2025. 11. 22., szombat
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

AKG és ökogazdálkodás

Kategória: Kamara | Szerző: V.B., 2016/06/02

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodási program keretében beérkezett támogatási kérelmek eredményeiről adott tájékoztatást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára és Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadását követően alig másfél hónappal, már 2015. október 7-jén megjelentette az első pályázati felhívásokat. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az ökológiai gazdálkodás támogatásáról szóló felhívások keretében összesen mintegy 210 milliárd forint forrásra pályázhattak a gazdálkodók.

Agrár-környezet­gazdálkodási Program

Az AKG Program fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten támogatni kívánja továbbá a biodiverzitás megőrzését, a természet, a víz és a talaj védelmét, a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakítását.

Újdonság, hogy a program forrásai a szántóföldi gazdálkodás esetében degresszív módon kerülnek kifizetésre, mellyel a kormány egyértelműen a családi gazdaságokat helyezi előtérbe.

A kötelezettségvállalási periódus ismét 5 éves lesz, a támogatás évente kerül kifizetésre normatív, területalapú, vissza nem térintendő támogatás formájában. Az új AKG során minden gazdálkodó a saját területi adottságai alapján egyénre szabott „célprogramokat”, az új megközelítés szerint „Tematikus előíráscsoportok”-on belüli vállalásokat állíthat össze, amelynek köszönhetően hatékonyabb forrásfelhasználás, kevesebb szankció és mérhetőbb környezeti hozadék várható. A gazdálkodók a támogatást az ország bármely területén négy földhasználati kategóriában (szántó, gyep, ültetvény, nádas), vagy a speciális lehatárolású területeken szintén négy fő kategóriában (Magas Természeti Értékű Területek – MTÉT; szántó, MTÉ gyep; vízvédelmi célú szántóterületek; vízvédelmi célú gyepterületek) igényelhettek. A csatlakozóknak ugyanis a környezetvédelmi kötelezettségeket teljes egészében be kell tartaniuk.

Ökológiai gazdálkodás támogatása

Az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, ökológiai gazdálkodás fenntartását támogató felhívás célja a környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése és az élelmiszer-biztonság garantálása.

A támogatás feltétele az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodás folytatása a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt. Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak kezdete az adott terület vonatkozásában az átállási időszak első évében van, úgy szántó és gyep művelési ág esetén 2 év, ültetvény esetén 3 év átállási idő támogatható. Korábban indult átállás esetén az átállási idő a támogatás igénylésétől számított fennmaradó ideje támogatható. Az 5 éves kötelezettségvállalás átállás után fennmaradó éveiben a területek fenntartási támogatásban részesülhetnek. A 2016. január 1-én átállt ökológiai státuszban lévő kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek fenntartási támogatásban részesülnek a kötelezettségvállalás 5 évére.

Beérkezett kérelmek

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a támogatási kérelmek feldolgozását április végéig folyamatosan végezte, így teljes körű döntést csak most lehetett hozni.
Az AKG esetében a támogatási keretösszegre kétszeres túligénylés mutatkozott. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésre összesen 1 233 861 ha területnagyságra 18 187 ügyfélnek érkezett be kérelme, egy kérelemben több előírást is megjelölhettek, így összesen 24 143 kérelem íródott.

A szántó tematikus előíráscsoportok közül a legtöbb kérelem és a legnagyobb igényelt területnagyság a horizontális szántó tematikus előíráscsoport (7236, 722 867 hektár) esetében érkezett be. Ezt követték a Magas Természeti Értékű Terület alföldi madárvédelmi szántó területi lehatárolásokkal (1519 db, 58 974,96 ha), az MTÉT túzokvédelmi szántó területi lehatárolásokkal (734 db, 35 302,31 ha) és a szántó erózióérzékeny területi lehatárolásokkal (492 db, 14 651,12 ha) tematikus előíráscsoportok.

A horizontális ültetvény tematikus előíráscsoportra 75 897 ha területnagyságra összesen 7779 kérelem érkezett be.
Az MTÉT tematikus előíráscsoportokra mind kérelemszámban (5026 db), mind területnagyságban (274 541 ha) magas támogatási kérelem érkezett be a beadási időszakban.

Az ökológiai gazdálkodás támogatás keretösszegét a Kormány a korábbi időszakhoz képest több mint háromszorosára növelte, mivel az egyik legfontosabb célkitűzés a magasabb hozzáadott-értékű, munkerő-igényesebb és exportképes ökotermékek termelésének növelése. A beérkezett kérelmek alapján a jelentősen megnőtt forrásösszeg elegendőnek mutatkozott a beadott támogatások finanszírozására. Az ökológiai gazdálkodás támogatásra összesen 2242 ügyfél nyújtott be kérelmet 134 317 ha területnagyságra.

A földhasználati kategóriákat vizsgálva a gyep (1010 db, 65 332 ha) és szántó (1033 db, 62 876 ha) esetében közel azonos kérelemszámot és területnagyságot figyelhetünk meg. Ugyanakkor az ültetvény (802 db, 8022) kategória vonatkozásában sem sokkal kevesebb a kérelemszám és az igényelt területnagyság.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A kamarai szervezet részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Hubai Imre Csaba: a mindig újrakezdő gazda
Hubai Imre Csaba legalább tíz évet letagadhatna életkorából, ha nem lehetne tudni, hogy 1968-ban végzett Keszthelyen a növényvédelmi felsőfokú technikumban. Nem hagyta abba a tanulást, különbözeti vizsgával folytatta Keszthelyen a főiskolán. Azután levelezőn koptatta a padokat Debrecenben és Gödöllőn is, vállalatgazdasági szakmérnöki oklevelet és mérlegképes könyvelői papírt is szerzett.
Békés vármegye kamarai szervezete részévé vált a gazdálkodók mindennapjainak
Békés vármegye mezőgazdasága kiemelkedő és meghatározó szerepet játszik a vármegye gazdaságában. A vármegye területének több mint 77 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, és ebből mintegy 430 ezer hektárt szántóként művelik, ami az ország legmagasabb szántóterület arányát jelenti. Kozsuch Kornéllal, a NAK vármegyei elnökével beszélgettünk.
Diótermesztés: stabil piac, kedvező ár
A dió siker növénye a gyümölcstermelésnek. Beltartalmi értékei kiválóak, a reform étkezésbe is beilleszthető. Stabil a piaci helyzete, értékesítési ára kedvező a termelőknek. A dió árugyümölcs termő területe megduplázódott, meghaladja hétezer hektárt. Az alma és a meggy után a harmadik legnagyobb területen termelik. Az ültetvények legnagyobb része Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, de Somogyban is jelentős területen termelik.
Komárom-Esztergom az ország egyik legdinamikusabban növekvő vármegyéje
A NAK Komárom-Esztergom vármegye tatai irodájában Dr. Balogh Zoltán elnökkel és Németh András igazgatóval ültünk le beszélgetni a vármegye agrárgazdaságának helyzetéről. Bár az ország legkisebb területű vármegyéjéről van szó, volt miről szót váltani, csak abbahagyni tudtuk a beszélgetést, és jó néhány témakört csupán érintőlegesen említettünk. Mindez jelzi, hogy igen pezsgő kamarai és agrárgazdasági élet zajlik a vármegyében, mégpedig az összefogás jegyében.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza