubai Imre Csaba, a NAK a Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke, Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke, Dr. Pusztavámi Márton a NAK Vas megyei elnöke és Berek Gábor, a NAK Somogy megyei elnöke válaszoltak a kérdésekre.
Mi várható az új KAP stratégiától?
Kapronczai István agrárszakértő igen jártas az agrárstratégiák készítésében, ezért is kérdeztük az új Közös Agrárpolitikához készített, és benyújtott magyar stratégiai tervről.
A KAP zöld programja
A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (MTBSzSz) online konferenciát rendezett „Tápanyag-utánpótlási lehetőségek mikrobiológiai termékekkel és azok gazdaságossági előnyei” címmel. A tartalmas előadásokból Dr. Juhász Anikónak, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának az előadását idézzük fel.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza