Péter
Agrárkárenyhítés – 2016
Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/05/09
A 2015-ös kárenyhítési évhez kapcsolódó kárenyhítő juttatások idei tavaszi kifizetéséhez 21 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
A 2015-ös kárenyhítési évben mintegy 72 ezer 400 termelő volt tagja az agrárkárenyhítési rendszernek. Ebből 8 ezer 400 termelő önként csatlakozott, míg 64 ezer termelő kötelezően tagja a rendszernek. A termelők számára előírt kárenyhítési hozzájárulás összege mintegy 4,17 milliárd forint. Az állam ugyanilyen összegű hozzájárulásával kiegészítve, és figyelembe véve a korábbi évek maradványösszegeit is, a 2015-ös kárenyhítési évhez kapcsolódó kárenyhítő juttatások idei tavaszi kifizetésére 21 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
Az FM tájékoztatása szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jóváhagyásra előterjesztett kifizetési terve alapján a Földművelésügyi Minisztérium 3 ezer 300 károsult gazda részére mintegy 6 milliárd forint összeget különített el a 2015-ös kárenyhítési évi károk rendezésére. E juttatások mintegy kétharmada az aszálykárokra nyújtott fedezetet. Ezt a jégesőkár és a tavaszi fagykár követi a sorban.
A már lezárt agrárkárenyhítési eljárásokhoz kapcsolódóan az MVH a 2016. március 31-i határidőig mintegy 5,6 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatást fizetett ki a 2015-ös kárenyhítési évben károsult és jogos kárenyhítési igénnyel rendelkező mintegy 3200 termelőnek. A fellebbezések, jogutódlások miatt még le nem zárt eljárásokkal kapcsolatban a hivatal az elkövetkező hetekben hozhat döntést.
Kárenyhítő juttatás igénybevételének feltételei:
- a termelő a használatában levő termőföldön bekövetkezett, az érintett területen várhatóan 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági káreseményt, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentette;
- a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában volt,
- a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizette;
az adott kárenyhítési évben üzemi szinten az elemi káresemény a növénykultúrában 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okoz; - a termelő az adott kárenyhítési évben üzemi szinten 15 százalékot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést (bevételkiesést) szenved el, amelyet az agrárkár-megállapító szerv igazol,
- a termelő a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét tárgyév november 30-ig az elektronikus felületen benyújtotta.
A 2016-os kárenyhítési évben április első hetéig 9 ezer hektárt meghaladó területre történt termelői kárbejelentés, ebből 8460 hektáron belvíz, 420 hektáron tavaszi fagy és 209 hektáron téli fagy okozott károkat. A belvíz Jász-Nagykun-Szolnok megyében okozott a legnagyobb területen károkat. A megye gazdái 5 ezer hektárt meghaladó területre, főként őszi kalászosokra és őszi káposztarepcére vonatkozó kárbejelentéseket tettek.
A károsult termelő a mezőgazdasági károk bejelentését az MVH honlapján elérhető elektronikus kárbejelentő felületen teheti meg a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. A felület a www.mvh.gov.hu honlapon, az „elektronikus ügyintézés” menüpont alatt érhető el az MKR – Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer elnevezésű alkalmazáson keresztül. Az elektronikus felület használatához szükség esetén a falugazdászok nyújtanak segítséget. A 2016-os év kárainak enyhítésére 2017 márciusában kerülhet sor.
Indul a kárenyhítések kifizetése
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az MVH a 2014. november 1. napjától 2015. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti Kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. A rendelkezésre álló keret nagysága idén is lehetővé tette, hogy a fentiek alapján meghatározott jogos igényeket az MVH visszaosztás nélkül teljesíteni tudja.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza