2023. 02. 03., péntek
Balázs
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla
Címkék: Czerván György, agrárexport, agrárimport, Európai Unió, késztermék, alapanyag, GDP, magyar mezőgazdaság

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a nehéz időjárási körülmények ellenére is kedvezően értékelte a magyar mezőgazdaság 2013. évi teljesítményét. Örvendetes, hogy az abszolút mutatókon belül az agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult.

A magyar agrárexport 2013-ban tovább nőtt, így 8,093 milliárd eurót tett ki, 18 millió euróval, 0,2 százalékkal haladta meg a 2012-es szintet – jelentette be Czerván György a közeli napokban Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a magyar agrár-külkereskedelemre vonatkozó adatokat ismertetve elmondta, hogy az agrárimport 2013-ban gyakorlatilag az előző évi szinten mozgott: 4,5 milliárd euró volt. A mintegy 3,6 milliárd eurós agrártöbblet a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának több mint a felét adta a múlt évben – tette hozzá.

Lassan változó exportszerkezet

Czerván György emlékeztetett rá, hogy a múlt évi agrárexport belső szerkezete is kedvezően alakult: a feldolgozatlan alapanyagok aránya a kivitelben csökkent, míg az elsődlegesen feldolgozott (félkész), valamint a másodlagosan feldolgozott (kész) termékek aránya nőtt.

Ezt a pozitív irányú elmozdulást nem csupán az alapanyagok forgalmának visszaesése, hanem a feldolgozott termékek dinamikusan növekvő kivitele eredményezte.

Jelentősen nőtt az elsődlegesen (36 millió euróval, +1,4%) és a másodlagosan feldolgozott termékek (389 millió euróval +15,6%) forgalma 2013-ban.

A 2012-es aszály miatt alacsonyabb exportárualap miatt ugyan csökkent a gabona (13 százalékkal) és az olajos magvak (30 százalékkal) kivitele, viszont emelkedett a félkész- illetve a késztermékek kivitelének értéke.

Így nőtt a tejtermékek (21 százalékkal), a méz (35 százalékkal), az állati és növényi zsírok, olajok (15 százalékkal) kivitele, de többet exportált Magyarország cukrászati termékekből (22 százalékkal), állati takarmányokból (22 százalékkal), valamint italokból – szeszből és ecetből – (28 százalékkal) is.

Az agrárkivitelben a 2010-es 32 százalékról a múlt évben 36 százalékra emelkedett a késztermékek aránya. A félkész termékek aránya a 2010-es 30 százalékkal szemben 2013-ban 32 százalékot tett ki, az alapanyagoké a 2010-es 38-ról 32 százalékra csökkent.

Az agrárkülkereskedelem alakulása (millió euró) Forrás: KSH

Az export fele öt országba irányul

A magyar agrárexport legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, ahová a kivitel 86 százaléka irányul. A legnagyobb partnerország Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ezen öt ország részesedése a magyar agrárkivitelből eléri az 52 százalékot. Emellett jelentősen – mintegy 25 százalékkal – nőtt az Oroszországba irányuló magyar agrárexport is.

Czerván György szerint a múlt év megmutatta, hogy a mezőgazdaság nagymértékben járulhat hozzá az ország GDP-növekedéséhez. Tavaly az első negyedévben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat 6,3; a második negyedévben 25,9; a harmadik negyedévben 28,1; a negyedik negyedévben 22,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez éves szinten 22 százalékos növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva.

Magyarországon tavaly a GDP 1,1 százalékkal nőtt, amiből a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal részesedett. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évi 4,7 százalékról, 4,8 százalékra emelkedett, míg a 2010-es részesedést 1,2 százalékponttal haladta meg.

Az államtitkár kitért arra is, hogy vannak olyan vélemények, hogy ezt a teljesítményt a magyar mezőgazdaság elsősorban az időjárásnak köszönheti. Mint megállapította 2013-ban valóban kedvezőbb volt az időjárás mint 2012-ben, de kiválónak egyáltalán nem volt nevezhető. Tavaly év elején a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagykár, a március közepi ítéletidő, majd utána nyáron két és fél hónapon át a 40 fokos napi csúcshőmérsékletek. Ehhez társult még, hogy két és fél hónapig nem volt egy szem csapadék, utána megérkezett az őszi fagy október elején.

Állandósítani kell a növekedést

Czerván György szerint a 2013. évi hozamok az idén valamennyi ágazatban megismételhetők, de még kedvezőbb eredményeket is elérhetünk. Ebben a teljesítményben benne van a gazdálkodók munkája, akik jó gazda módjára időben elvégezték a különböző feladatokat, pedig a vetés tavasszal eleve két-három hetes csúszásban volt, de amikor rá lehetett menni, ha kellett éjjel-nappal dolgoztak a földeken.

Odafigyeltek a vetőmag kiválasztására, a tenyészidő meghatározására, az agrotechnológiára, a kevés csapadékot igyekeztek megfogni. Az ágazat szereplőinek szakmai tudását mindenképpen meg kell becsülni. A minisztérium a támogatásokon keresztül nyújtott hatékony segítséget.

Czerván György elmondta, hogy a mezőgazdasági beruházások a múlt évben 259 milliárd forintra nőttek, volumenük a nemzetgazdasági mértéket – 7,2 százalékot – meghaladóan 9,3 százalékkal bővült. A mezőgazdasági beruházások értéke 2010–2013. között 50 milliárd forinttal, volumene 15 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2013-ban 193 ezer volt, amely 21 ezerrel – 12 százalékkal – haladta meg a 2010- es szintet.

Kedvezően hatott a beruházások alakulására, a jegybanki alapkamat csökkenése, valamint a különböző hitelprogramok, amelyek közül az MNB növekedési hitelprogramját érdemes kiemelni.

A GDP termelési oldalának volumenindexe

Kitörési lehetőség

Az Agrárium érdeklődésére, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a szőlészet mennyire tudott vagy tud a foglalkoztatottság növeléséhez hozzájárulni, az államtitkár jelezte, hogy van még tennivaló ezen a területen.

Éppen ezért az agrárkormányzat a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programban kiemelten szeretné kezelni az említett ágazatokat, ami bizonyosan a foglalkoztatás bővülésével jár.

A kertészetben jelentős foglalkozatási tartalék van mind az idénymunkákat illetően, mind pedig az állandó fogalakoztatás növelése szempontjából – fogalmazott az államtitkár.

A keleti nyitás politikája keretében a Libanonba irányuló agrárexportunk 9 millió euróval, az üzbegisztáni és azerbajdzsáni kivitel 8–8 millió euróval nőtt.

Új kamarai üzleti etikai szabályzat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szakmai osztályok, más testületek, továbbá a Kamarával együttműködési megállapodást kötött szervezetek bevonásával új Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzatot készít. Ennek elfogadására – társadalmi vitákat követően – várhatóan áprilisban, a következő országos küldöttgyűlésen kerül sor.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabályában is megfogalmazott célkitűzése szerint a Kamarának vállalnia kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, és tevékenységével segíti a tisztességes gazdálkodókat és szervezeteket.

 Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat megalkotásának egyik célja meghatározni azokat az alapvető piaci etikai szabályokat, amelyek betartása a Kamara minden tagjától elvárható. Ki kell alakítani továbbá azokat az eljárási szabályokat, amelyek az etikai szabályokat megsértőkkel szemben alkalmazhatók, és segíteni szükséges a tagok között az etikai normák megsértése nyomán keletkező viták érdekegyeztetés alapján történő megoldását is. A tagokra érvényes fegyelmi rendelkezések pedig a szabályok ellen vétő kamarai tagokkal szembeni eljárás kereteit állapítják meg. E rendelkezéseknél elsődlegesen érvényesülnie kell a szabályokat betartó, a tagsági jogaikat megfelelően gyakorló, és többségben levő kamarai tagság méltányos érdekeinek is.

Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat elfogadásával a Kamara a maga sajátos eszközeivel kíván fellépni a korrupció bármilyen formája ellen.

Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat többek között azzal a céllal is készül, hogy a Magyarországon agrárgazdasági tevékenységet folytató kamarai tagok számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon, alkalmazásával elősegítse üzleti bizalmon és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlődését. Az elvárható üzleti magatartásra vonatkozó szabályok rögzítésével a Szabályzat egyben iránymutatást kíván adni az egyes termékpályák valamennyi szereplőjének. Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat általános előírásait a később létrehozandó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatok fogják még teljesebbé tenni, így ezek jövőbeni megalkotásával lényegében kialakul a Kamara egységes Üzleti Etikai Kódexe.

A Kamara tudatosan vállalt gazdaságpolitikai célkitűzése, hogy a Magyarországon megtermelt áruk minél nagyobb feldolgozottsági szintet érjenek el, és kerüljenek piacra. Ezért az agrárgazdaság szereplői előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy új típusú integrációs rend kialakítása, melyhez a feltételeket csak rendezett piaci körülmények között lehet teljesíteni.

„Az Üzleti Etikai és Fegyelmi Szabályzat tervezete fontosnak tartja azon elvárás rögzítését is, hogy mindazon választott kamarai tisztségviselők, akik a tagság bizalmából és a tagság nevében nyilatkozatokat tesznek, ügyeket intéznek, álláspontot képviselnek, fokozottan ügyeljenek az etika írott és íratlan szabályainak betartására” – nyilatkozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Ajánlott kiadványokDr. Husti István:
Mezőgazdasági vállalkozói kézikönyv
Kapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában
Hargitai László :
Fűrészáru
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak

Ez is érdekelhetiMéhészeti nagyhatalom vagyunkHungarikum lett az akác és az akácmézAgromotor a nemzetgazdaságban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Ingatlan kisajátítása? Csak ezekben az esetekben lehetséges
A kisajátítás egy speciális jogi lehetőség: ilyenkor egy közérdekű cél érdekében a tulajdonjog egyoldalú elvonására kerül sor. Mivel ez egy rendkívüli eszköz, ezért a törvény csak meghatározott esetekben teszi ezt lehetővé, sőt magát a kisajátítási eljárást is szigorú garanciákhoz köti. Ezekről lesz szó a mostani írásomban.
Szalámi és szárazkolbászfélék kisüzemi készítése
A szárazáru aprított nyershúsból és szalonnából, konyhasó és salétromos só, cukor fűszerek és más segéd, illetve alapanyagok felhasználásával készült termék. A szárazáruk két nagy csoportra oszthatók fel, a szalámifélékre és a szárazkolbászokra. A termék eltarthatóságát a fermentációs folyamat (pH-csökkenés) és a szárítás biztosítja.
Terítéken az őszi adócsomag
Ha visszaemlékszünk eszünkbe jut, hogy nyáron a 2023-ra vonatkozó költségvetési törvény benyújtásakor a klasszikus értelembe vett adócsomag elmaradt, helyette a költségvetést megalapozó salátatörvényben jelent meg néhány adózással összefüggő módosítás. Éppen ezért talán nagyobb várakozás övezhette az őszi adócsomagot, melyet már november közepén el is fogadott a Parlament. 
AKG-ÖKO adminisztráció - Web-GN, Nitrát, Gazdálkodási napló vezetése – az ARASZ a megoldás!
Az adminisztrációs terhek most fognak igazán jelentkezni mindenkinél. Gazdálkodási napló vezetésére szinte mindenki kötelezett, a WEB-GN és Nitrát adatszolgáltatás is nagyon sok gazdálkodót érint. Miért dolgozna ugyanazokkal az adatokkal háromszor négyszer? Miért ne használna egy profi több ezer gazdálkodási napló esetében már bizonyított rendszert? Az adatok gyors egyszerű rögzítésére, kezelésére az ARASZ a megoldás!
A fűtésienergia-szükséglet csökkentése az állattartásban
Az állattartó épületek energiafelhasználásában legnagyobb szerepet az istállóklíma játssza. Az istállóklíma alakításában a hazai éghajlati viszonyaink között legjelentősebb tényező az épületek fűtése.
Korszerű baromfiistállók létesítése és üzemeltetése
A tartástechnológia a „baromfisok” esetében összetett fogalom, magában foglalja a felnevelést szolgáló gépi, technológiai berendezéseket, azok szakszerű üzemeltetését és karbantartását.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza