Falugazdászok a kamaránál

Kategória: Kamara | Szerző: VJForrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2014/01/10
Címkék: felugazdász, szaktanácsadás, pályázatírás, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, agrárkamara

A falugazdászok átvételével a NAK – saját eddigi kamarai tanácsadóira is építve – egységes, „egyablakos” gazdatámogató rendszert hoz létre, amelyet NEGTáR néven működtet majd. Nem tervezik, hogy a tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátanának. Az új rendszer jövőre 8 milliárd forintba kerül, de a NAK szerint így is egymilliárddal olcsóbb lesz a mostani széttagolthoz képest.

A nemzeti hírügynökség jelentése szerint az alapelv az, hogy megfogjuk a tagdíjat fizető agrárkamarai tagok kezét – fogalmazott az új tanácsadói hálózat kiépítése kapcsán Győrffy Balázs, a NAK országos elnöke. Az új tanácsadóiszolgáltatói szisztéma a „Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszer (NEGTáR)” elnevezést kapta, és öt pillérre épül:

• tájékoztatás,
• szaktanácsadás,
• szakképzés,
• projektmenedzsment,
• európai innovációs partnerség.

A kormány a NAK-kal kötött júniusi együttműködési megállapodás alapján határozott arról, hogy az agrárgazdasági kamara januártól átveheti a falugazdászokat a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaitól. A kormányhivatalok december végén 489 falugazdászt foglalkoztattak, de Győrffy Balázs lapzártánk előtti bejelentése szerint szerint még nincs döntés arról, közülük mennyien lesznek a NAK alkalmazottai. Az biztosra vehető, hogy a falugazdászok mai hatóságiigazgatósági feladataik 90 százalékát hozzák majd magukkal. Néhány funkció azonban – például a kábítószer-ellőállításra alkalmas növénytermelés ellenőrzése – továbbra is állami feladat marad.

Az átvett falugazdászok a 202 fő jelenlegi agrárkamarai tanácsadóval kiegészülve egységes, egyablakos gazdatámogatói hálózatot alkotnak majd a NEGTáR-on belül. Az országos elnök szerint az új rendszer célja, hogy minden gazdálkodói problémára megoldást kínáljanak. A NAK legfontosabb és leginkább érzékelhető feladata a tanácsadás lesz 2014-ben – fogalmazott.

Az agrárgazdasági kamara nem tervezi, hogy a jelenlegi kamarai tanácsadók és a falugazdászok közül bárkit is elbocsátana. A szervezet nem a költségek lefaragására, hanem a szolgáltatási hatékonyság növelésére koncentrál, mivel eddig Magyarország a legdrágább agrártanácsadói rendszert működtette Európában. Az azonban még nem dőlt el, hogy az agrárkamarai tagok az új hálózat tagjait – az átvett falugazdászokat – konkrétan hol és milyen módokon érhetik majd el.

A NAK célja, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gazdáknak

Évszázados múlt

A termelőket segítő rendszer kiépítésének és működtetésének igénye nem új keletű. A 19. század végén (1896-ban) Darányi Ignác miniszter létrehozta a gazdasági tudósítók hálózatát, akik feladata a mezőgazdasági információk összegyűjtése volt, mint pl. a termésbecslés és növény-egészségügyi információk gyűjtése. Majd hat állattenyésztési kerületi felügyelőt nevezett ki. Fő feladatuk az volt, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztés és a tejgazdaság fejlesztéséhez a gazdáknak tanácsot adjanak. 1908-ban a miniszter gazdasági felügyelősséggé szervezte át a kerületi felügyelősséget. A felügyelői rendszernek 1910-ben 31 városban volt székhelye.

1947-től párhuzamosan létrejött a falugazda (gazdajegyző) intézmény is 190 fővel. A döntően okleveles gazdákból álló hálózat az alapvetően hatósági munkát végző gazdasági felügyelői kar mellett a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartást volt hivatott ellátni.

Sajnálatos módon 1949-ben mindkét hálózatot felszámolták. Helyüket a megyei és járási tanácsi mezőgazdasági osztályok vették át. Nem véletlenül, hiszen már 1948-tól elkezdődött, de igazából 1960-as évek elejére fejeződött be a szövetkezetek szervezése, vagyis addigra történt meg a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egyúttal az egyéni vállalkozások gyakorlatilag teljes felszámolása, így nem is volt szükség tanácsadó hálózatra.

Az 1970-es években azonban ismét megjelent a háztáji gazdálkodás, ezekkel az egyéni gazdaságokkal ismételten foglalkozni kellett valamilyen szinten. A szaktanácsolást és integrálást a tsz-ek háztáji agronómusai látták el.

A rendszerváltás óta

A rendszerváltás következményeként 1992-ben elindított kárpótlási, majd részarány-földkiadási folyamat elindította a mezőgazdaság gyökeres átalakulását, a termőföldtulajdonok és termőföldhasználatok elaprózódását. Ennek nyomán tömegesen jelentek meg kisebb üzemek és magángazdálkodók, illetve a korábbi integrációk és kapcsolatok is megbomlottak. Az akkori politikai vezetés is felismerte, hogy elengedhetetlen feladat a termelők, a vidéken élők szervezésének elősegítése, az információk lefelé áramlásának biztosítása, a mezőgazdasági információgyűjtés, illetve egyes hatósági jogkörök helyi alkalmazása.

Ez szükségessé tette egy mezőgazdasági szakemberekből álló hálózat, azaz a falugazdász hálózat életre hívását. 1993 őszén már az Országgyűlés is foglalkozott e kérdésekkel, majd 1994 januárjában a Boross-kormány földművelésügyi minisztere, Szabó János a kormány elé tett egy előterjesztést, mely a falugazdász hálózat létrehozásának szükségességét elemezte.

A szervezés alapegysége a település és azok elhelyezkedése volt. A kisebb, egymáshoz közel eső településeken közös szakember alkalmazását javasolták. Figyelembe vették azonban, hogy az összevonással a működési költségek növekednek és elvész a helyismeretből származó előny. A mintegy 3300 településhez 1500 fős hálózat létrehozását indokolták. A szervezést több lépcsőben javasolták megvalósítani, a pénzügyi keret függvényében: első lépésben 1994-re mintegy 700 fős hálózatot tartottak lehetségesnek kialakítani.

Közreműködés

A falugazdász hálózatról szóló 2003/1994. (Ő.17.) Kormányhatározat alapján 1994. március 1-jén kezdte meg működését a magyarországi falugazdász hálózat, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalok működtettek. 768 fővel indult a szervezet, tagjai vállalkozói szerződéssel látták el munkájukat. Feladataikat az önkormányzatokkal együttműködve kellett ellátniuk, megbízatásuk célja a mezőgazdasági termelők segítése és információval való ellátása volt. A gyakorlatban segítettek az APEH-nél igényelhető területalapú és gázolaj támogatások kitöltésében, előadásokat szerveztek helyi szinten a vetőmaghasználatról és növényvédelemről, segítettek az akkor alakuló terméktanácsoknak (ilyen volt pl. juh terméktanács), de még gyümölcsfacsemete- kiosztásban is részt vettek. Hatósági munkát még nem végeztek, a hatósági igazolásokat a földművelésügyi hivatal köztisztviselő munkatársai adták ki.

1995. július 1-jétől az addigi falugazdász hálózat tulajdonképpen átkerült feladataival és természetesen a finanszírozásával együtt a területi agrárkamarákhoz. Az 1996. évi költségvetésről szóló tv. pedig már eleve a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatának támogatásáról rendelkezett.

Az agrárkamara alkalmazásában állt 572 fő gazdajegyző, akiknek 1998-ban közigazgatási alapvizsgát is kellett tenniük. A hálózat feladatai hasonlóak voltak a falugazdászokéhoz, de részt vettek például a vízitársulatok szervezésében és részarány-földkiadásban is. 1997. január 1-jétől már hatósági feladatot is elláttak a gazdajegyzők: az őstermelői igazolványok kiadását végezték.

1998-ban a falugazdász hálózat ismét a földművelésügyi hivatalok hatáskörébe utalta a falugazdász hálózat működtetését. Ezzel egyidejűleg a gazdajegyzői hálózat támogatása megszűnt és emiatt mintegy 500 fővel csökkent a gazdajegyzők száma.

1999. év folyamán kialakították a falugazdászok működési területét. A személyi és tárgyi munkafeltételeket a megyei hivatalok biztosították. A fogadóórák megtartásához szükséges helyiségek döntő részben az önkormányzatok, művelődési házak, faluházak, teleházak, könyvtárak, szövetkezetek, illetve mezőgazdasági kft.-k, rt.-k épületeiben voltak. Fő célkitűzés volt a minimum heti egyszeri településszintű ügyfélfogadás megvalósítása.

Második lépcsőben megtörtént a megyén belüli falugazdász területközpontok kialakítása és felszerelése. A területi központok száma megyénként változó volt, összesen 133 területközpont került kialakításra, gyakorlatilag a korábbi járásközpontokban. 2000 augusztusától 985 fő, ebből 605 fő köztisztviselő, 251 fő szerződéses vállalkozó és 129 fő megbízásos, míg 2001-ben 1146 fő, ebből 758 fő köztisztviselő, 388 fő szerződéses vállalkozó falugazdász teljesített szolgálatot a rendszerben.

2002-ben a létszám 1086 főre csökkent, ebből 713 fő köztisztviselő, 373 fő szerződéses vállalkozó volt, majd 2004 márciusától már csak 650 fő köztisztviselő, hiszen leépítések voltak 2003 szeptemberében és decemberében, valamint 2004 márciusában.

Csatlakoztunk

Az uniós csatlakozást megelőző időszak feladatai túlnyomó részt megmaradtak napjainkig, kivéve a gazdaregisztrációt és a területalapú támogatás nyilvántartását, ellenőrzését, amelyek átkerültek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

A csatlakozás óta újabb, delegált, az uniós támogatásokhoz kötődő feladatok elvégzésével bízták meg a falugazdász hálózatot:

Az 1054/2006. Korm. határozat rendelkezett – egyebek mellett – egyes agrárintézmények összevonásáról. Ennek megfelelően Gráf József miniszter úr a 274/2006. (XŐŐ. 23.) Korm. rendelet alapján megalakította 2007. január elsejével átszervezéssel a 11-féle, 66 korábbi önálló jogi személyiségű intézmény megszüntetését követően, jogutódként az új, egységes agrárigazgatási szervezet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt. Az új hivatal célként tűzte ki a hatékonyabb, az MgSzH többi hatóságaival közös ügyfélszolgálati rendszer kialakítását, ahol az ügyfelek egyablakos ügyintézéssel találkozhatnak. Ahogy januártól ma is: ezúttal azonban a NAK szolgáltatásbarát rendszerén belül.

ingyenesen váltható ki az őstermelői igazolvány

A most induló mintegy két hónapos átmeneti időszakban a falugazdászok az eddigi irodáikban végzik munkájukat. A kamara időközben 180–200 állandó irodát alakít ki úgy, hogy ezáltal jelentős mértékben javuljon az egyes körzetek szolgáltatói lefedettsége. Ezen felül a tervek között szerepel az is, hogy a falugazdászok heti rendszerességgel ügyfélfogadást tartanak majd csaknem az összes települési önkormányzatnál. A NAK célja, hogy országosan egységes színvonalú szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a gazdáknak, ezért már januártól indítja a falugazdászok képzését. Mind a falugazdászok, mind a volt kamarai tanácsadók képzésére szükség van, mivel az összevont hálózatnak az eddiginél bővebb feladatkört kell ellátnia. A hálózat erősségét az adja majd, hogy központi eljárásrendek, egységes szabályok mentén fognak a falugazdászok dolgozni, a munkájuk során viszont minden helyi sajátosságot figyelembe tudnak venni. A tanácsadási feladatok mellett hatósági feladatokat is ellát a hálózat. Ezek azonban nem ellenőrző jellegűek, az ilyen feladatok továbbra is a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainál maradnak. A NAK által működtetett falugazdász-hálózat hatósági feladati közül ki kell emelni a mezőgazdasági káresemények felmérését (a kárenyhítéssel kapcsolatos helyszíni szemlék elvégzését), a gázolaj jövedéki adó visszaigénylésével kapcsolatos teendők ügyintézését, a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok ellátását, illetve az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését. Új kamarai szolgáltatásként január 1-jétől ingyenesen váltható ki és érvényesíthető az őstermelői igazolvány, azonban ennek feltétele, hogy a kérelmezőnek be kell fizetnie a kamarai tagdíjat. Az őstermelői igazolvány kiadása azok számára is ingyenes lesz, akik a kamarai törvény alapján nem tagjai a köztestületnek (pl. csak szőlőt termesztenek). Az ingyenességtől eltekintve az igazolvány kiadásának eljárása változatlan marad.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ajánlott kiadványokDr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadás