2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Energetikai pályázat borászatoknak

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: L. A., 2016/05/17

Hogyan kell előkészíteni egy mezőgazdasági – borászati – üzemet a pályázati pénzek megszerzéséhez?

Az EU és a magyar állam is nagyon sok támogatást ad annak érdekében, hogy az épületek, gyárak, technológiai rendszerek, cégek csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. A kormányoknak, országoknak egyik legnagyobb bevétele a szén-dioxid-kereskedelemből adódik. (Tehát amikor szén-dioxidot „vásárolnak” a támogatásért cserébe, lehet, hogy az így megnyert szén-dioxidot nagy haszonnal adják el.)

Mivel a szén-dioxiddal az országok kereskednek, új gyárak, épületek épülnek, ez a kereskedelem még sokáig virágzik, szüksége van a kormánynak, az országnak, Európának, a világnak szén-dioxid-kvótára. Ezért írják ki a pályázatokat, s a pályázati pénzért szén-dioxid-kvótát vásárolnak.

Gondos tervezés és előkészületek

Először energiauditot készítünk a pillanatnyi állapotról, amiben megállapítjuk, hogy az épület és a technológiai berendezések működésével évente mennyi szén-dioxid kerül a légtérbe, figyelembe véve az épület geometriai alakját; megvizsgáljuk, majd meghatározzuk, hogy jelenleg az épület milyen energiabesorolást ér el.

A vizsgálandó területek:

  • az épületek szerkezete (fal, födém, nyílászáró stb.);
  • az épület használati meleg víz ellátása, csővezetékei, a szigetelés mértéke, a csővezetékek geometriai elhelyezése stb.;
  • fűtési, hűtési rendszer típusa, hidraulikai kialakítása, csővezetékek elhelyezése, hőszigetelése stb.;
  • szellőzési rendszer kialakítása, légcsatorna vezetékeinek elhelyezése, hőszigetelése, stb.;
  • elektromos rendszer összetevői, vezetékek, világítótestek típusa, elektromos elosztók fajtái, elhelyezése stb.

Miután a fenti öt rendszert és a technológiai rendszert felmértük, megvizsgáljuk, melyik terület működése mennyi szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
Az épületekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást eredményező tényezők felmérése után egy olyan programot kell elkészíteni, amiben a szén-dioxid-csökkentés érdekében a beruházások mértéke és nagysága – a megtérülési rátát is figyelembe véve – sorrendbe van állítva. Ennek alapján előre lehet tervezni a beruházásait, betartva a rendeleteket és figyelembe véve a piaci körülményeket is.

Mivel az üvegházhatás nagy mértékben függ az egyes épületek, technológia berendezések működéséből adódó szén-dioxid-kibocsátásától, ezért azt drasztikusan csökkenteni kell. Természetesen a tulajdonosokat az érdekli, hogy mekkora beruházási összeggel, milyen megtérülési idővel csökkenthetik az épületük szén-dioxid-kibocsátását.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján a pályázati pénzek hamar elfogynak, ezért többnyire azok jutnak ezekhez a támogatásokhoz, akiknek előre ki van dolgozva az energiamegtakarítás sorrendjére vonatkozó cselekvési tervük. Ebben a cselekvési tervben van meghatározva, hogy az egyes lépések konkrétan mennyi szén-dioxid-megtakarítást eredményeznek.

A rendszer veszteségeinek feltárása után az általunk összeállított program tartalmazza, hogy mit, milyen sorrendben kell elvégezzenek annak érdekében, hogy pályázati pénzhez is jutva folyamatosan átalakítsák energetikai rendszerüket (az előbb felsorolt öt területen) annak érdekében, hogy szén-dioxid-kibocsátásuk mellett közüzemi költségeik is csökkenjenek. Az általunk elkészített anyag a különösebb ráfordítás nélküli, beruházást nem igénylő átalakításokkal elérhető költségmegtakarítási tényezőkre is kitér majd.

Természetesen egy-egy épület tulajdonosát, üzemeltetőjét az érdekli, hogy mekkora befektetéssel, milyen megtérüléssel tud ő az épületénél szén-dioxidot megtakarítani. Azt pedig, aki a pályázati pénzt adja, az érdekli, hogy mennyi pályázati pénzzel mennyi szigorúan ellenőrzött szén-dioxid-kvótához jut.

Az energiairányítási rendszer, a ma érvényben lévő szabványokat, szempontokat veszi figyelembe. Feltárja a veszteségeket, a lehetőségeket, és sorrendbe szedi, mikor, milyen beruházás mellett mit lehet elérni, mennyi pályázati pénzhez lehet jutni, milyen közüzemiköltség-csökkenésre lehet számítani.
Hasonló beruházás, a beruházások támogatása nemcsak Magyarországon, hanem Európa egész területén vannak.

Energiaracionalizálás egy borászati üzemben

Pillanatnyilag itthon, hasonlóan a Spanyolországban készült beruházásunkhoz, egy másik bortársaságnál is előkészületi munkákat végzünk. A pályázatok napokon belül lesznek kiírva (aki a kiírás után kezdi az anyagot összeállítani, egészen biztos, hogy nem jut pályázati pénzhez!).

Javaslom ezért, hogy mire a pályázat ki lesz kiírva, addigra az összes olyan lehetőséget, ami Önöknél szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezethet, dolgozzák, illetve dolgoztassák ki, mivel pályázati pénzt csak annak adnak, aki egyértelműen drasztikusan tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.

Hogyan lehet ezt Önöknél elérni?

  • Épületek hőszigetelésével;
  • nyílászárók cseréjével;
  • fűtési, hűtési rendszer energiaracionalizálásával;
  • technológiájuk energiaracionalizálásával;
  • a bor erjedésekor felszabadult energia tárolásával és nem a környezetbe engedésével;
  • az így tárolt energiával kell az épületeket fűteni, illetve a használati meleg vizet előállítani;
  • a szörphöz, borokhoz felhasznált vízből először ki kell nyerni az optimális lehűtési hőmérsékletig még benne lévő energiát, mellyel az épület és a technológiához szükséges energiát lehet biztosítani.

Jó példa a Gramónában (Spanyolország) megépült bortermelő egység rendszere.

A szőlő erjedésekor keletkezett energiát speciális hőtároló szondákkal a földben tároljuk, amit akkor használunk fel, amikor arra a bortársaságnak szüksége van. Az augusztusban keletkező energia eltárolásával szinte egész évben lehetne fűteni, a palackokat elmosni és minden használati meleg vizet előállítani.
A fent említett energiatárolást 19 db egyenként 120 méteres energiatároló szondával tároltuk el a talajban. Az így eltárolt energiát később, amikor arra szükség van, hasznosítjuk.

Ez a beruházás Gramonában 7 év alatt térült meg. Ha kaptak volna 50–80%-os támogatást, mint amire itt lehetőség nyílik, akkor a beruházás kevesebb, mint 3 év alatt térült volna meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza