Jóváhagyás a magyar PRRS programra

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: FM, AKI, 2016/05/08

Ma az EU által is elfogadott mentesítési program zajlik Magyarországon, amely folytatása a 2014-ben hét megyében indult kísérleti projektnek. A program célja, hogy hazánk 2020-ra a betegségtől mentessé válhasson.

A Magyar Kormány sertésstratégiájában és az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában egyaránt kiemelt cél Magyarország sertésállományának PRRS-től való mentesítése. A világon a PRRS – az okozott károk és a nagy mennyiségű antibiotikum-felhasználás miatt – több milliárd euró veszteséget okoz a termelőknek, ezért is különösen fontos a magyar Nemzeti PRRS Mentesítési Program sikeressége.

A rendelet egyik legfontosabb módosítása, hogy március 18-tól az EU-s joggal is teljes összhangban vannak az állat-egészségügyi feltételek mind a magyarországi élőállat-szállítások, mind pedig az EU-ból vagy külföldi országokból hazánkba importált sertések esetében.

Az állat-egészségügyi projektet hazánk mind az EU-ban, mind a világ nagy sertéstartó államai között elsőként indította el 2014-ben. A mentesítés folyamata regionális alapon, ún. pilot megyékben kezdődött, majd fokozatosan újabb és újabb területeket vontak be. 2017-re a két utolsó megyében (Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun) is elindul a sertésállományok PRRS-mentesítése.

Az elmúlt két év eredményeként Magyarország öt megyéje (Vas, Zala, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén) már mentes a betegségtől. 2016. június 30-ig pedig további négy megye (Baranya, Fejér, Pest, Tolna) fejezi be a programot, így az ország közel 50%-a mentessé válik. A jelenleg még nem mentes státuszú megyékben folyó munka hatékonyságát mutatja, hogy már ezen megyékben is szinte valamennyi kisgazdaság mentes a betegségtől, és már „csak” a nagy létszámú állományok mentesítését kell befejezni.

A PRRS-mentesítés versenyképesebbé teszi a magyar sertéstartást, piaci előnyöket jelent a hazai gazdák számára: új exportpiacok nyílhatnak meg, miközben a korábbiaknál hatékonyabban, alacsonyabb költségekkel tudnak még több hízósertést nevelni. A gyógyszerfelhasználás csökkenése nemcsak pénzmegtakarítást jelent, hanem egyúttal a kiváló hazai sertéshús minőségét is tovább emeli. Az első két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kitűzött cél elérhető, azaz Magyarország 2020-ra mentessé válik egy újabb jelentős gazdasági károkat okozó fertőző állatbetegségtől.

Csökkenő árak, gyengülő export tejfronton

Az újfent csökkenő nyerstejárak mellett emelkedésnek indult a hazai nyerstej felvásárlása az előző évekhez viszonyítva. A nyerstej kiviteli ára is csökkent. Az export jelentős része Olaszországba került.

A legfrissebb adatok szerint februárban 76,21 forint/kilogramm volt a nyerstej termelői átlagára Magyarországon, ami 14 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. Az utóbbi időszak árcsökkenése mellett 2015-ben 3,6 százalékkal nőtt hazánkban a nyerstej felvásárlása az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Az Európai Unió területén Írországban (+13,3 százalék), Luxemburgban (+8,8 százalék), Belgiumban (+7,2 százalék), Hollandiában (+6,8 százalék), Szlovéniában (+4,1 százalék) és Csehországban (+3,6 százalék) figyelhető meg a hazainál erőteljesebb felvásárlásbővülés.

Eközben hazánkban a nyerstej kiviteli ára 66,28 forint/kilogrammra módosult februárban. Ez az ár a januári árhoz képest 10, az egy évvel korábbihoz képest pedig 11 százalékkal volt alacsonyabb. A nyerstej kiszállítása 19 százalékkal csökkent februárban az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ezen belül a termelők és a kereskedők 12 százalékkal, a feldolgozók 28 százalékkal kevesebb nyerstejet exportáltak. A termelők és a kereskedők nyerstejkivitele 53 százalékkal haladta meg a feldolgozókét a vizsgált hónapban.

2015-ben 5 évnyi növekedés után 6 százalékkal csökkent a tej- és tejtermékek kivitelének árbevétele, míg az import 2 évnyi emelkedés után 4 százalékkal csökkent. Érdekesség, hogy a behozatal értéke 18 százalékkal volt több, mint a kivitelből származó árbevétel.

A nyerstej exportjának 82 százaléka teljes tej, 13 százaléka fölözött tej, 5 százaléka pedig félzsíros tej volt 2015-ben. Félzsíros tejből 23, teljes tejből 1 százalékkal csökkent a kivitel, míg fölözött tejből 62 százalékkal több került exportra, mint egy évvel korábban. A teljes nyerstej java része olasz és horvát területekre került, a fölözött tejet pedig az olasz és a holland piac kereste leginkább.

A sajt és túró behozatala 2015-ben több mint kétszerese volt a kivitelnek. A sajt és túró importja és exportja egyaránt 14 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Az import fele Németországból, 18 százaléka Lengyelországból származott. Az export főleg Olaszországba, Libanonba, Romániába és Szaúd-Arábiába irányult.

Dobozos tejből háromszor annyit hoztunk be, mint amennyit exportáltunk. Az import 10 százalékkal, az export 42 százalékkal nőtt 2015-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A dobozos tej beszállításának 90 százalékát a félzsíros, 8 százalékát a teljes tej, 2 százalékát a fölözött tej tette ki. A teljes dobozos tej importja 6 százalékkal, a félzsírosé 12 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A félzsíros tej kétharmada Szlovákiából, 31 százaléka Csehországból származott. A dobozos tej exportjának 51 százalékát a félzsíros, 34 százalékát a teljes, 15 százalékát a fölözött tej adta. A fölözött dobozos tej kivitele több mint a háromszorosára, a teljesé 47 százalékkal, a félzsírosé 19 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A félzsíros tej 92 százalékát Romániába szállítottuk.

Magyarország támogatja Szerbia európai integrációs felkészülését

Magyarország kész arra, hogy továbbra is támogassa Szerbia európai integrációs felkészülését a mezőgazdaság és környezetvédelem területén, jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Snežana Bogosavljević Bošković szerb mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter asszonnyal tartott közelmúltbeli egyeztetésén.
A magyar mezőgazdasági tárca vezetője elmondta, hogy hazánk szívesen közreműködik Twinning- és TAIEX-projektek megvalósításában a szerb társminisztériummal, és készen áll arra, hogy a tárcaközi munkacsoport keretében is folytassa a megkezdett együttműködést.

Snežana Bogosavljević Bošković miniszter asszony és magyar kollégája megtekintett egy Hungarikum termékek széles választékát felvonultató boltot is Budapesten.
A szerb miniszter a Magyar–Szerb Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság 8. ülésének szerb társelnökeként látogatott Budapestre.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy az együttműködés kiemelt szakterületei a méhészet, halászat, nemzeti minőségügyi rendszerek, illetve a kisgazdaságok támogatása, de nyitottak vagyunk az együttműködésre és tapasztalatcserére az állattenyésztés, növénytermesztés vonatkozásában is.

A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy közös cél a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének biztosítása, valamint kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerek előállítása olyan termesztési módokkal, amelyek nem jelentenek veszélyt a környezetre és a biodiverzitásra, így a szerb féllel való együttműködés kiemelkedő fontosságú a régió GMO-mentességének elérésében is.

Tavaly a két ország kereskedelmi forgalma 1,8 milliárd euró volt, ami 4 százalékos növekedés. Szerbia Magyarország 22. legfontosabb kereskedelmi partnere, és a legfontosabb a nyugat-balkáni térségben. Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a két ország kereskedelmi forgalma. A magyar befektetések értéke 250 millió euró Szerbiában.

A szerb kormány jóváhagyásával elindították minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programját a Vajdaságban magyar kormányzati forrásból. Az első pályázatokat kiírták, ezek a mezőgazdaság, a turizmus vagy a beszállítói körök fejlesztését szolgálják.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai