Erősíteni az együttműködéseket

Kategória: Kamara | Szerző: G.P., 2016/06/01

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjét azzal kezdte, hogy míg az elmúlt években a termelőkre, feldolgozókra a decentralizáció volt jellemző, addig a kereskedőkre a koncentráció. Ez az ellentétes folyamat azt eredményezte, hogy a jövedelem elsősorban a kereskedelemben csapódott le. Utalt arra, hogy az utolsó időszakban vagyunk, amikor még tudnánk ezen változtatni.

Beszélt arról, hogy a szövetkezésről készült egy átfogó európai tanulmány még 2012 őszén, ez részletesen elemezte, mi a helyzet Európában a szövetkezéssel kapcsolatban, milyen szinten vannak a tagállamok, valamint hogy mik lennének a tennivalók. Rámutatott arra, hogy a tanulmány szerint Magyarország a 28 uniós tagország közül a 19. helyen állt a szövetkezeti szervezettség vonatkozásában.

Hangsúlyozta, hogy a szövetkezés kiemelt feladat a magyar mezőgazdaság számára. Az együttműködés fontossága vitathatatlan a termékpályákon, a megvalósításhoz szükséges lépéseket kell minél hamarabb megtalálni.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalása folyik, ha megállapodás születik, csak akkor lesz az európai termelő- és feldolgozóipar versenyképes, ha az összefogás nem marad el – hívta fel a figyelmet Jakab István.

Agrárkamarai helyzetelemzés

A konferencián Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy támogatják a kis és közepes családi gazdálkodók fejlesztéseire irányuló kormányzati elképzeléseket. Azon az állásponton vannak, hogy a magyar mezőgazdaság fő gerincét ezek a vállalkozások adhatnák, miközben minden más piaci szereplő is megtalálja helyét. Ahhoz, hogy egy ilyen modell megvalósuljon, a jelenlegi mozaikszerű mezőgazdasági termelést össze kell fogni, csak így lesznek ezek a vállalkozások versenyképesek. Fontos tehát az integráció és a piacok megszervezése – fűzte hozzá Győrffy Balázs.

A NAK elnöke utalt rá, hogy a kooperációs készség nálunk néhány példától eltekintve hiányzik. Az együttműködési hajlandóságot ösztönözni kívánjuk, hogy a gazdaság szereplői elmozduljanak a holtpontról. Ehhez azonban fontos tudni, pontosan hol is tartunk, hogy a megfelelő menetrendet megtaláljuk a lépések kialakításában – mondta az elnök.

A tavalyi évben a Magyar Tudományos Akadémiával folytatott együttműködésben közel tízezer főt érintő kutatást végeztek, amelyben megkérdezték a termelőket a hazai helyzetről, az együttműködés felté­teleiről, akadályairól. Szerették volna megtudni, hogy a termelők hajlandóak vagy esetleg már készen állnak-e az együttműködésre.
A kutatás eredménye összességében véve nem mondható pozitívnak. A múltúnkból eredően a régebbi rossz élmények mélyen ott élnek a gazdálkodókban, hiányzik a bizalom, ezért eleve sokan elutasítók az együttműködéssel szemben – hangzott el.

A kooperációk jelentős része inkább csak rövid távú, mivel a pályázati pénzek lehívására irányul. Sok a látszat együttműködés, amelyek mögött nincs igazi szándék. Aggasztónak tartja a helyzetet és azt is hozzátette, hogy a szabályzórendszer sem minden esetben segíti az együttműködést.

Győrffy Balázs ugyanakkor hozzáfűzte, hogy vannak azért biztatató jelek is. Mint fogalmazott, a bizalom erősítése, a kiszámíthatóság javítása, a gazdálkodók tudatos képzése, felvilágosítása és a szabályozási környezet jobbá tétele a legfontosabb feladatok.

A kutatás konkrét eredményeiből az derült ki, hogy a megkérdezettek kétötöde semmilyen együttműködésben nem vesz részt. Ennél valamivel nagyobb az aránya azoknak, akik nem is tervezik. Ez azt is jelentheti, hogy azok is a kiválást tervezik, akik valamifajta együttműködésben részt vesznek. Az elutasítás okai főként az elköteleződéstől való félelem, az információhiány és a korábbi negatív tapasztalatok. A válaszadók 43 százaléka tagja valamilyen együttműködésnek. A ténylegesen együttműködők átlagosan két és fél kooperációban vesznek részt egyszerre – ismertette a felmérés részletit az elnök.

Az együttműködésre való szándékot leginkább az értékesítés biztonságának javulása ösztönzi, valamint az árak kiszámíthatósága és az inputanyagok beszerzési lehetősége, nem utolsósorban a piaci alkupozíciók változása jelenti. Mindezek a válaszadók több mint felére ösztönzőleg hatnak.

Győrffy Balázs végezetül elmondta, hogy az európai agrárium versenyképessége, jövője függ attól, milyen mértékben alapozunk az integrációkra, mennyire lesz sikeres a bizalomépítés a gazdatársadalomban. Minden szinten összefogásra van szükség, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak – zárta előadását.

A lehetőségek adottak, szándék kell

A szövetkezésről és azt segítő támogatásokról adott tájékoztatást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az előadását az államtitkár azzal indította: „Ahhoz, hogy a szövetkezés ma már ne szitokszóként merüljön fel a mezőgazdaságban, mind személyi és tárgyi-pénzügyi feltételek szükségesek. Ez utóbbi adott, ahhoz, hogy a nyugati versenytársakkal lépést tudjunk tartani, fel kell ismerniük a gazdálkodóknak, hogy nincs más út, mint a termelői csoportokban való együttműködés.”

Rámutatott arra, hogy az uniós csatlakozás óta milyen mértékű támogatásokat lehetett igénybe venni termelői szervezetek megalakítására, erősítésére. A 2014–2020-as Vidékfejlesztési Programban a források továbbra is rendelkezésre állnak. Megjegyezte, hogy saját gazdálkodása révén a zöldség-gyümölcs fronton átlátja, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a gazdálkodóknak a termelői évek alatt.

2015-ben 51 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés volt idehaza, termelői csoportként pedig 24 működött. Jelen pillanatban az összes kibocsátáson belül a termelői csoportokon keresztül történő értékesítés mindösszesen 20 százalék körül alakul, míg uniós szinten ez 40 százalék körül mozog. „Van hova fejlődnünk” – tette hozzá.
Elmondta, hogy a tavaly értékesített termékek értéke összesen 47 milliárd forintot tett ki a zöldség-gyümölcs területén, az érintettek támogatási összege 7,2 milliárd forintot jelentett.

A múlt után az államtitkár a jelen és jövő pénzügyi lehetőségeit mutatta be. Elismételte, hogy a Vidékfejlesztési Programban 2014–2020 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre; kiemelt cél többek között a munkahelyteremtés, a versenyképes gazdaságok kialakítása, az életképes és eredményes termelői csoportok és szervezetek erősítése.

Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési program pályázatait minél hamarabb az agrárvállalkozások rendelkezésére kell bocsátani. Megemlítette azokat a tényeket a kiírásokban, amelyek megnehezítik az előrelépést. A jogosultsági körökben volt vitájuk az Európai Bizottságnál, ugyanis felvetődik az a kérdés, miért is kell mondjuk megkövetelni egy termelői csoporton azt, hogy minden egyes tagja érje el a 6000 STÉ értéket.

Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy számos szakmai érvelésnek köszönhetően részsikereket tudtunk elérni. A jogszabályoknak megfelelő termelői csoportok, szervezetek támogatására a Vidékfejlesztési Programon belül mintegy 26 milliárd forintot különítettek el.
Az államtitkár arra is utalt, hogy igyekezni fognak mindazokat a látszat termelői csoportokat kizárni, amelyek célja kizárólag a támogatás igénybevétele. Fontos, hogy valóban oda kerüljön a támogatás, ahol valóban komolyak a szándékok – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy nem tudni, 2020 után milyen támogatási rendszer lesz. Véleménye szerint lesz Közös Agrárpolitika, de már teljesen más formában. Hogy mindez hogyan alakul számunkra, az attól is függ, hogyan tudott élni Magyarország a lehetőségeivel. Végül felvázolt a megszokottnál újabb támogatási lehetőségeket is.
Az előadás végén Kis Miklós Zsolt elmondta még, hogy a támogatási ösztönzés adott. Legyünk túl a több évtizedes negatív tapasztalatokon és ismerjük fel, hogy az integrációkban van a jövő, akkor elindulhat valami Magyarországon is.

Van minta Európában

A konferencia résztvevői a következő előadásban Európából átvehető, jó gyakorlatokról hallhattak Prodromosz Kalaitzisztól, a COPA-COGECA főtanácsosától. Az alapokkal kezdte, hogyan is néz ki egy szövetkezet, és az milyen előnyöket, lehetőségeket rejt magában. Helyzetelemzést adott, amelyből kiderült, hogy az EU-ban 22 ezer mezőgazdasági szövetkezet van nyilvántartásban. Ezek a szövetkezetek adják a teljes mezőgazdasági termelés 40 százalékát, aminek az összértéke 350 milliárd eurót jelent. Kiemelte, hogy ezek alapján a szövetkezés egy fontos gazdálkodási forma, és jelentős szereplői az élelmiszerláncnak. Ezek a szövetkezetek mintegy 600 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Felvázolta egyes tagországok szövetkezeti helyzetét az Unióban, hogy milyen forgalmat képesek bonyolítani. A táblázatból kiderült, hogy a legjobban teljesítő szövetkezetek Dániában vannak. Szövetkezetenként közel 900 millió eurós forgalmat bonyolítanak. Ehhez képest Magyarországon, mindösszesen 1 millió eurós bevételről lehet beszámolni.

A COPA-COGECA-ban többek között azért dolgoznak, hogy minden tagországban erősítsék a szövetkezetek súlyát, hogy javuljanak az eredmények. Az Unióban teljesen vegyes a kép. Látható volt, hogy Magyarország összehasonlítva hol helyezkedik el a legerősebb országokhoz, valamint hol tart az EU átlaghoz képest. Bemutatta a rangsorokat szektorok szerint is. Az előadásának végén elmondta, hogy fontos a gyengébben szereplő országok felzárkózása. Az új támogatási időszakban erre meglesz a lehetőségük.

A sikeres német Raiffeisen Szövetségről Guido Seedler, a szervezet vezetőségi tagja tartott előadást. A szövetséget a Raffeisen család két tagja alapította még a 19. században. Mintegy 2250 szövetkezetet tömörít a Szövetség, amelynek tavalyi árbevétele 60 milliárd euró volt. Érzékelhető, hogy milyen sikeres a tevékenységük, hiszen Németországban a mezőgazdasági termékek több mint fele tőlük származik.

Hazai sikerek

Magyarországon is lehet sikeres TÉSZ-ként tevékenykedő, külföldi piacokon résztvevő példát találni. Tapasztalatait Kiss Gábor, a kajszibarack terítésével foglalkozó Gyümölcsért Kft. ügyvezetője osztotta meg.

Bemutatta, hogyan tudnak működni a hazai közegben. Ismertette a TÉSZ-hez való tartozás minden előnyét a tervezhető termeléstől kezdve a stabilabb árakon át a jobb érdekérvényesítő képességig. Felhívta a figyelmet az előttük álló akadályokra is. miszerint TÉSZ-ként működve a bankokkal és az adóhatósággal is nehezen értetik meg magukat. A nehézségek ellenére erőteljes a fejlődésük.

A borágazat külföldi és hazai lehetőségei

A konferencia végéhez közeledve Gabriel Trenzado, a spanyol Cooperativas Agroalimentarias képviselője tartott előadást a borágazathoz kapcsolódva az Európai Unióban a termelői szervezetek által létrehozott integrációkról, lehetőségekről az élelmiszer-ellátási láncban.

Az előadásából kiderült, hogy a spanyol borászok összefogással milyen eredményeket tudtak elérni. Spanyolországban 950 ezer hektáron folyik bortermelés, 42 millió hektoliternyi bort termelnek évente. A spanyol fogyasztás körülbelül 10 millió hektoliter, így a borok nagy része exportra kerül.

A magyar borágazati helyzetről Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára tartott előadást. Ha a spanyolhoz hasonlóan sikeres ágazatot kívánunk kialakítani Magyarországon, akkor a szövetkezésnek és a szövetkezeteknek sokkal nagyobb szerepe kell, hogy legyen – hangzott el.

Emlékeztetett, hogy a rendszerváltás időszakához képest a magyar szőlőterületek megfeleződtek. Bemutatta az országos exportárakat, amelyek között óriási különbségek lehetnek. Az átlag exportár esetünkben 0,82 euró literenként, míg ez az olaszoknál 2,6 euró. A franciáknál pedig 5–7 euró között mozog az átlagos export ár literje. Az összefogás és az egységes brandépítés a piacon rendkívül fontos lenne – mondta Brazsil Dávid.

Rámutatott arra, hogy milyen mértékben hiányzik az ágazatból a szövetkezeti forma. Példát mondott arra, hogy bekerülhetne a magyar bor egyes külföldi áruházláncba, de nem nagyon tudnak elegendő mennyiséget nyújtani a magyar termelők. Remélhetőleg az együttműködéseknek köszönhetően ez megváltozik a következő években.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai