Energetikai pályázat borászatoknak

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: L. A., 2016/05/17

Az EU és a magyar állam is nagyon sok támogatást ad annak érdekében, hogy az épületek, gyárak, technológiai rendszerek, cégek csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátásukat. A kormányoknak, országoknak egyik legnagyobb bevétele a szén-dioxid-kereskedelemből adódik. (Tehát amikor szén-dioxidot „vásárolnak” a támogatásért cserébe, lehet, hogy az így megnyert szén-dioxidot nagy haszonnal adják el.)

Mivel a szén-dioxiddal az országok kereskednek, új gyárak, épületek épülnek, ez a kereskedelem még sokáig virágzik, szüksége van a kormánynak, az országnak, Európának, a világnak szén-dioxid-kvótára. Ezért írják ki a pályázatokat, s a pályázati pénzért szén-dioxid-kvótát vásárolnak.

Gondos tervezés és előkészületek

Először energiauditot készítünk a pillanatnyi állapotról, amiben megállapítjuk, hogy az épület és a technológiai berendezések működésével évente mennyi szén-dioxid kerül a légtérbe, figyelembe véve az épület geometriai alakját; megvizsgáljuk, majd meghatározzuk, hogy jelenleg az épület milyen energiabesorolást ér el.

A vizsgálandó területek:

• az épületek szerkezete (fal, födém, nyílászáró stb.);
• az épület használati meleg víz ellátása, csővezetékei, a szigetelés mértéke, a csővezetékek geometriai elhelyezése stb.;
• fűtési, hűtési rendszer típusa, hidraulikai kialakítása, csővezetékek elhelyezése, hőszigetelése stb.;
• szellőzési rendszer kialakítása, légcsatorna vezetékeinek elhelyezése, hőszigetelése, stb.;
• elektromos rendszer összetevői, vezetékek, világítótestek típusa, elektromos elosztók fajtái, elhelyezése stb.

Miután a fenti öt rendszert és a technológiai rendszert felmértük, megvizsgáljuk, melyik terület működése mennyi szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
Az épületekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást eredményező tényezők felmérése után egy olyan programot kell elkészíteni, amiben a szén-dioxid-csökkentés érdekében a beruházások mértéke és nagysága – a megtérülési rátát is figyelembe véve – sorrendbe van állítva. Ennek alapján előre lehet tervezni a beruházásait, betartva a rendeleteket és figyelembe véve a piaci körülményeket is.

Mivel az üvegházhatás nagy mértékben függ az egyes épületek, technológia berendezések működéséből adódó szén-dioxid-kibocsátásától, ezért azt drasztikusan csökkenteni kell. Természetesen a tulajdonosokat az érdekli, hogy mekkora beruházási összeggel, milyen megtérülési idővel csökkenthetik az épületük szén-dioxid-kibocsátását.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján a pályázati pénzek hamar elfogynak, ezért többnyire azok jutnak ezekhez a támogatásokhoz, akiknek előre ki van dolgozva az energiamegtakarítás sorrendjére vonatkozó cselekvési tervük. Ebben a cselekvési tervben van meghatározva, hogy az egyes lépések konkrétan mennyi szén-dioxid-megtakarítást eredményeznek.

A rendszer veszteségeinek feltárása után az általunk összeállított program tartalmazza, hogy mit, milyen sorrendben kell elvégezzenek annak érdekében, hogy pályázati pénzhez is jutva folyamatosan átalakítsák energetikai rendszerüket (az előbb felsorolt öt területen) annak érdekében, hogy szén-dioxid-kibocsátásuk mellett közüzemi költségeik is csökkenjenek. Az általunk elkészített anyag a különösebb ráfordítás nélküli, beruházást nem igénylő átalakításokkal elérhető költségmegtakarítási tényezőkre is kitér majd.

Természetesen egy-egy épület tulajdonosát, üzemeltetőjét az érdekli, hogy mekkora befektetéssel, milyen megtérüléssel tud ő az épületénél szén-dioxidot megtakarítani. Azt pedig, aki a pályázati pénzt adja, az érdekli, hogy mennyi pályázati pénzzel mennyi szigorúan ellenőrzött szén-dioxid-kvótához jut.

Az energiairányítási rendszer, a ma érvényben lévő szabványokat, szempontokat veszi figyelembe. Feltárja a veszteségeket, a lehetőségeket, és sorrendbe szedi, mikor, milyen beruházás mellett mit lehet elérni, mennyi pályázati pénzhez lehet jutni, milyen közüzemiköltség-csökkenésre lehet számítani.
Hasonló beruházás, a beruházások támogatása nemcsak Magyarországon, hanem Európa egész területén vannak.

Energiaracionalizálás egy borászati üzemben

Pillanatnyilag itthon, hasonlóan a Spanyolországban készült beruházásunkhoz, egy másik bortársaságnál is előkészületi munkákat végzünk. A pályázatok napokon belül lesznek kiírva (aki a kiírás után kezdi az anyagot összeállítani, egészen biztos, hogy nem jut pályázati pénzhez!).

Javaslom ezért, hogy mire a pályázat ki lesz kiírva, addigra az összes olyan lehetőséget, ami Önöknél szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezethet, dolgozzák, illetve dolgoztassák ki, mivel pályázati pénzt csak annak adnak, aki egyértelműen drasztikusan tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.

Hogyan lehet ezt Önöknél elérni?

• Épületek hőszigetelésével;
• nyílászárók cseréjével;
• fűtési, hűtési rendszer energiaracionalizálásával;
• technológiájuk energiaracionalizálásával;
• a bor erjedésekor felszabadult energia tárolásával és nem a környezetbe engedésével;
• az így tárolt energiával kell az épületeket fűteni, illetve a használati meleg vizet előállítani;
• a szörphöz, borokhoz felhasznált vízből először ki kell nyerni az optimális lehűtési hőmérsékletig még benne lévő energiát, mellyel az épület és a technológiához szükséges energiát lehet biztosítani.

Jó példa a Gramónában (Spanyolország) megépült bortermelő egység rendszere.

A szőlő erjedésekor keletkezett energiát speciális hőtároló szondákkal a földben tároljuk, amit akkor használunk fel, amikor arra a bortársaságnak szüksége van. Az augusztusban keletkező energia eltárolásával szinte egész évben lehetne fűteni, a palackokat elmosni és minden használati meleg vizet előállítani.
A fent említett energiatárolást 19 db egyenként 120 méteres energiatároló szondával tároltuk el a talajban. Az így eltárolt energiát később, amikor arra szükség van, hasznosítjuk.

Ez a beruházás Gramonában 7 év alatt térült meg. Ha kaptak volna 50–80%-os támogatást, mint amire itt lehetőség nyílik, akkor a beruházás kevesebb, mint 3 év alatt térült volna meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai