884 millió tonna keveréktakarmány!

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay BélaForrás: A Feed International 37:2. Peter Best. 2016 nyomán, 2016/05/28

Cikkünkben ebből a legfontosabb mennyiségi számokat, valamint a világtermelés regionális, illetve állatfajok szerinti megoszlását tárgyaljuk.
A világ takarmányipari gyártói által a haszonállatok és aquakultúra számára előállított keveréktakarmányok mennyisége 2015-ben elérte a több mint 884 millió tonnát. A bevezetőben említett World Feed Panorama összeállításában közlik a 2014. évi világtermelést is, amely 871 millió tonna volt. Ez 1,6%-kal nőtt 2015-ben. A növekedési ráta 2010 óta 14%, 2000 óta 50% (lásd 1. táblázat).

Az éves adatfeldolgozás 1995 óta, tehát már 25 éve folyik, csak a kifejezetten professzionális takarmánygyártást veszi figyelembe, viszont minden gyártó országot érintve. Ezért ebből a körből kimaradnak a telepeken „kevergetett” takarmányok, valamint a kutyáknak és más kisállatoknak készített tápok is.
Az áttekintés készítésének legszignifikánsabb faktora a legnagyobb takarmánygyártó cégek dominanciája volt. Ezek a világtermelés 49%-át állítják elő. A koncentráció fokát jól mutatja, hogy a „Top 10” ország 62%-ot; a „Top 15” 71%-ot és a „Top 20” 77%-át adja a világtermelésnek.

A szereplők változnak, mivel a két legnagyobb termelő ország közül 2014-ig Kína vezetett, 2015-ben viszont az USA lett a világ elsőszámú keveréktakarmány-előállítója. Ezt jól mutatja az 1. ábra, amely a 2005 és 2015 közötti időszakban ábrázolja a kiválasztott 5 ország/régió éves termelésének az előző évhez viszonyított alakulását. Kína esetében kifejezett változás állt be, minthogy 2010 óta folyamatos visszaesést szenvedett el a takarmánygyártásban. Ez a jelenség az ország általános gazdasági növekedésének csökkenésével lehet összefüggésben.

A „Top 20-ban” most változások láthatóak, mert új szereplők jelentek meg. A 2015-ös ranglistára főleg Ázsiából kerültek be olyan gyorsan növekedő országok, mint India, Thaiföld, Indonézia és Vietnam. De ott van Törökország példája is, ahol 2000 óta 2015-ig drámai módon megnövekedett a takarmánygyártás: 6,7 millió tonnáról 18,7 millió tonnára.

A globális takarmánygyártás évenkénti növekedését bemutató grafikon meglehetősen változatos. 2000–2001-ben alig 1%-os, majd 2004–2005-tól 4% körüli, 2008 után volt egy visszaesés, ami összefügghet az akkori takarmány-alapanyag árrobbanással, 2010-ben érthetően felfelé mozdult a görbe a nagy kiesés után, 2012-ben a terméskiesések miatt volt csökkenés, végül 2013 és 2015 között 1 és 2% közé állt be a növekedést ábrázoló görbe.

Az áttekintő anyag szerint a 2015. évi 884 millió tonna világtermelés földrajzi régiók szerinti megoszlása a következő:

• Ázsia + Óceánia 34,2 %
• EU + Oroszország + É-Amerika összesen 43,4 %
• Latin-Amerika 16,0 %
• Közép-Kelet + Afrika 6,4 %

Az Európai Takarmány Szövetség (FEFAC) adatai szerint a térségben 556 millió tonna keveréktakarmányt állítottak elő, itt az éves növekedés mindössze 0,25%-os volt.
A baromfitakarmányok termelése régiók szerint:

• Amerikai kontinens (É+D+Közép) 43%
• Ázsia + Óceánia 39%
• Európa + Oroszország 15%
• Közép-Kelet + Afrika 3%

Mint említettük, az új versenytársak regisztrálják a legnagyobb növekedést, ez leginkább a feltörekvő ázsiai piacokon tapasztalható. Ez természetszerűen részben összefügg az állattenyésztés és az állatitermék-termelés regionális fejlődésével. Ennek kontrasztja az európai piac, amelyre a stagnálás jellemző, és persze amelynek oka az állattartás- és az állatitermék-termelés fejlettsége, mind mennyiségi, mind minőségi szinten. Vannak ezeken belül olyan – inkább kisebb – régiók, ahol az éves növekedés kiemelkedően magas, ilyen Dél-Amerika 4%-os és különösen Afrika 10%-os növekedési rátával. A fajok szerinti takarmányok termelésében a baromfi egyértelműen a vezető helyet foglalja el, ez az éves növekedésben is hasonló, 4,7%-os; és érdekes módon a kérődző tápoknál is magas, 3,7%-os arányt mutat. A sertésnél 4,5%-os, míg az aquakultúránál 14,5%-os csökkenés történt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai