2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szőlőkabóca elleni küzdelem

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: G.P., 2016/05/14

A Földművelésügyi Minisztérium 2016-tól támogatja a termelőket az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésben.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) a szőlő egyik legveszélyesebb, zárlati státuszú kórokozója (fitoplazma-fertőzés), amelynek terjedését annak legfőbb terjesztője, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel lehet meggátolni.

Két elemet tartalmaz a kártevő ellen kiírt támogatás: növény-egészségügyi megelőzés támogatása, valamint a körülhatárolt területen található szőlőültetvényen növény-egészségügyi felszámoláshoz nyújtott támogatás. A szőlőtermelők múlt hónapban adhatták be a támogatásra az igényüket. A most következő hónapokban pedig megvásárolhatják a szükséges növényvédő szert, amit a május 1. és július 31. közötti védekezési időszakban kell kijuttatni, és amelyről permetezési naplót kell vezetniük a termelőknek.

Növényvédő szer támogatással

A hivatalos információk szerint a növényvédő szeres védekezést követően a támogatási kérelem a növényvédő szer megvásárlásáról szóló számlák és egyéb igazoló dokumentumok csatolásával, de legkésőbb a tárgyév augusztus 15-ig nyújtható be a növényvédelmi hatósághoz, amely a szakmai felülvizsgálatot követően továbbítja azt a támogatásról döntést hozó MVH részére. A támogatás mértéke a növényvédő szer vételárának 50 százaléka, de szőlőültetvény-hektáronként legfeljebb 8000 forint. A növényvédelmi hatóság által a fitoplazma-fertőzés miatt határozatban körülhatárolt területen kívül eső árutermő szőlőültetvény és standard törzsültetvény tekintetében további feltétel, hogy a szőlőtermelő évente összesen legfeljebb 160 000 forint összegig igényelheti a támogatást – derült ki az FM korábbi közleményéből.

Szükségszerű védekezés

Egyre többször hallani, hogy az aranyszínű sárgaságot okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Magyarországon először 2013 augusztusában mutatták ki. Kártétele óriási mértéket ölthet, hiszen a fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nincs megfelelő növényvédő szeres eljárás, azonban a terjedése ellen hatékonyan fel lehet lépni a betegség fő vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni hatékony irtással. A szőlőtermelők kénytelenek komolyan venni a szőlőkabóca elleni védekezést, mivel ha felbukkan az aranyszínű sárgaság vírushordozója, a betegség eleinte enyhe, később, 4–5 év alatt drámai pusztítást végez a szőlőben. Ott, ahol félvállról veszik a problémát, akár a tőkék 80–100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak – szakértői vélemények szerint.

Sajnálatos módon az európai szőlő mindegyik fajtája fogékony a betegségre. A fajták között különösen a Chardonay és a Cabernet sauvignon, valamint a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Kimutatták, hogy az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Újabb szőlőültetvényre a fertőzött szaporítóanyaggal juthat be, leginkább az amerikai szőlőkabóca által. A termelőknek tehát a terjesztőt kell mindenképpen kiiktatniuka, különben beteg szőlőtőkékkel fognak szembesülni. Fontos, hogy a gazdák időben felismerjék az aranyszínű sárgaság betegséget. Abban az esetben, ha valahol megjelenik, a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamaradhat. A betegség megjelenése eltérő lehet a szőlőfajta fogékonyságától függően.

Tünetek

Feltűnő levéltünetek nyár közepére alakulnak ki, amikor azt látni, hogy a levelek a fonák felé sodródnak, kanalasodnak és jellegzetes, háromszög alakú formát mutatnak. A nap érte levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. A fogékonyabb fajtáknál a fásodás elmarad, a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak. Abban az esetben, ha a szőlőtőkét a tenyészidő során később éri a fertőzés, a megindult fásodás megáll. Így egy enyhe tél során is nagy kár érheti a szőlőt.

Nyár végére-szeptemberre a főerek vonalán krémsárga foltok figyelhetők meg, ezek folyamatosan terjednek a levél felületén, majd az teljesen elszárad. Azok a vesszők, amelyek nem érettek be télen, elfeketednek és elhalnak. Az újabb tavasz során a megmaradt rügyekből keletkezett virágzat leszárad, így kevesebb fürt jön létre. A késői fertőzés miatt azzal lehet később szembesülni, hogy a fürtök szabálytalanok lesznek, és a bogyók összezsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. A hatékony védekezés egyik feltétele a megfelelő rovarölő szer.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza