2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Clearfield Plus napraforgóhibridek a NÉBIH kisparcellás fajtakísérleteiben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor NÉBIH, 2016/05/20

Hivatalunk már több éve vizsgálja az állami elismerésre bejelentett, vegyszerrezisztens napraforgófajtákat. Jelenleg az imazamox hatóanyagra rezisztens napraforgók csoportjában már több államilag elismert hibriddel rendelkezünk.

Clearfield, Clearfield Plus hódító úton

Az imazamoxrezisztens napraforgóhibridek termesztése rendkívül dinamikusan növekedett az elmúlt években. 2005-ben 25–30 ezer ha-on indult meg az új posztemergens gyomirtási technológia, 2009-ben a vetésterület már elérte a 150–160 ezer ha-t. 2010-ben az imazamoxrezisztens napraforgók vetésterületi részesedése a kedvező termesztési tapasztalatok miatt elérte a 200 ezer ha-t.

2011-ben a vetésterület 250–270 ezer ha-ra növekedett. 2012-ben az imazamoxrezisztens napraforgók vetésterülete elérte a 370 ezer ha-t hazánkban. A 2013 és 2015 közötti időszakban az imazamoxrezisztens napraforgók vetésterülete 360–380 ezer ha volt.

Ennek a csoportnak a meghatározó hibridje a legnagyobb vetésterületen termesztett NK Neoma, amely az európai uniós listáról kerül forgalmazásra Magyarországon. A vetésterülete jelenleg 170 ezer ha-ra becsülhető.

Az eredeti „ImiSun” néven ismert, imidazolinon-ellenállóságot biztosító gént és E-faktort 1996-ban fedezték fel és írták le az Egyesült Államokban imidazolinon herbicidekkel kezelt szójaterületen gyűjtött vad napraforgóból. Ebből a szabad forrásból származnak a Clearfield gyomirtási rendszerben szereplő Clearfield napraforgóhibridek, amelyek az imazamox hatóanyagú Pulsar gyomirtó szerrel kezelhetőek.

2000-ben a BASF támogatásával kutatási és fejlesztési program indult a Nidera Semillas SA-nál. A CLHA Plus gént tartalmazó vonalon alapuló, a BASF és a vetőmagházak szerződéseiben meghatározott módon előállított napraforgóhibrideket Clearfield Plusnak nevezzük. A Clearfield és a Clearfield Plus napraforgóhibridek nem transzgenikus besorolásúak.

A megnövekedett imidazolinon ellenállóságnak köszönhetően Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására a hatékonyabb formulációju imazamox tartalmú gyomirtó szer a Pulsar Plus alkalmazható, amely az alacsonyabb tolerancia szintű „ImiSun” gént tartalmazó Clearfield hibridek károsodásához vezet, így azokban nem alkalmazható.
A CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóhibridek és a Pulsar Plus gyomirtó szer engedélyeztetése párhuzamosan folyt, hiszen a hatékonyabb gyomirtási technológiát biztosító Clearfield Plus gyomirtási rendszer csak mindkét elem engedélyezése esetén válik elérhetővé a napraforgó-termesztők számára. Amíg nem kezdődik meg a CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóhibridek engedélyeztetése, addig nincs célkultúra a Pulsar Plus gyomirtó szer engedélyezéséhez, és ez fordítva is igaz.

A Clearfield Plus napraforgó gyomirtási technológia két lépésből áll:

Első kezelés: Vetés után kelés előtti kezelés Wing P (250 g/l pendimetalin + 212,5 g/l dimetenanid-p) 3,5 l/ha 250–300 l/ha permetlében kijuttatva. A vetés-előkészítés során egyenletes, rögmentes talajt kell biztosítani, hogy a gyomirtó szer az eső hatására egyenletesen mosódhasson talajba. A Clearfield Plus (CLHA Plus gént tartalmazó) napraforgó vetésmélysége legalább 4 cm kell, hogy legyen, a gyomirtó szer helyzeti szelektivitása miatt.
Második kezelés: A gyomok 2–4 leveles fejlettségénél, vagy mechanikailag gyomirtott kísérleti területen a Clearfield Plus (CLHA Plus gént tartalmazó) napraforgó 4 valódi leveles állapotában kell kijuttatni 2 l/ha Pulsar Plus (25 g/l imazamox) gyomirtószert 200–300 l/ha permetlében finom porlasztással. A gyomirtó szer fél órával a beszáradás után válik esőállóvá.

A fajtakísérletek módszertana

A vizsgálati módszertan két részre bontható, a rezisztenciavizsgálatra és a gazdasági értékvizsgálatra.

1. A rezisztenciavizsgálat megegyezik a szerengedélyeztetési vizsgálattal, amely a következőképpen történt:
Mivel a NÉBIH fajtakísérleti állomásain forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező növényvédő szert nem lehet alkalmazni, a CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóhibridek Pulsar Plus gyomirtó szerrel szembeni herbicidtoleranciáját a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság koordinációjával a megfelelő felkészültséggel rendelkező Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai végezték el hat termőhelyen. A Pulsar Plus gyomirtó szerrel szembeni herbicidtolerancia megállapítása szempontjából az első lépésnek tehát a Wing alapkezelésnek nincs jelentősége, ezért ezekben a vizsgálatokban a gyomirtási technológia a következő:

A mechanikailag gyomirtott és egész tenyészidőszakban tisztántartott kísérleti területen a Clearfield Plus (CLHA Plus gént tartalmazó) napraforgó 4 valódi leveles állapotában kell kijuttatni 2 l/ha Pulsar Plus (25 g/l imazamox) gyomirtó szert 200–300 l/ha permetlében finom porlasztással. Összehasonlító standardként 1,2 l/ha Pulsar kezelés, valamint kezeletlen kontroll szerepel. A kezelést követő esetleges növénykárosodás felmérésén, tünetleírásán kívül a termés- és olajtartalom-mérés is része volt a vizsgálatnak, illetve a NÉBIH napraforgó kísérleti metodikában leírt GÉV-vizsgálatok is elvégzésre kerülnek az NTAI állomásain beállított kísérletekben.
A kísérletek kivitelezése során a GEP előírásai szerint kellett eljárni, az EPPO módszertan témalapban meghatározott pontjai alapján, melyek részletesen meghatározzák az európai szinten elfogadott eljárásokat.

2. A gazdasági értékvizsgálatok: A CLHA Plus napraforgóhibrideket az ImiSun hibridekkel azonos csoportban vizsgáltuk az NKI által beállított fajtakísérleti hálózatban.
Éréscsoportonként a kezelt kísérleti átlaghoz történik a hasonlítás, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő számú és éréscsoportú államilag elismert fajta.

A kezelést Pulsar®40 herbiciddel végezzük:

  • dózis: 1,0–1,25 liter/ha;
  • hatóanyag-mennyiség: 40–48 g/ha;
  • hatásmechanizmus: AHAS-gátló;
  • HRAC-csoport: B;
  • hatóanyag-felvétel: levélen, hajtáson és gyökéren;
  • szállítódás: szisztemikus – xylem és phloem;
  • kijuttatási idő: állománykezelés BBCH 12–18.

A kísérleti metodikában a vegyszerrezisztens napra­forgóhibrideket csak kezelt körülmények között vizsgáljuk a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletekben, míg a változatokat továbbra is kezeletlen körülmények között hasonlítjuk össze, és ezek rezisztenciájáról külön (ún. permetezéses) kísérletben győződünk meg.
A hibridek kísérleti eredményeit a mellékelt táblázatok tartalmazzák.

Az imazamoxrezisztens napraforgóhibridek csoportjában a korai csoportban 12, a középérésű csoportban pedig 22 hibrid került elvetésre. A csoportokban 20 ImiSun és 14 CLHA Plus hibrideket értékeltünk.

Az állami elismeréshez szükséges előterjesztés szempontjai

Kaszat- és olajtermés vonatkozásában a kísérleti átlagot kell meghaladnia az előterjesztésre kerülő hibridnek. Olajtartalom esetén 45%-nál magasabb szintet kell a jelöltnek elérni. A hibridek állami elismerése 2016-ban várható.

A csoportokban államilag elismert ImiSun fajták, bejelentett CLHA Plus fajtajelöltek és EU-listán szereplő fajták kerülnek elvetésre.
CLHA Plus gén jelenlétének igazolása, (BASF módszertan) a fent említett rezisztenciavizsgálattal és a bejelentő által beküldött vetőmagból, akkreditált laboratóriumi eredménnyel történt igazolással, melynek költségei teljes mértékben a BASF-et terhelik. A genetikai vizsgálatokat 2013-ban kezdtük meg, és ebben az évben fejezzük be az állami elismeréshez szükséges vizsgálatokat.

Vegyszer rezisztencia: A posztemergens gyomirtási technológia következtében az imazamoxrezisztens fajták egyedpusztulása meg kell, hogy feleljen a rezisztencia-ellenőrzési követelményeknek, amelyeket az NTAI Győr-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság fog ellenőrizni és igazolni. Ezeket a kísérletet az idei évben végezzük el.

DUS-vizsgálat: Amíg a szerengedélyezés nem történik meg, a DUS-vizsgálati rendszert nem érinti a változás, tekintettel arra, hogy engedélyezés nélküli szert a fajtakísérleti hálózatba behozni, míg beltenyésztett vonal szaporítóanyagát a fajtakísérleti hálózatból kivinni tilos! Így a két rendszer értelemszerűen nem találkozik.
Ugyanakkor az új bejelentésű CLHA Plus hibridek csak úgy kerülhetnek regisztrálásra, ha a szerengedélyezést követően a hibridösszetevők (alapegyszeres, vonal) rezisztenciavizsgálatáról is – legalább egy kísérleti éven keresztül – meggyőződünk, a NÉBIH NKI DUS fajtakísérleti állomásán. A kísérletet szintén 2016-ban fogjuk elvégezni.

Bízunk benne, hogy CLHA Plus napraforgó­hibridekről kapott információk és kísérleti eredmények segítséget fognak nyújtani a napraforgó-termesztésben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza