Változó klíma, változó borpiac

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2016/05/12

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) szerint a világ bortermelése 275,7 millió hektoliter körül alakult 2015-ben, azaz két százalékkal nőtt a 2014. évi mennyiséghez képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU bortermelése 164,9 millió hektoliter volt 2015-ben, egy százalékkal több, mint a 2014. évi.

Európában szinte mindenhol nőtt a termelés. Az EU nagyobb bortermelő országai közül Olaszországban készülhetett a legtöbb bor 2015-ben, 48,9 millió hektoliter, ami 13 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Franciaország bortermelése egy százalékkal, 47,7 millió hektoliterre, Spanyolországé 12 százalékkal, 36,5 millió hektoliterre nőtt 2015-ben a 2014. évihez képest. A bortermelés Portugáliában 13 százalékkal, 6,7 millió hektoliterre, Romániában hét százalékkal, 4,1 millió hektoliterre bővült. Ugyanakkor Németországban egy százalékkal, 8,8 millió hektoliterre, Görögországban 11 százalékkal, 2,7 millió hektoliterre csökkent a megtermelt bor mennyisége 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest – olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmányában.

Az Európán kívüli térségekből negyedik helyre az Egyesült Államok került 22,1 millió hektoliterrel, míg Argentína 12 százalékkal kevesebbet termelt idén, és 13,3 millió hektoliterrel szerepel a negyedik helyen, az újabb rekordot elért Chile előtt, ahol 23 százalékkal 12,8 millió hektoliterre nőtt a termelés.
Ausztráliában (12 millió hektoliter) és Dél-Afrikában (11,3 millió hektoliter) stabilizálódott a termelés, Új-Zélandon viszont 27 százalékkal esett vissza a megszokott 2,3 millió hektoliterre, a tavalyi rendkívülien gazdag termelést követően.

Magyarországon közel 59 ezer hektár ültetvényről 433 ezer tonna borszőlőt szüreteltek, ebből 2,7 millió hektoliter seprős újbort fejtettek 2015-ben, 8 százalékkal többet, mint 2014-ben.

A tavalyi évhez hasonlóan a szervezet szerint kielégítő a piaci egyensúly, és az idei termelés ki fogja elégíteni a fogyasztási, és az olyan ipari felhasználási borigényeket is, mint a brandy, az ecet vagy a vermut. 

A szőlő- és borágazat szabályozása az EU-ban elsősorban rendeletek (nem pedig például irányelvek) formájában történik. 1999-ben az AGENDA 2000 csomag keretében elfogadták a közösségi borjog átfogó reformját, amelynek alapelvei a legutóbbi Közös Agrárpolitika-reform után, 2015 eleje óta is érvényben maradtak. A reform eredményét az új borpiaci alaprendelet (a Tanács 1493/1999/EK rendelete) és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Az új borpiaci rendtartás életbe lépése óta azonban ismét nagy termésmennyiséget hozó évjáratok voltak, jelezve, hogy a borpiaci egyensúly még mindig nem állt helyre, s hogy még mindig nem sikerült az ágazat fejlődését egyenes útra állítani.

Korai szüret, több cukor

A jelenlegi helyzet azonban már a közeli jövőben is jelentősen változhat. Ennek fő oka több kutatás szerint is a klímaváltozás lesz. Egyes borrégiók profitálnak belőle, mások pedig szenvednek a forróságtól és a szárazságtól. A klímaváltozást némely borvidéken a harmadik világháborúként, máshol pedig a „nagy bónuszként” emlegetik.
Egy 2012-es tanulmány szerint a szakértők 2050-re drasztikus változásokat jövendölnek a borágazatban. Az előrejelzések szerint a vezető és igen népszerű bornagyhatalmak – többek között Bordeaux, Rioja, Stellenbosch, Napa-völgye és még sokan mások –, nem lesznek képesek ugyanolyan magas hozamokat produkálni egy-egy szüret során, mint az elmúlt 20 évben. A kiszámíthatatlan időjárás, a forró nyarak és a mérhetetlen szárazság miatt a szőlőültetvények nem jutnak majd elegendő csapadékhoz, ami katasztrofális következményekkel sújthatja a fejlődésüket. A vízhiány, a hirtelen hőmérséklet-változások mind-mind befolyással lehetnek a bor beltartalmi gazdagságára, a savak és cukor egyensúlyára.

Sokan úgy jósolják, hogy a fehér borok testesebbek, a vörös borok pedig sokkal gyümölcsösebbek lesznek. Azok a borrégiók, akik már érintettek az éghajlatváltozás kezdeti hatásaiban, egy olyan folyamat részeseivé váltak, ami sajnos visszafordíthatatlan. Szükséges, hogy a gazdák teret adjanak az új, innovatív megoldásoknak és technológiáknak, vagy akár új stratégiára alapozzák a régiójuk szőlő- és borgazdálkodását.

A klímaváltozás az európai területeket érinti a legnagyobb mértékben: a szőlőtermesztés határai észak felé tolódnak, ezzel együtt a klímaváltozás átírja a világ bortérképét.

2050-re 86 százalékos csökkenés várható a termelésben, a toszkán- és a Rhone-vidékhez tartozó régiókban. A szakértők átlagban 19 és 73 százalék között becslik az egyes régiók termelésének visszaesését – írja a Winefolly.com.
És ott van Bordeaux is, amely szintén érintett: korai szüret, magasabb cukor- és alkoholtartalom vár az ottani borászokra is. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e Bordoux alkalmazkodni a klímaváltozáshoz úgy, hogy emellett megtartsa identitását. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a fogyasztók olyan bort várnak Bordeauxtól, ami nem túl gazdag alkoholban, viszont ezt egyre nehezebb garantálni.

A meleg nem használ

Az enyhe téli időjárás nem tett különösebb kárt a villányi szőlőültetvényekben, ahol márciusban teljesen befejeződött a decemberben kezdődött metszés. Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára az MTI érdeklődésére azt mondta „az idei kifejezetten meleg téli időjárás” kedvezőtlen feltételeket teremtett a szőlőnövény számára, ugyanis a hetekig tartó nulla fok alatti hőmérséklet hiányában könnyebben telelnek át a növényt fenyegető kórokozók. Kiemelte ugyanakkor, hogy eddig különösebb növény-egészségügyi kár nem érte az ültetvényeket emiatt, ami annak is köszönhető, hogy sok gazda tavaszi lemosó permetezéssel távolítja el a kórozókat a szőlőtőkékről. Nagy Gergely becslése szerint a plusz védekezés költsége hektáronként néhány tízezer forint, vagy akár ennek többszöröse is lehet a növényvédő szerek minőségétől függően.

A britek a nyerők?

A klímaváltozásból egyértelműen Nagy-Britannia borászai húzhatják a legnagyobb hasznot. Úgy tűnik, a hőmérséklet emelkedése felvirágoztatja a brit borágazatot, tudniillik, Nagy-Britanniában az átlagnál gyorsabban növekszik a hőmérséklet. Ez a briteknek akár ötszörös terjeszkedési lehetőséget is jelenthet. Lehetséges, hogy a jövőben a legjobb pezsgők majd nem Franciaországból, hanem Nagy-Britanniából kerülnek ki?

Elképzelhető, hogy Toszkána mai problémái, az elkövetkezendő 10–20 évben Magyarországot is utolérik, és Villányban, illetve Szekszárdon is hasonló problémákkal küzdhetnek majd. A borászok jelenleg még csak kissé érzik az éghajlatváltozás hatásait, viszont nem árt felkészülni a változásokra. Ha a szárazság itthon is égető problémává válik, érdemes lesz sokkal ellenállóbb fajtákat telepíteni és korszerű öntözési rendszereket kialakítani. Az iparág fenntarthatóságának kulcsa, az alkalmazkodásban rejlik, ami azt jelenti, hogy a változásokhoz mérten kell új stratégiákat kialakítani.

védőárak a tokajban

Minden eddiginél korábban, már tavaly decemberben tájékoztatta partnereit a Tokaj Kereskedőház a 2016-os új felvásárlási árakról. A szerződéskötések a régi és új partnerekkel idén február közepén indultak el és várhatóan március végén zárulnak le. A megállapodások során a tolcsvai székhelyű borászat az általa kifejlesztett komplex termőhelyi potenciál és ültetvényállapot-felmérés alapján kérte fel a partnereit, és határozta meg, hogy milyen termesztési kategóriában vár alapanyagot.

Idén, 2016-ban a kereskedőház előreláthatólag 1400 partnerrel közel 1150 hektár szerződött területre köt megállapodást bő egy hónapon belül.

– Több újítást is bevezettünk ebben az évben – nyilatkozta Szappanos Péter, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója. – Egyrészt már előre meghirdettük a felvásárlási árakat, így a gazdák pontosan tudják, miért és mennyit fognak kapni, illetve szüretkor milyen mennyiséget hozhatnak be a kereskedőházba. Ez azért is fontos, mert eddig mindig nyár végén hirdettünk árakat, így amikor mennyiségileg jó volt a termés, alacsonyabbak voltak az árak. A szerződésekben az ültetvényfelmérések alapján azt is rögzítettük, milyen minőséget várunk el az adott területtől, így ennek és a felvásárlási árnak a birtokában mindenki pontosan tudja, ha elvégzi a rászabott munkát, és tudja hozni a szerződésben rögzített mennyiséget, akkor mekkora összeget fog kapni. Idén bevezetjük a védőárat, azaz ha valamilyen ok miatt mégsem sikerül a termés, a gazda akkor is kap egy bizonyos összeget, így nem vész teljesen kárba az az összeg és a munka, amelyet az év során a területének megművelésébe befektetett. Idén pedig lesz mód az előfinanszírozásra is, így nem csupán megmondjuk, melyik területen, mikor és mivel kell védekezni, de igény szerint ehhez a vegyszereket is biztosítjuk, amelyeknek az összegét a decemberi elszámoláskor majd levonjuk. Mindezekkel azt szeretnénk elérni, hogy a velünk szerződött partnerek biztonságban érezzék magukat. Az érdeklődés azt mutatja, egyre több gazda érzi úgy, érdemes velünk szerződést kötni, így a kereskedőház presztízse is emelkedett.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai