Új szakmai szervezet a sertéstenyésztésben

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/05/26

Az előadások közül most „Az MSTSZ bemutatása és a tenyészkoca állatjóléti támogatások igénybevételének feltételei” című előadást részletezzük.
Sokak számára már ismert, de még nem mindenkinek, hogy a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége 2015 szeptemberében kezdte meg működését a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének átalakításával. Négy alapító taggal indult, amelyek a Magyarországon hivatalosan bejegyzett sertéstenyésztő szerveztek közé tartoznak:

• Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete;
• Topigs Norsvin Danubia Kft.;
• Rattlerow Seghers Genetics Kft.;
• UBM Genetics Kft.

Az MSTSZ elnöke, Horváth István a tenyésztőszervezeteket sorolva elmondta azt is, hogy hamarosan tovább bővül ezen tagok száma, mivel a DanBred is akkreditálja magát Magyarországon. Így ötre gyarapodhat a tenyésztőszervezetek száma a Szövetségben.

„A közös érdek miatt egy oldalra tudtuk hozni az ágazatba tartozó tenyésztőszervezeteket, és azon dolgozunk, hogy minél több sertéstartó kapcsolódjon be ebbe a rendszerbe” – hangzott el.

Az MSTSZ felépítése úgy alakul ki, hogy tagjait 50 százalékos arányban a tenyésztőszervezetek alkotják, másik felét pedig a hazai sertéstartók adják.

A Szövetség fő célja, hogy összefogja a Magyarországon bejegyzésre került sertéstenyésztő szervezetek és a sertéstartók tevékenységét. Elősegíti a Szövetségi tagok tenyésztőmunkáját és igyekszik olyan szakmai segítséget nyújtani az állattartók számára, amivel eredményesebb sertéstartási feltételek és lehetőségek állnak a sertéstartók rendelkezésére.

A célkitűzések között hallhatták a résztvevők, hogy a Szövetség közreműködik a hazai sertés állatjelölési és nyilvántartási feladatok ellátásában. Az elnök kitért arra, hogy amikor elkezdődött a sertésprogram, az egész ágazatot a teljes együttműködés hiánya jellemezte. A feketegazdaság jelenléte az ágazatban igencsak nagymértékű volt, mintegy 40 százalékosra saccolták a feketézők arányát. Ez a kör rányomta a bélyegét a szektorra, így célul lett kitűzve, hogy átláthatóvá, mérhetővé tegyék az ágazatot, ami az egyedi nyilvántartás bevezetésével sikerülhet. Amikor ennek segítségével már tiszta képet lehet kapni az ágazatról, a valós állománylétszámról, akkor lehet a sertés jövőjét megfelelő irányba terelni.

Horváth István emlékeztetett arra, hogy mekkora nemzeti támogatás volt az elmúlt időszakban. Míg a 2010-es években 6 milliárd forint volt a sertésre fordítható nemzeti támogatás, ami elsősorban hízókra vonatkozott, tavaly ez már 12 milliárd forintot tett ki, és az idei évben is emelkedés történt. Látva azt pontosan, hogy mennyi kocát tartanak az országban, ennek tudatában lehet következetes kifizetéseket végrehajtani – fűzte hozzá

A Szövetség első célja tehát, hogy az ágazat rendbetételében segédkezzen, majd középtávon azt a célt kell megvalósítania, hogy olyan szaktanácsadói rendszer épüljön ki, amely valóban segíti az ágazati szereplőket. Távolabbi cél egyben az is, hogy amikor már minél többen csatlakoztak a Szövetséghez, a tagoknak akár egy saját vágóhídja is megépülhessen. Még ha naiv elképzelésnek tűnik is, akkor is fontos lenne, hogy ez a jövőben megvalósuljon, hiszen az élősertés ára folyton ingadozik, de a késztermékek árzuhanása nem annyira jellemző – szólt az érvelés.

Példaként hozta fel Horváth István, hogy a dánoknál a sertéstartók munkáját 4000 szaktanácsadó segíti. Az MSTSZ megalakulásával szervezettséget szeretnének elérni az ágazatban. További feladatnak tekintik azt is, hogy a hazai sertésáru-forgalom vágási minősítés alapján történjen, érdekelt legyen abban a sertéstartó, hogy minél jobb húsminőségű állatot vigyen a vágóhídra.

Jellemzően ma Magyarországon a sertéstartók ötven százalékban húsminősítés alapján kapják meg a pénzüket; mások meg úgy, ahogy éppen élősúly szerint fizetnek nekik. A húsminősítés szerint értékesítő gazdák pedig azzal szembesülnek, hogy ahány vágóhíd, annyiféle minősítés. Mindezek az anomáliák kiküszöbölhetők lehetnének a külföldön működő rendszer kiépülésével, továbbá szükségszerű volna a sertéstartó és vágóhíd közötti kapcsolatot újragondolni – fogalmazott Horváth István.
Az MSTSZ-hez való csatlakozás önkéntes alapon működik. Azt tudni lehet, hogy semmi sincs ingyen, így itt is fizetni kell a tagdíjért. Ennek kiszámítási módja a tenyészkoca esetében a következőképpen szól a hivatalos tájékoztatás szerint:

Tenyészkoca esetében: a tenyészkoca állatjóléti támogatás igénybevételénél a 2016/17-es év támogatási időszakára vonatkozóan a támogatási kérelemben tervezett tenyészkocalétszám alapján 100 Ft/koca. A jövőben a kifizetési kérelmek alapján a Szövetség korrekciót végez és a tényleges adatok alapján határozza meg az éves tagdíjat, az eltérés mértékét a következő évi tagdíjban érvényesíti. Hízó esetében: a hízó állatjóléti támogatás igénybevételénél a 2016-os támogatási évben a támogatási kérelemben meghatározott hízólétszámot tekintjük a tagdíjkiszámítás alapjának, amelyet szintén a kifizetési kérelemben elfogadott valós adatok alapján az MSTSZ korrigál, az eltérés mértékét a következő évi tagdíjban érvényesíti.

„Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a sertéshúst az ún. könnyű piacszabályozású termékpályák közé sorolja. E kifejezés arra utal, hogy az ágazatban nincsenek olyan erőteljes piaci beavatkozások (összetett árrendszer, rendszeres intervenciós felvásárlások, termelési támogatások, termelési kvóták, prémiumfizetések), mint amelyek például a tej, a marhahús vagy a gabonafélék szabályozását jellemzik.”
A sertéshúst az EU-ban „szemestakarmány-alapú termékként” tartják számon, utalva ezzel a gabonafélékkel való szoros kapcsolatra. Az Európai Unió sertéshúsból önellátó, ennek következtében a külső országokkal folytatott kereskedelemnek csupán kis szerepe lehet a Közösségen belüli egyensúlyhiány korrigálásában. A rendtartás tudomásul veszi a sertéshús termelés ciklikusságát és a belső piacon való elfogadható mértékű stabilitás megteremtése érdekében cikluskiegyenlítő intézkedésekre törekszik.

Az előadás végén elhangzott: „Erős érdekképviselettel rendelkező ágazatot szeretnénk létrehozni, láthatjuk, hogy a dánoknál, hollandoknál hogyan működik egy ilyen rendszer. Magyarországon is működőképes lehet, ha a hazai sertéstartók felismerik benne a lehetőségeket.”

A szakmai napon két előadást tartott Prof. Dr. Horn Péter akadémikus a sertéságazatot érintő stratégia kérdéseiben más ágazatokkal összefüggésben, valamint a fajtatiszta tenyésztésről a versenyképességgel párhuzamban. A tenyészsertés-jelöléssel kapcsolatban gyakorlati tudnivalókat ismertetett Németh Csaba, a NÉBIH állattenyésztési igazgatója. A szakmai nap lezárásként pedig Eicher József, az MFSE igazgatója beszélt a Duroc programról. A rendezvénysorozat jövőre negyedik alkalommal minden bizonnyal megrendezésre kerül. Az MSTSZ hivatalos honlapja a www.mstsz.eu, amelyen további információkat találhat a sertéstartó.

Az MSTSZ főbb feladatai az előadás anyaga alapján pontokba szedve:

A felügyeleti szervek és szakminisztériumok által delegált feladatok ellátása, különös tekintettel a sertés ENAR és a TIR adatbázisokra, valamint a tenyészállat-jelölésre.
A sertéstenyésztők és sertéstartók hatóság által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek segítése, pontosítása, rendszeressé tétele.
A tenyészkoca állatjóléti támogatáshoz kapcsolódó adatok ellenőrzése és igazolások kiadása.
Az összegyűjtött gazdasági és termelési adatok elemzése, kiértékelése, a megfelelő következtetések levonása és egy jövőbeni stratégiai irány meghatározása.
Sertés egyedi jelöléssel kapcsolatos jelölőeszközök és kiegészítők forgalmazása.
Szaktanácsadói hálózat kiépítése, szaktanácsadás, szakmai képzések.
Közreműködik a sertés ENAR működtetésével és fejlesztésével, valamint az útmutató elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
Tájékoztatja az állattartókat az állatok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos előírásokról.
Nyomonköveti az állattartók tenyészsertések jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését.
A sertés ENAR működése során tapasztalt jogszabálysértés esetén értesíti a megyei kormányhivatalt.
Dokumentálja az állattartó számára az általa elvégzett vagy felügyelt jelölést, a leltár szerinti tartást, a nyilvántartott tenyészsertéseket és azok tartási körülményeit.
Megrendeli a füljelzőket és a jelöléshez szükséges eszközöket, elvégzi a jelölést és a FELIR-ben rögzíti ennek megtörténtét.
Három munkanapon belül – az útmutatóban megadott módon – jelenti az átvett, átadott, továbbá a felhasználás előtt használhatatlanná vált vagy elveszett füljelzőket.
Határidőn belül elvégzi az e rendeletben és az útmutatóban meghatározott feladatokat, kitölti az útmutatóban meghatározott bizonylatokat és továbbítja azokat.
Közreműködik az állattartónál a 12. § szerinti leltár elvégzésében és a leltárról készült jelentést 10 napon belül elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére.
Elvégzi a NÉBIH portálon keresztül az elektronikus adatjelentést és a FELIR-ből kapott információk alapján a hibajavításokat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai