Belendült a földpiac

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2016/05/06

A mezőgazdasági termőföldárak átlagosan 15 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest. Ezen belül a szántó ára 16 százalékkal nőtt, így 2015-ben az átlagára 924 500 forint/ha volt, szemben az egy évvel korábbi, mintegy 880 ezer forinttal.

A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltért. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében találhatóak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 1 millió forint felett volt.

Gyakorlatilag minden megyében emelkedtek az átlagárak az egy évvel korábbihoz képest, az árváltozás mértékében viszont jelentős eltérések voltak az egyes megyék között. Leginkább Nógrád megyében nőtt a szántóföld ára (45 százalékkal), amely még így sem éri el az országos átlag felét. Ezt követte Heves (33 százalék), Zala (30 százalék), majd Veszprém megye (29 százalék) árnövekedése. Kismértékben emelkedtek az árak Tolna (2,0 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6,0 százalék) megyékben.

Vegyes forgalom

Míg 2014-ben az országban átlagosan 36 százalékkal kevesebb szántóföldet értékesítettek, mint az előző évben, tavaly – nem kis részben az állam által meghirdetett kedvezményes vásárlási lehetőségeknek köszönhetően – nagyjából hasonló mértékben nőtt a forgalom. A legtöbb földterület Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében cserélt gazdát, annak ellenére, hogy az értékesített terület nagysága ezekben a megyékben is csökkent. Az értékesítés volumene korábban csak Veszprém, Heves, Vas és Komárom-Esztergom megyében növekedett, a legnagyobb forgalomélénkülés is ezekben a megyékben volt. A visszaeső térségek olyan területegységek, ahol az értékesítés átlag feletti volt 2014-ben, de a megelőző évhez képest már csökkent. Ezek közül Hajdú-Bihar és Pest megyében egyaránt 12, míg Győr-Moson-Sopron megyében 47 százalékkal esett vissza az értékesítés a 2013. évi forgalomhoz képest. 2014-ben élénkült az értékesítés volumene Komárom-Esztergom és Zala megyében: az előbbiben 37, az utóbbiban pedig 7 százalékkal növekedett az előző évi értékesítéshez képest. Tavaly, vagyis 2015-ben a növekedés ezekben a térségekben folytatódott.

A pangó térségek olyan megyék, ahol a keletkezett forgalmi érték átlag alatti, és az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb volt a forgalom Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyében.

2015-ben a szántóhoz hasonlóan a többi művelési ág esetében is 10 százalék felett nőttek az árak az előző évhez képest. Az erdőterületek ára emelkedett a legkisebb mértékben (12 százalékkal), így 525 800 forintba került az erdő hektáronként. A gyep és a gyümölcsös területek ára 13, a szőlő területeké 15 százalékkal lett magasabb.

Területi eltérések

Az összes értékesített termőföld 73 százaléka szántó művelési ágba tartozott, ezt követte az erdő (12 százalék) és a gyep (11 százalék) értékesítése. A maradék 4,0 százalékot a szőlő és gyümölcsös területek értékesítése tette ki. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlásában nagy különbségek voltak az ország egyes területei között. Minden megyében a szántók értékesítése volt a meghatározó: Bács-Kiskun megyében volt a legkisebb (34 százalék), míg Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb arányú (86 százalék). Jelentősebb forgalmat a gyep- és erdőművelési ágakban Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrált a statisztikai hivatal. Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében a szőlő művelési ág értékesítése meghaladta az összes 15 százalékát, a megyék jelentős részében ez az arány jóval 1 százalék alatti volt. A gyümölcsösnél is hasonló tendencia figyelhető meg; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt legnagyobb a földforgalom, az összes értékesítés 7,0 százaléka.

Míg megyei szinten a megelőző évihez képest nagyobb, 2,4-szeres volt az árkülönbség a legolcsóbb (Nógrád, 428 ezer Ft/ha) és legdrágább (Békés, 1026 ezer Ft/ha) területi egység között, járások esetében – a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával – ez már több mint hatszorosra nő (Ózdi: 267 ezer Ft/ha és Szentendrei: 1,61 millió Ft/ha). A tíz legolcsóbb járás közül kilenc található az Észak-magyarországi régióban. Ugyanakkor a tíz legdrágább között öt járás Pest megyei. A legdrágább földterületek elsősorban a legjobb talajminőségű térségeket (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) rajzolják ki, másrészt az autópályák és nagyvárosok közelsége érvényesül az üzletekben.

Dráguló bérletek

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja az elmúlt években folyamatosan emelkedik. Az elmúlt három év során átlagosan évi mintegy 5 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Így egy hektár szántó országos éves bérleti díja 2014-ben 42 700 forint volt. A 2013. évet alapul véve két év alatt évi 2,6, illetve 16 százalékkal emelkedett a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja. Az előbbiért 47 700, az utóbbiért 71 900 forintot kellett fizetni hektáronként. 2013-hoz mérten átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett a gyep bérleti díja, amely így 2014-ben 21 500 forint/hektár volt, 2015-ben pedig 22 500-23 000 forint között alakult. Az erdő művelési ágba tartozó földterületek bérleti díja – az előző évi stagnálás után – átlagosan 14 százalékkal növekedett, így 18 000 forint volt hektáronként. A szőlő és a gyep bérleti díja emelkedett a legnagyobb mértékben, 71, illetve 51 százalékkal 2010-hez viszonyítva. A szántó bérleti díja 48, a gyümölcsösé 38, az erdőé 30 százalékkal emelkedett ugyanezen időszakban.

Mindez azért rendkívül fontos, mert a legutóbbi, 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt szántóterületek 57 százalékát bérleményként művelik. Az átlagosnál magasabb, 66 százalék a bérelt szántóterületek aránya a dunántúli megyékben, míg az alföldi és észak-magyarországi megyékben ez az arány csak 51 százalék, ami az egyéni gazdaságok erősebb jelenlétével függ össze.

Továbbra is Dél-Dunántúlon volt a legdrágább a szántók bérlése, itt a díj átlagosan 51 800 forint volt hektáronként. Második helyen Dél-Alföld áll, ahol szintén az országos átlag feletti, 47 900 forint/hektár volt a szántó éves bérleti díja. Közép- és Észak-Magyarországon a bérleti díjak jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbié 35 600, az utóbbié 31 100 forint/hektár volt.

Több mint 10 százalékkal emelkedett a szántó bérleti díja Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az előző évhez képest. Az átlagosnál szintén nagyobb volt a növekedés Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén (8,0–8,0 százalék), valamint Pest (9,0 százalék) megyében.

A gyep bérletéért Dél-Dunántúlon kellett a legtöbbet (28 900 forint/hektár) fizetni tavaly.

A megyék többségében egy hektár szántó bérleti díja az árának a 4–6 százalékát tette ki. Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas és Veszprém megyében a szántóföld bérleti díja nem érte el az ár 4,0 százalékát, azaz a viszonylag magas szántóföldárak alacsonyabb bérleti díjjal párosultak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor a bérleti díj a szántóterület árának 6,8 százalékát tette ki.

Az Európai Unió tagjaként hazánkra is kötelező érvényűek a Közös Agrárpolitika (KAP) alapelvei, illetve célkitűzései. 1962-ben a KAP alapvető céljai három fő irányelv: az egységes piac, a közösségi prioritás, valamint a pénzügyi szolidaritás mentén lettek meghatározva. A KAP eredeti céljai a római szerződés 39. cikkelye szerinti a mezőgazdasági termelékenység növelése agrármodernizáció útján, a mezőgazdasági termelők számára elfogadható jövedelmi és életszínvonal megteremtése, az agrárpiacok stabilizálása, valamint az élelmiszer-ellátás biztonsága, a fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése. Látható, hogy a KAP egyszerre igyekszik képviselni mind a termelők, mind a fogyasztók érdekeit. A KAP azonban nem jelent közvetlen birtokpolitikát, az országoknak van bizonyos szabadságuk. Egységes birtokpolitika hiányában az Európai Unió tagállamai különböző módon alakítják ki saját birtokszabályozási rendszerüket, úgy, hogy az ne legyen ellentétben a Római Szerződésben rögzített szabályozási elvekkel. Az említett keretszerződés előírja, hogy „a földtulajdon szerzését és hasznosítását minden másik tagállam állampolgára számára lehetővé kell tenni”.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai