Többlettámogatás a tejtermelőknek

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/04/26

Március elején már hallhatták a tejtermelők, hogy a kormány döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a tejtermelő gazdák megsegítése érdekében 11,44 milliárd forint többlettámogatást biztosít 2016-ban – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az államtitkár kiemelte, hogy az ágazat jelentős nehézségeire tekintettel az FM megkezdte a tejstratégia összeállítását, amely a piaci és ágazati helyzetelemzés, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi és jogszabályi keretek mentén konkrét intézkedéseket tartalmaz.

Konkrét intézkedések a tejstratégiában

A termelők likviditási helyzetének javítását célzó többlettámogatás részben a már létező támogatási jogcímek előrehozott kifizetéséből, kisebb részben pedig új forrás bevonásával jut el a termelőkhöz – fogalmazott az államtitkár.

Czerván György elmondta, hogy Magyarország az Európai Uniótól mintegy 2,9 milliárd forintos ideiglenes, rendkívüli támogatásban részesült, amelyet ugyanekkora összeggel nemzeti forrásból is kiegészített. Így mintegy 6 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a gazdák, amelynek kifizetése várhatóan márciusban kezdődik. Jogosultak lesznek mindazon termelők, akik a 2014/2015-ös kvótaévben tejet termeltek és a támogatás vonatkozásában kérelmet nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

Elmondta továbbá, hogy ezen ideiglenes rendkívüli támogatáson túlmenően a Kormány összesen 11,44 milliárd forint többletforrást biztosít az ágazat számára, amelyből 3,6 milliárd forintot de minimis támogatás, míg a fennmaradó 7,8 milliárd forintot átmeneti nemzeti támogatás formájában kapják a gazdák. A forrás kifizetése április közepétől várható.

Így összességében elmondható, hogy 2016 tavaszán mintegy 17 milliárd forintos többlettámogatást kapnak a tejtermelő gazdaságok a korábban már meglévő tejágazati támogatási jogcímeken felül – hangzott el a hónap elején megtartott sajtótájékoztatón

Messze az önköltségtől

Az AKI jelentése szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 77,91 Ft/kg volt 2016 januárjában. Sajnos a termelők csak az önköltségre tudnak hatni közvetlenül. Akárhogyan is tesznek érte, a jelenlegi időszakban az önköltség egy kiló nyerstej esetében 95–105 forint körül alakul.
Az agrártárca közleményében elhangzottak szerint a nyerstej kilónkénti ára a kistermelőknél 60–65 forintra, a nagyobb termelőknél 80 forintra esett az elmúlt időszakban, miközben például két éve még 104 forintos átlagár jellemezte a piacot. Az árcsökkentő túltermelést főként az orosz embargó és a kínai tejtermék-vásárlások visszaesése okozta.

Számos gazdasági szereplő mára arra a szintre jutott, hogy teljesen bizonytalan a jövőjével kapcsolatban. Egy csapásra aligha változhat meg a krízishelyzetben lévő tejtermelők pozíciója, de a tavaszi időszakban érkező többletforrások a tejtermelő gazdaságok sorsának alakulása szempontjából nélkülözhetetlenek.

Az ideális állatlétszám

Az elmúlt évtizedekben érzékelhető tendencia volt, hogy a fejlettebb országokban a tejágazat a nagyobb létszámú állomány és a magasabb fajlagos tejtermelés irányába mozdult el. Igaz, megoszlanak a szakmai vélemények arról, mi is az ideális méret a tejtermelésben, de a méretgazdaságosság elvét igyekeznek követni a tejtermelők is. A hazai tejtermelő gazdaságok átlagos tehénlétszáma nemzetközi viszonylatban is magas, több mint 350 tehén. Ez remélhetőleg előnyt jelenthet a hazai ágazat következő éviben. Igaz az is, hogy egyes kutatások szerint az európai tejtermelők legversenyképesebb 10 százalékát jellemzően a 60 tehenet tartó családi gazdálkodók adják (Vőneki–Mándi–Nagy, 2014).

A tejtermelő telepek méretüktől függetlenül a jövedelmezőséget tartják szem előtt. Bevételeik forrásai a tejértékesítés, selejt tehén, bikaborjú és a szerves trágya eladásából tevődik össze. A tejértékesítésen túl, ha sorra vesszük a főbb pontokat, akkor azt láthatjuk, hogy a selejt tehén helyzete sem túl rózsás. Az előző évben ugyanebben az időszakban még 620–630 forintot fizettek a vágótehén kilójáért, idén egy kiló marha átvételi ára már csak 450 forintot körül alakul hasított hidegsúlyban. A bikaborjú ára szerencsére tartja magát tavaly július óta a 770–780 forintos árszinten. Az elmúlt évtizedekben tápanyag-gazdálkodásban a szerves trágya felhasználása jelentősen lecsökkent.

A jelenlegi időszakot különböző támogatásokkal átvészelő, termelésüket folytatni akaró gazdaságok feladata, hogy a tenyésztői munkájukban rejlő tartalékaikat kihasználják. Ez is kell ahhoz, hogy a későbbiekben elfogadható profitot tudjanak termelni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai