Beszámoló öntözésről, élelmiszeriparról és a tejágazati helyzetről

Kategória: Kamara | Szerző: G.P., 2016/05/02

Jön az öntözésfejlesztés ideje

Az öntözés témakörét és a kertészetek előtt megnyíló lehetőségeket ifj. Hubai Imre fejtette ki. A vidékfejlesztésért felelős alelnök felhívta a figyelmet a klímaváltozás kihívásaira és utalt arra, hogy Magyarországnak milyen adottságai vannak az öntözésre és ezzel együtt lehetőségei a fejlesztésekre.

Mint elmondta, minőségi öntözővízből kevés áll rendelkezésre, ugyanakkor meg kell felelni a vízfelhasználás szigorodó uniós szabályainak is. Felelős vízkészlet-gazdálkodást kell folytatni az országban, és olyan öntözésfejlesztési hullámnak kell elindulnia a kertészeti ágazatban, amely a víztakarékosabb megoldásokat helyezi előtérbe. Nemcsak a technológiai korszerűsítésre kell törekedniük a gazdálkodóknak, hanem sok esetben váltaniuk kell más fajokra vagy egyes fajtákra, és azokhoz kell igazítaniuk a technológiájukat.

Nemrégiben az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei munkája révén kiderült, hogy kinek, hol, milyen minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre öntözővíz egy bizonyos vízgyűjtő területen belül.
Így elkészült egy Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, amely tartalmazza, hogy a következő hét évben milyen előírások vonatkoznak többek között a felhasználható öntözővíz mennyiségére.

A tervezetet a Kormány már elfogadta és továbbította jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz, mivel a dokumentum is alapját képezi a várva várt öntözési támogatásoknak. Ifj. Hubai Imre úgy tájékoztatott, hogy ez remélhetőleg mihamarabb jóváhagyásra kerül, így májusban megnyílhatnak az ezzel kapcsolatos pályázatok.
A jövőépítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre öntözési rendszerek fejlesztésére, a kertészeteknek pedig 76,5 milliárdos támogatási keretből lehet majd fejleszteni. A NAK alelnöke hozzátette azt is, hogy a Kamara segíti a gazdálkodókat az előrelépésben.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítésével egy időben az öntözővízhez való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályokat is felül kellett vizsgálni, hogy minden szempontból végrehajthatóbb, a gazdák jogos igényeit tükröző jogszabályi háttér valósuljon meg a gyakorlatban.

Az is említésre került, hogy 2014 májusa óta nem kellett vízkészletjárulékot fizetni a gazdálkodóknak. Ezt azonban októbertől ismét meg kell fizetniük, mivel az EB a kedvezmény megszüntetését feltételként szabta az érkező támogatások vonatkozásában. A járulék mértéke ugyanakkor csekélyebb összegű lesz, mint korábban volt. Hozzátette, hogy egyes esetekben kamarai kezdeményezésre a díjmentesség fennmaradhat.

A mezőgazdasági üzemek évi 50 ezer köbméterig, a rizstermesztéssel vagy halgazdálkodással foglalkozó üzemek pedig 150 ezer köbméterig mentesülnének a vízkészletjárulék fizetése alól – részletezte az elnök

A törekvés szerint a járulék visszavezetése fokozatosan fog történni, hogy minél kisebb mértékben terhelje a gazdálkodókat, így a díj maximális mértékét 2020 végén kellene megfizetni – tudtuk meg a tájékoztatón
Végezetül az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon komolyan elő kell készíteni a projektjét annak, aki öntözésfejlesztést tervez. A megfelelésben segíti a kamara a gazdálkodókat – hangzott el

Élelmiszer-ágazati helyzet­jelentés

Az élelmiszer-ágazatunk helyzetével kapcsolatban Éder Tamás, élelmiszeriparért felelős alelnök jó hírrel kezdte, miszerint a tavalyi évben gazdasági növekedés volt megfigyelhető az ágazatban. A KSH adatai szerint közel 4,5 százalékkal növekedett az élelmiszer-gazdaság teljesítménye. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ország teljes ipari teljesítményén belül az élelmiszer-ágazat gyengének bizonyul.

A növekedés örömteli hír, azonban azt is hozzáfűzte, hogy az eredmény az exportteljesítmény 10 százalék körüli értékkel való növekedésének köszönhető, a belső piaci értékesítés emelkedése alig egy százalékos volt csupán. Ez azt is sugallja, hogy a hazai polcokon ismételten nagyobb lett az importtermékek részaránya.
Nemzetközi szinten élelmiszeriparunk sikeresnek mondható, belföldön viszont számtalan problémával küzd. Tény az is, hogy a hétköznapi élelmiszerek előállításában versenyképességünk gyengének számít. Sok esetben a külföldi termelő olcsóbban tudja adni az élelmiszerét a hazai boltoknak. Ez azt is, jelenti, hogy a tömeges fogyasztást kiszolgáló nagyvállalataink mielőbbi fejlesztést igényelnének.

A beruházásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban mintegy 300 milliárd forint fordítható élelmiszeripari fejlesztésekre. Ebből az új Vidékfejlesztési Programban 200 milliárd látható a keretek között. Ebből a keretből majd a mikro- és kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők meríthetnek. Az alelnök azt is hozzátette, hogy ez a kör az élelmiszeripar teljesítményének mindössze 15–20 százalékát teszi ki. A nagyobb részt adó közepes és nagyvállalatok számára pedig egyelőre nincsen semmiféle nyitott pályázati lehetőség.

Éder Tamás azt is hozzátette, hogy ígéret van arra, miszerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretén belül 100 milliárd forintot kapnak a közepes méretű vállalkozások technológiai fejlesztésre. Remélhetőleg ez minél hamarabb kiírásra kerül – fűzte hozzá az alelnök.
A Kamara ebben az ügyben is próbál nyomást gyakorolni a döntéshozókra, de aggodalomra ad okot az, hogy tudomások szerint a GINOP forrásai kezdenek kimerülni. Ezért az Agrárgazdasági Kamara igyekszik azt elérni a Kormánynál, hogy különítsék el a beígért összeget a nagyobb vállalatok technológiai beruházásainak támogatására.

Összegezve tehát élelmiszer-gazdaságunk teljesítménye növekedetett ugyan az előző évben, de égető szükség van a közepes és nagyvállalatok fejlesztéseinek támogatására, mivel ezek hiányában további belpiaci visszaesés fog bekövetkezni. Ezért a kamara álláspontja az, hogy gyorsabb, határozottabb támogatási intézkedésekre van szükség.

Tejtükör

Az állattenyésztésről és azon belül a tejágazat helyzetével kapcsolatban Zászlós Tibor, mezőgazdaságért felelős alelnök fejtette ki véleményét. A tejtermelők és sertéstartók hosszan elnyúló válságos időszakot élnek át, és a jelenlegi helyzeten nagyon nehéz változtatni. Az okok ismertek az állattartók előtt, azonban úgy tűnik, nem lesz könnyű gyorsan túllendülni ezeken a nehézségeken.

A kvótarendszer megszűnése után kialakult helyzet és az orosz embargó okozta hatások miatt hatalmas kár érte az országot. Mintegy 130 milliárd forintra tehető a konkrét veszteség, de még nagyobb mértékű csapást kaptunk attól, amit az uniós piacon bennragadt áru okoz.
Az elmúlt évek statisztikáit felhozva úgy lehetett látni, hogy az állattenyésztésen belül volt némi elmozdulás. Ezt fontos lenne megőrizni, mindehhez összefogásra is szükség van – mondta az alelnök.

Annak ellenére, hogy a magyar tejtermelők uniós szinten magas támogatást kapnak, jogosan tüntetnek, hiszen a tej felvásárlási ára más országokhoz képest jóval alacsonyabb Magyarországon. Az uniós országok tejátvételi árának összehasonlító listáján hosszú ideje a végén kapaszkodunk, pedig a magyar termelők is versenyképesek. Köztudott, hogy milyen koncentrált állomány jellemző az országra, mégis hiányzik nálunk valami plusz. Más országokban már jó ideje leültek a kereskedők és forgalmazók egyeztetni a gazdák képviselőivel. Idehaza is megvan erre a törekvés, mondta Zászlós Tibor, és más országok példáiból lehet látni, hogy milyen gyors nemzeti megoldások születhetnek a tejtermelők helyzetének javítására.

Uniós támogatások tekintetében a magyar tejtermelők többre már nemigen számíthatnak, így a nemzeti lépések enyhíthetnének a kritikus helyzeten. Zászlós Tibor a társadalmi összefogásban lát megoldást. A nem éppen legális formában beérkező termékek ellen még hatékonyabb fellépésre van szükség, mivel rengeteg a kétes, silány minőségű, inkább növényi zsírt tartalmazó termék is. Nemrég a Nébih ellenőrzése során találtak ilyen „tejet” nagyobb tételben – említette meg

Elmondta, hogy az agrárgazdasági kamara megkívánja a nyomonkövethetőségi előírások betartását, ami végigköveti egy termék útját, ezzel a valódiság kérdése tisztázódna. A NAK javaslatokat küldött a Kormány felé az ágazat helyzetének javításának érdekében. Ebben szerepel a nagykereskedők kötelező regisztrációja, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése, vagy a tej és tejtermékek reklámadó alóli mentessége. Hozzátette még, hogy minél hamarabb meg kellene, hogy jelenjen a GMO-mentes jelölés a megfelelő minőségű, hazai nyerstejből előállított tejtermékeken.

A sertéságazat kapcsán rámutatott a nagy mennyiségű spanyol importra, és hangsúlyozta a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy erősítését.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai