A Baromfi Termék Tanács közleménye

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Végh László elnök, 2016/04/25

Előzmény

Az Európai Parlament nagyszámú képviselője június közepén meghallgatta Mark Williams urat, az európai Tojáscsomagolói, Forgalmazói és Feldolgozói Kereskedelmi Szövetség (EUWEP) titkárát, aki felhívást intézett a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság felé a méltányos árukereskedelem miatt. Emellett kérte, hogy az Unióban a tojótyúkokra bevezetett állatjóléti előírásokat ne veszélyeztesse az alacsonyabb állatjóléti követelmények között megtermelt tojás és tojástermékek importja. Az európai szövetség akkor javasolta a Bizottságnak a nem szabályozott tartásrendszerű, harmadik országokból származó import tojás vámtarifájának felemelését, és követelte a méltányos tojáskereskedelem feltételeinek megteremtését az európai tojáságazat versenyképességének helyreállítása érdekében.

Sürgősen csökkenteni kell az áfakulcsot a tojáspiacon

Súlyos zavarokat okoz a magyar tojáspiacon az árletörő hatású, sokszor ellenőrizetlen tojásimport – ezt erősítette meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közelmúltbeli reprezentatív felmérése is. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) jó eszköz az illegális tojásszállítmányok egy részének kiszűrésére, de a tojásszektor kifehérítéséhez és az import látványos visszaszorításához arra is szükség lenne, hogy a tojásforgalmazás áfakulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen. Emellett hatékonyabban kellene betartatni a tojásárak bolti feltüntetésére vonatkozó előírásokat is, mert a kereskedők számos esetben félretájékoztatják a fogyasztókat.

A szövetség eredményesnek tartja a tavaly bevezetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer működését, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az EKÁER több ismeretlen eredetű, illegális szállítmányt szűrt ki a tojáspiacon is. A rendszer ugyanakkor rávilágít arra, hogy továbbra is jelentős mennyiségű importtojás érkezik Magyarországra, zavart okozva a hazai tojásszektorban.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjesztett reprezentatív felmérése megállapította, hogy az import tojások mintegy 70 százaléka a kisméretű – úgynevezett S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az EU-ban korábban csak feldolgozási célokra hasznosítottak, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont maximálisan alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat letörjék.

További probléma, hogy az AKI tanulmánya szerint a magyar kiskereskedelmi forgalomban 14 százalékot ér el a hazainak nevezett, kisméretű – jórészt S-jelölésű – tojások aránya. Ez az adat nem felel meg a tojástermelés biológiai sajátosságainak, mert a tyúkállományok egész életükben csak 5–6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat. Ezért fennáll a gyanú, hogy az importált S-jelölésű tojások jelentős részben átcsomagolva, magyar termékként jelennek meg a boltokban.

A Tojásszövetség szerint az irreálisan olcsó és jórészt ellenőrizetlen tojásimportot úgy lehetne visszaszorítani, ha a tojásértékesítésre vonatkozó 27 százalékos áfakulcs 5 százalékra csökkenne. Más ágazatok – elsősorban a sertésszektor – pozitív tapasztalatai igazolják, hogy az áfamérséklés tisztítja a piacot, a tojásszektor esetében pedig jelentős költségvetési bevételkieséssel sem kellene számolni. Ezért a magyar tojástermelők egységesen kiállnak amellett, hogy a tojásszektorban minél hamarabb szükség lenne az áfakulcs jelentős csökkentésére.

További komoly előrelépést hozhatna az is, ha a kereskedők az előírások szerint tüntetnék fel a tojásárakat az üzletekben. A magyar szabályozás a Baromfi Termék Tanács kezdeményezésére 2014 óta kötelezővé teszi, hogy a darabonkénti ár mellett a kilogrammra vetített árat is meg kell jeleníteni. Az előírások szerint a kilós ár betűmérete ma legfeljebb 20 százalékkal lehet kisebb a darabonkénti egységárnál, de az AKI felmérése is rávilágított arra, hogy a kereskedők sok helyen a kilónkénti árat egyáltalán nem vagy jóval kisebb betűkkel írják ki.

A kilónkénti ár feltüntetése azt célozza, hogy a fogyasztók tojásvásárláskor jó döntéseket hozhassanak. Különösen fontos lehet a megfelelően kiírt kilónkénti ár a kisméretű importtojásoknál, mivel ezek darabonkénti ára sokszor csak első látásra tűnhet olcsóbbnak. Kilogrammra vetítve ugyanis bebizonyosodhat, hogy a fogyasztók valójában drágábban vásárolnak, mintha ugyanakkora tömegű, nagyobb méretű magyar tojást vennének. Ezért a Tojásszövetség a jelenlegi árfeltüntetési előírások hatékonyabb betartatását sürgeti, illetve a fogyasztók még jobb tájékozódása érdekében további szabályozási változtatásokat is kezdeményez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai