A tejkvóták megszűnése után

Kategória: Agrárgazdaság | 2016/06/03

Az Európai Bizottság célja a tejkvóta-rendszer megszűnésével az volt, hogy az uniós tejágazat működése piacorientáltabbá váljon, ami lehetővé teszi, hogy versenyképesebb legyen a világpiacon. Szerencsétlen egybeesés, hogy a kvóták kivezetését követő, a nyugat-európai tagországokban tapasztalt erőteljes termelésbővüléssel egy időben egyéb, a világpiac egyensúlyát alapvetően befolyásoló negatív események következtek be (a kínai kereslet visszaesése; a mezőgazdasági termékekre kivetett orosz embargó; olajár-csökkenés), amelyek együttesen a jelenlegi súlyos válsághelyzet kialakulásához és elhúzódásához vezettek. Ezzel együtt nem valószínűsíthető, hogy az Európai Unióban újra kvótákat vezetnének be.

Kedvezőtlen egybeesések

A kedvező piaci, időjárási és keresleti körülmények a tej és tejtermékek világpiacán 2014 első félévére erős növekedést eredményeztek a kínálati oldalon. Az ekkor még kezelhetőnek tűnő túlkínálat hatására az árak világszerte csökkenni kezdtek. Ezt követően több olyan tervezhető és váratlan esemény következett be, amelyek együttesen jelentősen visszavetették a tejtermékek iránti világpiaci keresletet. Fontos tehát leszögezni, hogy nem kizárólag magyar vagy uniós szintű, hanem világméretű egyensúlytalansággal állunk szemben.

A rövid távú világpiaci kilátások egyelőre nem kecsegtetnek a piaci helyzet gyors javulásával. Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unió tejtermelése 1,4 százalékkal emelkedhet idén. A különböző szakértői becslések egybehangzóan állítják, hogy 2016. év első felében további bővülés várható a világpiaci kínálat tekintetében. 2016. január-február időszakban a főbb exportőr államok együttes növekedési üteme 3,4 százalék volt (ebből EU-28: +5,2%; USA: +2,3%). Kínálati korrekció Ausztrália, Argentína és Új-Zéland esetében látható. Becslések szerint az EU-28, az USA és Óceánia (Ausztrália, Új-Zéland) együttesen várhatóan 3,5 milliárd liter többlet tejet állíthat elő 2016-ban. A tejtermékek készletszintje az árak jelenleg is tartó csökkenése miatt világszerte tovább emelkedik.

Ezzel párhuzamosan a világpiac keresleti oldala egyelőre nem túl élénk, a magas készletszintek miatt kevés mozgás látszik a piacon, a főbb szereplők csak rövid időszakokra szerződnek.

Az Európai Bizottság által létrehozott tejpiaci megfigyelőrendszer (Milk Market Observatory) álláspontja szerint a világpiaci helyzet javulását rövidtávon az EU termelési csúcsának erőssége határozhatja meg.

Magyarországon

A külkereskedelmi folyamatokon keresztül Magyarországot is súlyosan érinti a nyerstej árának csökkenése. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács prognózisa 2016. április-június időszakra 69 Ft/kg alapárat jelez előre. 2016 első 3 hónapjában a Magyarországon felvásárolt nyerstej mennyisége 2,3 százalékkal nőtt 2015. január–március időszakhoz képest. A hazai piacra egyre erősödő importnyomás helyeződik uniós eredetű UHT-tej és félkemény sajtok formájában.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a szaktárca hasonlóan ítéli meg a jelenlegi piaci helyzetet és közösen dolgozik a megoldásokon. Ennek eredménye, hogy minden jogcímet egybevetve, a magyar tejágazat megmentésére, stabilizálására a 2015-ös 49 milliárd forint után idén minden korábbinál nagyobb – uniós összevetésben is magas –, mintegy 63,5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre. A pénzügyi juttatásokat emellett olyan egyéb intézkedések egészítik ki, mint például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke által elrendelt komplex tejpiaci ellenőrzés. Az ágazat érdekében megtett kormányzati intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a hazai boltok polcaira minél nagyobb arányban biztonságos, egészséges, hazai alapanyagból előállított tej és tejtermékek kerüljenek.

A termelők szerint a kilónkénti átlagár 69 forintra esett, miközben az önköltség eléri a 100 forintot is. Így az átvételi árak támogatásokkal együtt sem fedezik a termelési kiadásokat.

A mai felvásárlási árakkal Magyarország a 26. helyen áll az uniós tagországok között. Az alacsony árakban közrejátszik az is, hogy az üzletláncok nyomott árakon importálnak és értékesítenek külföldi tejtermékeket.

Uniós beavatkozásra várva

„Rendkívül súlyos helyzet alakult ki az európai tejpiacon az alacsony felvásárlási árak, továbbá az ukrán és az orosz embargó miatt, az Uniónak sürgősen be kell avatkoznia” – mondta Fazekas Sándor, a földművelésügyi miniszter a visegrádi országok (V4), valamint Bulgária, Románia, Szlovénia és Ausztria agrárminiszterei két napos prágai találkozóját követően.

A magyar álláspont szerint a jelenlegi kritikus helyzetért nem a gazdák felelősek, azonban ők fizetik meg például az ukrán és az orosz válság árát. A gazdák veszteségét pedig a multik nyereségként könyvelik el, ezért az Uniónak sürgősen be kell avatkoznia – jelentette ki a miniszter.

Felvetette, hogy Magyarországon is működhetne az a rendszer, amelyben a kiskereskedelmi láncok a sajátmárkás termékeknél visszatérítést adnak a tejtermelőknek. Meg kell fontolni, hogyan lehet elérni, hogy valamennyi termelő részesüljön ilyen segítségben.

A tejpiaci alacsony felvásárlási árak ellensúlyozására a V4-ek szerint fontos lenne a Közös Agrárpolitikán kívüli forrásokat, exporttámogatást is igénybe venni.
A miniszter megbeszélést folytatott az új szlovák agrárminiszterrel is, amely során megállapodtak egy magyar-szlovák mezőgazdasági vegyes bizottság létrehozásában, ahol a tej- és sertés-feketekereskedelemmel, valamint a mindkét ország piacára nehezedő importnyomással foglalkoznak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai