Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: FM, MVH, Miniszterelnökség, 2016/06/04
A hormonháztartást károsító anyagok (ED) tudományos alapokon nyugvó meghatározását várja az Európai Uniótól a Földművelésügyi Minisztériumba összehívott Növényvédelmi Bizottság. Az idei első ülésen a glifozát és a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekről is tárgyaltak.
A Bizottság ülésén a hazai növényvédelmi és agrárkutatás jeles személyiségei, az innovatív fejlesztés és kereskedelem, a szakigazgatás, az érdekvédelmi és a civil szervezetek, valamint a termelők is képviseltették magukat. A 2014-től szavazati joggal rendelkező Greenpeace Magyarország, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és az egészségügyért felelős miniszter delegált képviselői és a meghívott szakértők is aktív részvételükkel segítették a munkát.
A Bizottsági ülésen elhangzott: a glifozát növényvédő szer hatóanyag európai uniós engedélyezésének felülvizsgálata most zajlik. Az Európai Bizottság jelenleg olyan javaslattervezeten dolgozik, amely elfogadható lesz a tagállamok többsége számára. Ezzel kapcsolatban a Növényvédelmi Bizottság következő ülésén újra napirenden lesz a „glifozát ügy”. A tagok egyhangúlag elfogadták, hogy a következő találkozásra, függetlenül az EU döntésétől, készüljön közös javaslat a Magyarországon forgalomban lévő glifozát hatóanyagú növényvédő szerek felhasználásának korlátozásáról (pl. kössék képesítéshez a felhasználást, korlátozzák a szer használatát közterületeken stb.).
A meghívott szakértők és tagok aktív részvételével élénk vita alakult ki a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek felfüggesztésének hatásairól. A korlátozás környezeti és méhegészségügyi hatásait illetően nem sikerült egységes álláspontra jutni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint növényvédőszer-engedélyező hatóság 2016. elején szükséghelyzeti engedélyt adott ki egy rendkívül behatárolt területen a hatóanyagok csávázással történő alkalmazására, kizárólag a vetőmagtermesztésben. A Bizottság tagjai között egyetértés alakult ki abban, hogy azokon a területeken, ahol neonikotinoid hatóanyagú csávázószerrel kezelt vetőmagot vetettek, vizsgálni kell a méhek egészségügyi állapotát.
A Földművelésügyi Minisztérium és a Növényvédelmi Bizottság is elkötelezett a magyar emberek egészségének védelme, a környezeti kockázatok csökkentése és a magyar agrárium érdekeinek képviselete iránt, amibe beletartoznak a magyar termelők, a méhészek és maguk a méhek is.
Jelentősen változtak az átmeneti nemzeti anyatehéntartási támogatás igénybevételéhez kapcsolódó tejértékesítési jelentések beküldésére vonatkozó szabályok a 2016. és a 2017. támogatási évre vonatkozóan.
Az 5/2015. FM rendelet 2016.04.11. napján megjelent módosításai szerint 2017-től kezdődően a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző év április 1. és a tárgyév március 31. közötti időszakra vonatkozó, havi bontású adatokat tartalmazó tejértékesítési jelentést köteles benyújtani.
A tejértékesítési jelentést a tárgyévre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.
Tehát a 2017-es támogatási évben benyújtandó átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatási kérelem elbírálásának feltétele lesz a 2017-es kérelembenyújtási időszakban elektronikus úton bejelentett értékesítési jelentés megléte.
Mivel az értékesítési jelentést a jelentési időszak végén szükséges benyújtani, így javasoljuk, hogy az ügyfelek az értékesített tej mennyiségéről saját részükre készítsenek nyilvántartást.
A tejtermelést nem folytató tenyészeteknek a tárgyévre vonatkozó támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban egyszeri, összesített – nullás – tejértékesítési jelentést kell benyújtaniuk.
A 2017-es év vonatkozásában a jelentési időszak: 2016.04.01. – 2017.03.31. Erről az időszakról kell jelentést/jelentéseket beküldeni.
A 2017-es támogatási évtől kezdődően kapcsolható értékesítési jelentések esetében a papír alapon benyújtott dokumentumok nem vehetők figyelembe!
A 2016-os évben benyújtott/benyújtandó átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatási kérelmekhez kapcsolódó információk:
Az átmeneti, nemzeti anyatehéntartási kérelemhez a tejtermelőknek a 2015.04.01. – 2016.03.31. közötti időszakról kellett jelentést benyújtaniuk.
Azon ügyfeleknek, akik nem értékesítettek tejet, a nullás jelentést (a fenti időszak vonatkozásában) legkésőbb 2016.05.15-ig kell megtennie.
A 2016-os támogatási évre a jelentést papíralapon, a 93/2015 (VIII. 3.) számú MVH közleményben rendszeresített K8021 azonosító számú nyomtatványon lehet megtenni a fent leírt határidőig.
Az elmulasztott jelentés(ek) beküldésére nyitva álló időszak 2016. május 15-én zárul! Az addig beküldött nyilatkozatok közül a legutoljára beküldött kerül elfogadásra.
A támogatói kérelmek benyújtási határidejének módosítására hívja fel a Miniszterelnökség azon pályázók figyelmét, akik a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent, mintegy 26,9 milliárd forint keretösszegű településfejlesztési pályázatra kívánják benyújtani az igényüket.
A településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése című pályázatra az önkormányzatok, nonprofit szervezetek és egyházi jogi személyek 2016. április 21. helyett 2016. május 2-től nyújthatják be első körben a pályázataikat.
A vidéki térség kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését érintő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről. A beadási határidő módosításának köszönhetően a Miniszterelnökség elegendő időt biztosít a szakmai tartalmat érintő változások megismerésére, valamint a szükséges dokumentumok beszerzésére.
Az érintettek a felhívásokra kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat az MVH felületén, a www.mvh.gov.hu weboldalon. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon lesz hamarosan elérhető.
Módosul a baromfi, a sertés és a koca állatjóléti rendelet. A jelenlegi uniós szabályok változásán alapuló módosítások értelmében az állattartóknak a kérelmükben továbbra is meg kell becsülniük a támogatási összeget, amelyet az adott támogatási évben igénybe kívánnak venni, de döntésében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) csak a támogatható állatlétszámról és nem az éves támogatási összegről fog rendelkezni.
Ezáltal továbbra is biztosítható az, hogy az állattartók az állatjóléti kötelezettségekből eredő valós többletköltségek teljesítése után vegyék igénybe a támogatást a negyedévente benyújtott kifizetési kérelmekkel.
A Magyar Közlöny 49. számában megjelent, az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet lehetővé tette, hogy még hatékonyabban érvényesülhessenek az állattartók érdekei.
Valamennyi állatjóléti támogatási programot érintő jelentős módosítás továbbá, hogy az állattartóknak ezentúl a támogatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok eredeti példányát kell az MVH részére csatolniuk annak érdekében, hogy a támogatási jogosultságok teljes bizonyossággal megállapíthatók legyenek.
Az FM meghirdeti a minőségi pontytenyésztés és a tenyésznyúl tenyésztésbe állításának 2016. évi támogatási keretösszegét. A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatás, 2016. évi keretösszege 95 millió forint. A tenyésznyúl tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatása 100 millió forint.
Módosult a SAPS – átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) – rendelet, aminek köszönhetően összesen 11 milliárd forint előrehozott ÁNT-részfizetésben részesülnek a tejtermelők.
A SAPS-ra a mezőgazdasági termelők a rendelet hatályba lépésétől 2016. május 17-ig nyújthatják be szankciómentesen a támogatási kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
Az állatalapú, termeléshez kötött ÁNT-támogatásokhoz a kérelmet a rendeletben meghatározott időszakban, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani az MVH-hoz, míg a többi jogcím esetében vagy az egységes kérelem alapján, vagy pedig SAPS igénylése mellett lehet a támogatást bázisalapon igénybe venni.
A gazdák valamennyi területalapú és egyéb közvetlen támogatási igényüket elektronikus úton – ügyfélkapun keresztül – egyszerre nyújthatják be a külön rendeletben megjelenő egységes kérelem szabályai szerint.
A módosítás fontos eleme, hogy tartalmazza a tej ÁNT-részfizetését. Az egy bázisjogosultságra jutó részfizetés összege 5,90 forint. A részfizetés a termelők 2016-ban rendelkezésére álló – az MVH nyilvántartásában szereplő – egyéni történelmi bázisa alapján történik. A kifizetés elengedhetetlen feltétele, hogy 2016. május 17-ig egységes kérelem keretében egységes területalapú támogatási kérelmet kell beadni. Kifizetésben az részesül, aki a 2016-ban és az azt közvetlenül megelőző két évben saját maga, jogelődje vagy örökhagyója folyamatosan rendelkezett tej történelmi bázisjogosultsággal, és arra vonatkozóan a 2016. támogatási évet megelőző két évben támogatásban részesült, 2016-ban is állattartó, továbbá a részfizetésre való igényéről nem mond le.
A tej ÁNT-részfizetés bevezetésével összefüggésben módosult a történelmibázis-jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet is. A módosítás értelmében a tej átmeneti nemzeti támogatás esetében a történelmi bázis elidegenítésére, átírására vonatkozó kérelem ez év szeptember 30. helyett 2016. április 30-ig nyújtható be az MVH-hoz. Erre a módosításra azért van szükség, hogy a nehéz helyzetben lévő tejágazat megsegítését szolgáló 2016. évi történelmibázis-alapú tej átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) részfizetése már májusban megkezdődhessen.
A 2015. évi ÁNT mérték rendelet (61/2015. (X. 12.) FM rendelet) módosítása ugyancsak a nehéz helyzetben lévő tejtermelők részére nyújt további segítséget azzal, hogy a 2015. évi átmeneti nemzeti támogatás eredetileg meghirdetett összegét megemeli, és 6,51 Ft/bázisjogosultság helyett 6,78 Ft/ bázisjogosultság kifizetését teszi lehetővé.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza