Szőlőkabóca elleni küzdelem

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/05/14

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) a szőlő egyik legveszélyesebb, zárlati státuszú kórokozója (fitoplazma-fertőzés), amelynek terjedését annak legfőbb terjesztője, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel lehet meggátolni.

Két elemet tartalmaz a kártevő ellen kiírt támogatás: növény-egészségügyi megelőzés támogatása, valamint a körülhatárolt területen található szőlőültetvényen növény-egészségügyi felszámoláshoz nyújtott támogatás. A szőlőtermelők múlt hónapban adhatták be a támogatásra az igényüket. A most következő hónapokban pedig megvásárolhatják a szükséges növényvédő szert, amit a május 1. és július 31. közötti védekezési időszakban kell kijuttatni, és amelyről permetezési naplót kell vezetniük a termelőknek.

Növényvédő szer támogatással

A hivatalos információk szerint a növényvédő szeres védekezést követően a támogatási kérelem a növényvédő szer megvásárlásáról szóló számlák és egyéb igazoló dokumentumok csatolásával, de legkésőbb a tárgyév augusztus 15-ig nyújtható be a növényvédelmi hatósághoz, amely a szakmai felülvizsgálatot követően továbbítja azt a támogatásról döntést hozó MVH részére. A támogatás mértéke a növényvédő szer vételárának 50 százaléka, de szőlőültetvény-hektáronként legfeljebb 8000 forint. A növényvédelmi hatóság által a fitoplazma-fertőzés miatt határozatban körülhatárolt területen kívül eső árutermő szőlőültetvény és standard törzsültetvény tekintetében további feltétel, hogy a szőlőtermelő évente összesen legfeljebb 160 000 forint összegig igényelheti a támogatást – derült ki az FM korábbi közleményéből.

Szükségszerű védekezés

Egyre többször hallani, hogy az aranyszínű sárgaságot okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Magyarországon először 2013 augusztusában mutatták ki. Kártétele óriási mértéket ölthet, hiszen a fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nincs megfelelő növényvédő szeres eljárás, azonban a terjedése ellen hatékonyan fel lehet lépni a betegség fő vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni hatékony irtással. A szőlőtermelők kénytelenek komolyan venni a szőlőkabóca elleni védekezést, mivel ha felbukkan az aranyszínű sárgaság vírushordozója, a betegség eleinte enyhe, később, 4–5 év alatt drámai pusztítást végez a szőlőben. Ott, ahol félvállról veszik a problémát, akár a tőkék 80–100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak – szakértői vélemények szerint.

Sajnálatos módon az európai szőlő mindegyik fajtája fogékony a betegségre. A fajták között különösen a Chardonay és a Cabernet sauvignon, valamint a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Kimutatták, hogy az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Újabb szőlőültetvényre a fertőzött szaporítóanyaggal juthat be, leginkább az amerikai szőlőkabóca által. A termelőknek tehát a terjesztőt kell mindenképpen kiiktatniuka, különben beteg szőlőtőkékkel fognak szembesülni. Fontos, hogy a gazdák időben felismerjék az aranyszínű sárgaság betegséget. Abban az esetben, ha valahol megjelenik, a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamaradhat. A betegség megjelenése eltérő lehet a szőlőfajta fogékonyságától függően.

Tünetek

Feltűnő levéltünetek nyár közepére alakulnak ki, amikor azt látni, hogy a levelek a fonák felé sodródnak, kanalasodnak és jellegzetes, háromszög alakú formát mutatnak. A nap érte levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. A fogékonyabb fajtáknál a fásodás elmarad, a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak. Abban az esetben, ha a szőlőtőkét a tenyészidő során később éri a fertőzés, a megindult fásodás megáll. Így egy enyhe tél során is nagy kár érheti a szőlőt.

Nyár végére-szeptemberre a főerek vonalán krémsárga foltok figyelhetők meg, ezek folyamatosan terjednek a levél felületén, majd az teljesen elszárad. Azok a vesszők, amelyek nem érettek be télen, elfeketednek és elhalnak. Az újabb tavasz során a megmaradt rügyekből keletkezett virágzat leszárad, így kevesebb fürt jön létre. A késői fertőzés miatt azzal lehet később szembesülni, hogy a fürtök szabálytalanok lesznek, és a bogyók összezsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. A hatékony védekezés egyik feltétele a megfelelő rovarölő szer.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai