„Jó fogások” cinkkel, magnéziummal

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Fehér István, 2016/05/11

Ismail Cakmak professzor – az isztambuli Sabanci Egyetem magnéziumkutatásban világhírnévre szert tett tanára, aki egyben a göttingeni Nemzetközi Növénytáplálási Intézet vendégprofesszora – bevezetőjében arról szólt, hogy mindenképpen olyan levéltrágyát alkalmazzunk, amelyben a benne lévő hatóanyagok maradéktalanul vízoldhatóak! Vannak alacsony oldhatóságú vegyületek, ilyen a magnézium-hidroxid, a magnézium-oxid és a magnézium-karbonát, amelyek hátrányosak a folyamatra, mert igen alacsony a vízoldékonyságuk. Jó viszont a magnézium-klorid és a magnézium-szulfát formulációja. Gyakorlati tapasztalatként ajánlotta, hogy ha a gazdálkodó levéltrágyát választ, vesz, rendel, legelőször semmiképpen ne az árát nézze, hanem az oldhatóságot, mert amennyiben ezt nem a legfontosabb paraméterként veszi figyelembe, egyáltalán nem biztos, hogy eredményes lesz a termelés.

A „gondoskodó” magnézium

Miért fontos mindez? – tette fel a kérdést. – Döntően azért, mert a növények terméseredményeinek, minőségének kialakításában elsőrendű szerepe van a magnéziumnak és a káliumnak. Természetesen ezek nemcsak a kezdeti folyamatban, a fotoszintézisben fontosak, hanem a levélben megtermelt szénhidrátok növényen belüli „helyszínre” szállításában is. Amennyiben ugyanis a K és az Mg hiányzik, akkor a szénhidrátok a keletkezésűk helyén, a levelekben halmozódnak fel. Amennyiben a szénhidrátok nem a szükséges mennyiségben jutnak el a növény más részeihez, gyenge marad a hajtásképződés, vagy éppen a szem- vagy a gyökértermés. Egyes növényeknél, például a gyökgumósoknál, bogyósoknál ez kifejezetten hátrányos.

A neves professzor azt is kiemelte, hogy a magnézium hiányától szenvedő növények megsínylik a napfény egyébként áldásos hatását. E tápelem kellő jelenléte nélkül nemcsak a hőstresszt tolerálják nehezen, hanem, igen fényérzékenyek lesznek. Ha viszont kellő a tápellátásuk, növekszik tűrőképességük, s a termés gyarapodása megfelelően alakul. Részletesen szólt még olyan elemekről – mint például a foszfor –, amelyek túladagolása egyszerűen káros, azért a gazdálkodónak mindenképpen jól kell ismernie a talaját. Ám sohase csak a talajvizsgálatokra alapozzanak, hanem legyenek tekintettel a növény igényeire, végezzenek levél-, illetve növényanalízist – hangsúlyozta.

A búzatalajok fele cinkhiányos

Szinte külön előadást tartott a cink fontosságáról, a tápanyagellátásban betöltött szerepéről. A világ valamennyi talajának mintegy 30 százaléka cinkhiányos. Különösen feltűnő, hogy a búza vetésterületének 50 százalékán kevés ez az elem. Miért fontos a cink? Alapvető feladata a sejtvédelem, véd az erősen toxikus szabadgyökök ellen. Csökkenti a környezeti tényezők okozta stresszt, növeli a növény szárazság elleni védekező képességét. A fehérjék csaknem 10 százaléka cinket igényel a működéséhez. A cinknek igen jelentős a szerepe a sikeres megporzásban is.

A cink felvételét a gyökereken keresztül több tényező befolyásolja. Erre a legnagyobb hatással a magas mésztartalom, a magas pH-érték, a nagy agyagszemcse-tartalom és az alacsony szervesanyag-hányad van. Az utóbbi esetben jobb a hasznosulása, viszont, ha a foszfor nagy arányban van jelen, az káros, mert ez leköti a cinket, a cink „álomba merül”. Növekvő pH-értéknél szintén csökken a cinkfelvétel.

A levelek még jobban mutatják

A gyakorlat azt mutatja, hogy a cinkre világszerte kevés gazdálkodó figyel – tette hozzá Ismail Cakmak professzor. – Éveken át hiába adunk a növényeknek különféle tápelemet, hiába pótoljuk ezeket a nagyobb termések után egyre növekvő mértékben, ha a cinkpótlás elmarad, a hiánya egyre nagyobb gondokat okoz.

Ide csatlakozva Dr. Zsom Eszter előadásában elmondta, hogy egyes tápelemek, így a magnézium és a cink hiánya egyszerűen azért sem derül ki, mert sajnálatos, hogy a talajmintavételek és -vizsgálatok száma az elmúlt időszakban a korábbinak tizedére csökkent hazánkban. Megjegyzendő, hogy e tápelem hiányát a kevés számú talajminta-vizsgálat is jól igazolja. Mindezt csak megerősítik a konferencián vetített képek, amelyek jól mutatták, hogy a levelek foltban, csíkokban vagy még szabálytalanabb alakzatban jelentkező elszíneződései konkrétan milyen elem hiányára utalnak.

Az előadó arról is szólt, hogy nemcsak a növény „szívja ki” az egyes elemeket a talajból. Oda kell figyelni a csapadék okozta kimosódásra is. Lengyel professzor 2011. évi méréseire utalt, miszerint a nitrogén és a magnézium különösen könnyen kimosódik a talajból és pótlásra szorul. A kimosódás mértéke talajféleségenként változó és az évenkénti veszteség hektáronként eléri a 18–22 kilogrammot. Az előző évi szemterméssel elvont magnézium mennyiségéhez illene hozzáadni a kimosódással eltávozottat is. Így búza, kukorica, napraforgó után hektáronként 25–40 kilogramm, repcénél 50–60 kilogramm szükséges, míg zöldségféléknél a 30–80 kiló fölötti pótlás kívánatos – mondta Dr. Zsom Eszter.

Legyen fókuszban a fiatal növény

A Tamásiban mintegy 700 hektár szántóföldön gazdálkodó Pájtli József a növénytáplálás egy másik oldalát is megvilágította gyakorlati szemmel. Az ismert szakember arról szólt, hogy a növények igényeire fiatal korban sokkal jobban oda kellene figyelni! Azt a példát is felhozta, ami tavaly ősszel történt, amikor a vetés időszakában lehullott mintegy 150 mm csapadéktól a magnézium javarészt lemosódott a gyökérzóna alá, így ezt is a starterműtrágyával kellett pótolni. Különben később óriási magnéziumhiány lett volna. Ez már nem az az időszak, mint amikor szinte csak az NPK pótlása volt a fontos. Sajnálatos, hogy a korábbi gyakorlat emiatt tolódott el a túlzott nitrogénhasználat felé.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai