2026. 09. 06., vasárnap
Zakariás
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Minden a szarvasmarháról szólt!

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2016/05/27

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. idén is megtartotta szokásos rendezvénysorozatát Sarlóspusztán. A nyitó napon a szarvasmarha-ágazati partnereket fogadták.

A vendégeket Lengl Tamás ügyvezető igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy mára a hazai takarmánypiac legnagyobb szereplőjévé váltak. Az idei évtől kezdve a cég régóta meglévő telephelyei kiegészültek a mohácsi és dalmandi keverőkkel. „A tavalyi rendezvénysorozat óta rendkívül sok munkát végeztünk, hogy meg tudjunk felelni az újabb kihívásoknak” – mondta az igazgató

A szakmai nap programját Éliás Dávid vezető szarvasmarha szaktanácsadó ismertette a résztvevőknek.

Szarvasmarha ágazati étékelés

Elsőként Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója tartotta meg Szarvasmarha ágazatunk tenyésztési és piaci helyzete című előadását. Átfogó képet kaptak a résztvevők, így ebből adunk tovább részleteket.

A MÁSZ ügyvezetője azzal kezdte, hogy bízik abban, a magyar tejtermelésnek van jövője a mostani kritikus helyzet ellenére is. Felvázolta a KSH 2014-es adatait, amely tartalmazza a gazdaságok megoszlását termelési típus szerint. Rámutatott arra, hogy a szarvasmarha-ágazat 10 százalék körüli részesedésével mekkora szerepet tölt be a mezőgazdaságban. Nyilvánvalón ezen belül a tejtermelésnek van a legnagyobb jelentősége. A Holstein-állományokban a gazdaságok nagy részében a tenyészállat-előállítás és az árutermelés szorosan összekapcsolódik.

Elmondta, hogy összesen 3000 tagja van a MÁSZ alá tartozó szarvasmarha-tenyésztő szervezeteknek. A hazai szarvasmarha-állomány elmozdult a 2010-es holtpontról, mostanra körülbelül 275 ezerre növekedett a tehénlétszám az országban. Félő, hogy a növekedés ilyen tejárak mellett megtörhet, és egyelőre középtávon sem lehet látni a piaci áremelkedést. A piaci helyzet nem az ágazati szereplőkön múlik – fűzte hozzá.

A tejtermelésben végbement fejlődést is említette Dr. Wagenhoffer Zsombor. Ezzel kapcsolatban elárulta, hogy a tavalyi évben elért 9517 kilogrammos laktációs átlaggal ott vagyunk a vezető tejtermelő országok sorában. E mögött nagyon sok munka van akár tenyésztési, akár takarmányozási oldalról nézzük.

Azt is megjegyezte, hogy a magyar termelő számos jogcímen keresztül juthat támogatáshoz, de a legfontosabb az volna, hogy elfogadható termelői árak legyenek, hogy megérje tejet termelni. Jelenleg a magas támogatási szint mellett is súlyos a helyzet, amire nem volt még példa a tejkvóta bevezetése óta. Annak, hogy a kvótakivezetésnek ilyen mértékű hatásai lesznek, nem számolt senki sem.

A magyar tej minőségét tekintve nem marad el más országokhoz képest, sőt, a hazai felvásárlási árak mégis jóval alacsonyabbak az európai átlaghoz viszonyítva. Pedig a magyar tejtermelők versenyképesek. Beszélt az április 4-én megtartott tüntetésről is, ami végül is elérte célját. Számos ország példáját felsorolta, hol mit léptek a tejtermelők érdekében. Végezetül elmondta, hogy van mire alapoznunk, hiszen megfelelő genetika van a kezünkben és a technológiára is rendkívül sokat áldoztak a tejtermelők. A mostani időszakban sem nagyon tehetnek mást a gazdák, folytatniuk kell munkájukat, csakis előre lehet menekülni – zárta előadását a MÁSZ ügyvezetője.

A jövőben GMO-mentesen

A Bábolna Takarmány Kft. életében az idei év különösen fontos, hiszen bizonyos szempontból stratégiai döntés született, ami azt jelenti, hogy a cégnél megvalósul a GMO-mentes takarmány-előállítás gyakorlata. Erről számolt be Dr. Fábián János K+F igazgató és Lajtos Lajos értékesítési igazgató közös előadásban. A harmadik előadásban a tejelő tehenek fehérjeellátásának időszerű kérdéseiről és a védett fehérjék szerepéről Dr. Tóth Tamás egyetemi docens beszélt. Később a takarmánygyártó cég fejlesztőmérnöke Dr. Tanai Attila A Soyzin védett full-fat szója fejlesztésének lépései, további elképzelések című előadást hallhatták a partnerek. A szakmai nap második felében a céghez tartózó termelői kör eredményeiről hangzottak el információk. Bemutatásra került az Agrár-Ker Kft. mint tejtermelő vállalkozás. Valamint a tejtermeléshez szükséges energiaellátás kapcsán előadások szóltak a szénhidrát ellátásának a kérdéseiről. A cég a jövő évben is megrendezi a Szarvasmarha Road Show rendezvényét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza