Átmeneti év lesz az idei

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2014/01/10
Címkék: Közös Agrárpolitika, támogatás, agrártámogatás, SAPS, top up, területalapú támogatás, Európai Unió

Még formálódik a Közös Agrárpolitika 2014–20 közötti új rendszere, melyben olyan fontos új elemek jelennek meg, mint a közvetlen támogatások lehívásához kapcsolódó zöldítési feltételek, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása vagy a termeléshez kötött támogatások – jelentette be Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára megjegyezte: az év közepéig kellett volna megállapodnia a Közös Agrárpolitika végrehajtási jogszabályainak elfogadásáról a három nagy intézménynek, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, de az európai költségvetési tárgyalások elhúzódása miatt ez már nem lehetséges, ezért 2014 átmeneti év lesz az agrártámogatásokban.

Czerván György az átmeneti időszak előnyeit ismertetve elmondta: Jövőre megmarad az egyszerűsített területalapú támogatás, és Magyarország fenn tudja tartani valamennyi jelenleg működő támogatási jogcímét. Hozzátette, hogy a fiatal gazdálkodók a jövőben a közvetlen támogatásokból is jogosultak lesznek célzott forrásokra. Az egy gazdaságra vonatkozó támogatási felső határ – az úgynevezett „capping” – bevezetése valószínűleg tagállami hatáskörbe kerül majd. A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszerben az érintett termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól és a kölcsönös megfeleltetés betartását sem szankcionálják majd.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók által jól ismert top up támogatásokat – európai uniós szabályozási okok miatt – átmeneti nemzeti támogatás néven 2014-től továbbra is folyósítja a Kormány a központi költségvetésből. Czerván György megerősítette: a következő hét esztendőben hazánk összesen 500 milliárd forinttal fordíthat többet vidékfejlesztésre, agrártámogatásokra.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója kiemelte: Az AKI számításai szerint az egy hektárra jutó alaptámogatás 146 euró lesz, amely a zöld komponenssel kiegészítve mintegy 225 euró körül alakulhat. Hozzátette: fontos, hogy megfelelően felkészítsék a gazdálkodókat, és a KAP változásai ne érjék őket váratlanul. Megjegyezte: az AKI honlapján működik egy támogatási kalkulátor, melynek segítségével a termelő ki tudja számolni, hogy a 2014–20 közötti támogatási ciklusban mekkora összegekre számíthat.

Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA társelnöke hangsúlyozta: Az új rendszer szabályozottsága, bonyolultsága ellenére is egyfajta tervezhetőséget mutat. Hozzátette: a fiatal gazdálkodók ösztönzése fontos, ez az új KAP-ban számokban is mérhetően megjelenik az alaptámogatáson felüli mintegy 60–65 eurós hektáronkénti forrásban.

A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke szerint is fontos a fiatal gazdák és kistermelők segítése. Nagy Tamás kiemelte: minél hamarabb át kell állni az új alaptámogatásra épülő finanszírozási rendszerre. A szakember az érdekképviseleti párbeszédek fontosságát, valamint a versenyképességet figyelembe vevő, innovációs források felhasználásának jelentőségét hangsúlyozta.

Magyarország fenn tudja tartani valamennyi jelenleg működő támogatási jogcímét

Ellentmondásban

Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az AKI egyik korábbi tanulmányában olvasható megállapítás szerint az agrárpolitikában, és főleg annak megvalósításában szemléletváltásra van szükség, mert nem várhatjuk el minden probléma megoldását Brüsszeltől és/vagy az FVM-től. E szereplők tevékenysége ma jószerével csupán a hatósági szabályozásra szorítkozik. A versenyben való helytállás, az „üzlet” a bankok, a nagy inputbeszállítók és a felvásárlók, kereskedők együttműködésén és a profit megosztásán múlik.

Magyarországon az agrárpolitika gyakorlatilag „támogatáspolitika”, amelynek legfőbb célja az elérhető uniós források maradéktalan lehívása és minél szélesebb körben terítése. A több területet érintő fejlesztések nincsenek összehangolva, nem alakultak ki hatékony módszerek a pályázatokban „beígért” eredmények, hosszú távú pozitív hatások ellenőrzésére, a felelőtlen döntések megelőzésére. A támogatások felosztásakor a döntéshozók csak formális, úgynevezett „ex ante” hatástanulmányokra támaszkodhatnak.

A magyar agrártámogatási rendszer sokszor téves, azaz felesleges beruházásokra ösztönöz, ezáltal hosszú távon súlyos aránytalanságok kialakulásához vezet. Sajnos a gazdálkodók részéről többnyire a szubvenciók (pénzlehívás) maximalizálása a cél, ezért sokan azt és úgy termelnek, amire és amiért támogatás igényelhető. A rendszer a még élet- és versenyképes vállalkozásoknak nem kedvez, ezek agrárstratégiára várnak. Nem tudják eldönteni, hogy hosszabb távon mi legyen a fejlesztés súlypontja, ehhez ugyanis kevés segítséget, iránymutatást kapnak.

Késésben

Az viszont már biztos, hogy új büdzsével, de jelentős részt még a régi szabályokkal kezdi meg az Európai Unió az idei, 2014-től induló többéves pénzügyi keret végrehajtását az agrártermelők jövedelmének 75 százalékát kitevő közvetlen kifizetések terén – jelezték közvetlenül lapzártánk előtt brüsszeli források.

A Bizottság az értesülések szerint azzal számol, hogy az asztalon levő, a következő hétéves időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal párhuzamosan egy kizárólag a 2014-es évre vonatkozó átmeneti jogi keretre is tervezetet kell kidolgoznia tavasszal, amiről külön kell döntenie a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A szokatlan lépést az indokolja, hogy a többéves keretköltségvetés elfogadásának késlekedése miatt az EU már bizonyosan kifut az időből, és az új támogatási rendszer nem tud felállni az év végéig.

Ezért muszáj lesz átmenetileg a régi szabályokat érvényben hagyni, alapvetően a közvetlen jövedelemtámogatásoknál, ahol az új rendszerre való áttérés rengeteg adminisztrációs teendővel és változással jár majd, amire 2014-ig már egyszerűen nincs idő.

„A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit csak 2015-től lehet majd végrehajtani” – jelezte egy nevének elhallgatását kérő illetékes. Az Európai Parlament mezőgazdasági ügyvezető bizottsága szavazatott ugyan 2014 utáni közös agrárpolitika szabályairól készült négy jelentésről, köztük a közvetlen kifizetésekről is, de a következő hétéves keretköltségvetés elfogadásáig ugyanakkor nem fejeződhet be a jogalkotói munka, hiszen az agrárkiadásokról és a politika több más fontos paraméteréről is a többéves pénzügyi kerettel együtt kell dönteni, erre legkorábban február 7-én van esély.

A csúszás miatt mindenesetre az EU-nak le kell mondania arról, hogy a direkt támogatások reformjának olyan fontos elemeit, mint a direkt támogatások kizöldítése vagy a hektár alapú támogatások egyes tagállamokon és egyes régiókon belüli fokozatos közelítését, már a következő hétéves keretköltségvetés első évében, azaz 2014-ben alkalmazza.

A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit csak 2015-től lehet majd végrehajtani

Haladék

Ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok még egy év haladékot kapnak majd az egységes területalapú támogatási rendszerről (SAPS) az EU mindenki számára egységessé váló támogatási rendszerére való átállásra. Az Európai Bizottság 2011 októberi javaslata nominálértéken a 2013-as szinten fagyasztotta volna be a 2014 és 2020 közötti közös agrárkiadásokat, ami reálértékben 2013 és 2020 között 8 milliárd eurós csökkentést jelent (58 milliárd euróról 50 milliárd euróra csökkenne a büdzsében az összeg). Az Európai Tanács elnökének a novemberi EU-csúcson bemutatott eddigi utolsó javaslata ugyanakkor további 17 milliárd eurót (–4,5%) lefaragott volna a Bizottság javaslatából, és több, mint 39 milliárd euróval kevesebb pénzt biztosítana a KAP-nak (–9,75%) a 2007 és 2013- as időszakhoz képest. A direkt támogatásokat és a piaci intézkedéseket magába foglaló első pillér Herman Van Rompuy utolsó javaslatában 8,9 százalékkal csökkenne a status quo-hoz képest, ami összegszerűen közel 27 milliárd euró.

Megfelelő takarmányozással az állattenyésztés versenyképességéért

Az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a szakemberek a takarmányozás lehetséges fehérjeforrásainak felhasználási lehetőségeit vitatták meg. „A kérdés azért igen jelentős az ágazat számára, mivel az állattenyésztés ráfordításainak mintegy 75%-át a takarmányköltségek teszik ki. Így korántsem mindegy, hogy ez az ágazati és gazdálkodói szinten egyaránt jelentős költségtényező mire fordítódik, mennyire hatékonyan kerül felhasználásra – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési üzletág vezetője. – Mindezt azokkal a nemzetközi folyamatokkal szoros összefüggésben érdemes megvitatni, amelyeket a hazai állattenyésztők és állati termékeket feldolgozó cégek sem kerülhetnek el. Az egyik ilyen aktuális kérdés mindenképpen a génmódosított szervezetektől (GMO) való mentesség, amellyel kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium nemrég megerősítette, hogy Magyarország továbbra is GMO-mentes marad, ugyanis fennmarad a zéró tolerancia.” Dr. Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fehérjeszükségletet úgy kell kielégíteni, hogy az igazodjon a haszonállat fehérje, illetve aminosav-igényéhez. Ehhez ismerni kell az adott genetika igényeit. A takarmányok fehérje és aminosav értékelésének korszerűsítése, valamint az egyes takarmánykomponensek emészthetőségét tartalmazó adatbázis folyamatosan frissítése és elérhetősége a magyar állattenyésztés versenyképességének növeléséhez nagymértékben hozzájárulna. Emellett a takarmánykomponensek árának gyors változása a takarmány-összetétel folyamatos változtatását kívánja meg, amelyhez igen jól felkészült szakemberekre van szükség az ágazatnak. Az állati fehérjék alkalmazásának szakmai és jogszabályi hátterét és lehetőségeit dr. Nyárs Levente, a K&H Agrárfőosztályának szektor és termékpálya elemzője, és dr. Kiss Jenő, az ATEVSZOLG Zrt. vezérigazgatója mutatta be annak kapcsán, hogy 10 éves uniós tilalom után újra felhasználásra kerülnek takarmány-alapanyagként az állati fehérjék, igaz, egyelőre csupán az akvakultúrában. A kérdés szakmai jelentőségét azonban számos szakmai szempont is indokolja. A kiterjesztés jelentősen csökkenthetné az EU és Magyarország versenyhátrányát a takarmányfehérje biztosítása terén. Az állati fehérjék felhasználhatóságát korlátozhatja, hogy a gazdaságok takarmánykeverő rendszereiben garantálni kell majd a feldolgozott állati fehérjék kizárását akár kérődzök, akár más haszonállatok takarmánykeverékeiből. Új kihívás lehet a keresztetetés előírása is. Mivel az állattartó gazdaságok általában egy takarmánykeverővel rendelkeznek, ezeket a követelményeket igen nehezen lehet majd betartani, aminek akár beruházásvonzata is lenne, ezért a visszavezetés előtt a jogszabályi háttér pontos rendezése mindenképpen szükséges – hangsúlyozták a szakemberek.

Ajánlott kiadványokFelföldi János:
Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatbanPopp József - Oláh Judit:
Az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar vidékfejlesztési programDr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadásLukács Gergely Sándor:
Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek