Gazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2014/03/10
Címkék: Czerván György, agrárexport, agrárimport, Európai Unió, késztermék, alapanyag, GDP, magyar mezőgazdaság

A magyar agrárexport 2013-ban tovább nőtt, így 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet – jelentette be Czerván György a közeli napokban Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a magyar agrár-külkereskedelemre vonatkozó adatokat ismertetve elmondta, hogy az agrárimport 2013-ban gyakorlatilag az előző évi szinten mozgott: 4,5 milliárd euró volt. A mintegy 3,6 milliárd eurós agrártöbblet a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint a felét adta a múlt évben – tette hozzá.

Lassan változó exportszerkezet

Czerván György emlékeztetett rá, hogy a múlt évi agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult: a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, míg az elsődlegesen feldolgozott (félkész), valamint a másodlagosan feldolgozott (kész) termékek aránya nőtt.

Ezt a pozitív irányú elmozdulást nem csupán az alapanyagok forgalmának visszaesése, hanem a feldolgozott termékek dinamikusan növekvő kivitele eredményezte.

Jelentősen nőtt az elsődlegesen (36 millió euróval, +1,4%) és a másodlagosan feldolgozott termékek (389 millió euróval +15,6%) forgalma 2013-ban.

A 2012-es aszály miatt alacsonyabb exportárualap miatt ugyan csökkent a gabona (13 százalékkal) és az olajos magvak (30 százalékkal) kivitele, viszont emelkedett a félkész- illetve a késztermékek kivitelének értéke.

Így nőtt a tejtermékek (21 százalékkal), a méz (35 százalékkal), az állati és növényi zsírok, olajok (15 százalékkal) kivitele, de többet exportált Magyarország cukrászati termékekből (22 százalékkal), állati takarmányokból (22 százalékkal), valamint italokból – szeszből és ecetből – (28 százalékkal) is.

Az agrárkivitelben a 2010-es 32 százalékról a múlt évben 36 százalékra emelkedett a késztermékek aránya. A félkész termékek aránya a 2010-es 30 százalékkal szemben 2013-ban 32 százalékot tett ki, az alapanyagoké a 2010-es 38-ról 32 százalékra csökkent.

Az agrárkülkereskedelem alakulása (millió euró) Forrás: KSH

Az export fele öt országba irányul

A magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ezen öt ország részesedése a magyar agrárkivitelből eléri az 52 százalékot. Emellett jelentősen – mintegy 25 százalékkal – nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is.

Czerván György szerint a múlt év megmutatta, hogy a mezőgazdaság nagymértékben járulhat hozzá az ország GDP-növekedéséhez. Tavaly az első negyedévben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat 6,3; a második negyedévben 25,9; a harmadik negyedévben 28,1; a negyedik negyedévben 22,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez éves szinten 22 százalékos növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva.

Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg.

Az államtitkár kitért arra is, hogy vannak olyan vélemények, hogy ezt a teljesítményt a magyar mezőgazdaság elsősorban az időjárásnak köszönheti. Mint megállapította 2013-ban valóban kedvezőbb volt az időjárás mint 2012-ben, de kiválónak egyáltalán nem volt nevezhető. Tavaly év elején a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagykár, a március közepi ítéletidő, majd utána nyáron két és fél hónapon át a 40 fokos napi csúcshőmérsékletek. Ehhez társult még, hogy két és fél hónapig nem volt egy szem csapadék, utána megérkezett az őszi fagy október elején.

Állandósítani kell a növekedést

Czerván György szerint a 2013. évi hozamok az idén valamennyi ágazatban megismételhetők, de még kedvezőbb eredményeket is elérhetünk. Ebben a teljesítményben benne van a gazdálkodók munkája, akik jó gazda módjára időben elvégezték a különböző feladatokat, pedig a vetés tavasszal eleve két-három hetes csúszásban volt, de amikor rá lehetett menni, ha kellett éjjel-nappal dolgoztak a földeken.

Odafigyeltek a vetőmag kiválasztására, a tenyészidő meghatározására, az agrotechnológiára, a kevés csapadékot igyekeztek megfogni. Az ágazat szereplőinek szakmai tudását mindenképpen meg kell becsülni. A minisztérium a támogatásokon keresztül nyújtott hatékony segítséget.

Czerván György elmondta, hogy a mezőgazdasági beruházások a múlt évben 259 milliárd forintra nőttek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket – 7,2 százalékot – meghaladóan 9,3 százalékkal bővült. A mezőgazdasági beruházások értéke 2010–2013. között 50 milliárd forinttal, volumene 15 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel – 12 százalékkal – haladta meg a 2010- es szintet.

Kedvezően hatott a beruházások alakulására, a jegybanki alapkamat csökkenése, valamint a különböző hitelprogramok, amelyek közül az MNB növekedési hitelprogramját érdemes kiemelni.

A GDP termelési oldalának volumenindexe

Kitörési lehetőség

Az Agrárium érdeklődésére, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a szőlészet mennyire tudott vagy tud a foglalkoztatottság növeléséhez hozzájárulni, az államtitkár jelezte, hogy van még tennivaló ezen a területen.

Éppen ezért az agrárkormányzat a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programban kiemelten szeretné kezelni az említett ágazatokat, ami bizonyosan a foglalkoztatás bővülésével jár.

A kertészetben jelentős foglalkozatási tartalék van mind az idénymunkákat illetően, mind pedig az állandó fogalakoztatás növelése szempontjából – fogalmazott az államtitkár.

A keleti nyitás politikája keretében a Libanonba irányuló agrárexportunk 9 millió euróval, az üzbegisztáni és azerbajdzsáni kivitel 8–8 millió euróval nőtt.

Új kamarai üzleti etikai szabályzat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szakmai osztályok, más testületek, továbbá a Kamarával együttműködési megállapodást kötött szervezetek bevonásával új Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzatot készít. Ennek elfogadására – társadalmi vitákat követően – várhatóan áprilisban, a következő országos küldöttgyűlésen kerül sor.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabályában is megfogalmazott célkitűzése szerint a Kamarának vállalnia kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, és tevékenységével segíti a tisztességes gazdálkodókat és szervezeteket.

 Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat megalkotásának egyik célja meghatározni azokat az alapvető piaci etikai szabályokat, amelyek betartása a Kamara minden tagjától elvárható. Ki kell alakítani továbbá azokat az eljárási szabályokat, amelyek az etikai szabályokat megsértőkkel szemben alkalmazhatók, és segíteni szükséges a tagok között az etikai normák megsértése nyomán keletkező viták érdekegyeztetés alapján történő megoldását is. A tagokra érvényes fegyelmi rendelkezések pedig a szabályok ellen vétő kamarai tagokkal szembeni eljárás kereteit állapítják meg. E rendelkezéseknél elsődlegesen érvényesülnie kell a szabályokat betartó, a tagsági jogaikat megfelelően gyakorló, és többségben levő kamarai tagság méltányos érdekeinek is.

Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat elfogadásával a Kamara a maga sajátos eszközeivel kíván fellépni a korrupció bármilyen formája ellen.

Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat többek között azzal a céllal is készül, hogy a Magyarországon agrárgazdasági tevékenységet folytató kamarai tagok számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon, alkalmazásával elősegítse üzleti bizalmon és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlődését. Az elvárható üzleti magatartásra vonatkozó szabályok rögzítésével a Szabályzat egyben iránymutatást kíván adni az egyes termékpályák valamennyi szereplőjének. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat általános előírásait a később létrehozandó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatok fogják még teljesebbé tenni, így ezek jövőbeni megalkotásával lényegében kialakul a Kamara egységes Üzleti Etikai Kódexe.

A Kamara tudatosan vállalt gazdaságpolitikai célkitűzése, hogy a Magyarországon megtermelt áruk minél nagyobb feldolgozottsági szintet érjenek el, és kerüljenek piacra. Ezért az agrárgazdaság szereplői előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy új típusú integrációs rend kialakítása, melyhez a feltételeket csak rendezett piaci körülmények között lehet teljesíteni.

„Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat tervezete fontosnak tartja azon elvárás rögzítését is, hogy mindazon választott kamarai tisztségviselők, akik a tagság bizalmából és a tagság nevében nyilatkozatokat tesznek, ügyeket intéznek, álláspontot képviselnek, fokozottan ügyeljenek az etika írott és íratlan szabályainak betartására” – nyilatkozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Ajánlott kiadványokKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatábanDr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknakLukács Gergely Sándor:
Kisvállalkozások a vidékfejlesztésértDr. Villányi László – Dr. Vasa László:
Agrárgazdaságtan

Ez is érdekelhetiMéhészeti nagyhatalom vagyunkHungarikum lett az akác és az akácmézAgromotor a nemzetgazdaságban