Nem mezőgazdasági tevékenységek támogatása

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Barabás Tamás, KKV fejlesztési tanácsadó, ügyvezető, 2016/06/05

Jelen cikkünkben szeretnénk segítséget nyújtani a Vidékfejlesztési Program különböző felhívásaiban szereplő fogalmak értelmezéséhez.

A „Pályázatokról közérthetően” cikk megjelenését követően, illetve a munkánk során számos alkalommal találkozunk olyan gazdálkodókkal és vállalkozásokkal, akik korábban még nem nyújtottak be semmilyen támogatási kérelmet, azonban az új lehetőségekkel élve szívesen esélyt adnának maguknak, de elvesznek a jogszabályok és feltételek kereszttüzében, és igazán nem is tudják értelmezni, hogy ők milyen esetben is jogosultak támogatáshoz jutni egy adott kiírásban foglaltak szerint. Ennek tükrében szeretnénk most egy kis segítséget nyújtani a Vidékfejlesztési Program különböző felhívásaiban szereplő fogalmak értelmezéséhez.

A legfontosabb, hogy a támogatást igénylők körénél a legtöbb Vidékfejlesztési Program kiírás szerint két fontos szempontnak kell megfelelni. Az adott pályázónak mezőgazdasági termelőnek kell lennie, és igazolnia kell, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben – fiatal mezőgazdasági termelő és szociális szövetkezet esetében lezárt üzleti évben – árbevételüknek legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. A következő egyszerű példával szeretném szemléltetni, mi számít mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételnek. Mezőgazdasági termelőnek csak az a borászat minősül, amelynek több az árbevétele a szőlőtermesztésből, mint a -feldolgozásból (ezáltal lesz meg a több mint 50% mezőgazdasági árbevétel).

Amennyiben ennek megfelel, bármilyen vállalkozásmérettel (mikro-, kis-, középvállalkozás és nagyvállalat) indulhat az adott kiírásban. Néhány konstrukció ez alól kivétel, és abban az esetben is pályázhatunk, ha nem mezőgazdasági termelő a vállalkozás, de Annex I. (mezőgazdasági és élelmiszeripari) termék előállítására-feldolgozására irányul a tervezett fejlesztés.

A másik fontos kitétel, hogy igazolni tudják, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt üzleti évben legalább 6000 euró STÉ üzemmérettel rendelkeznek. De mi is az STÉ? A Standard Termelési Érték az ágazatok kibocsátását fejezi ki. A termelési érték tartalmazza az értékesítést, üzemi felhasználást, üzemi fogyasztást és a készletek változásából származó bevételt mind a főtermék, mind a melléktermékek vonatkozásában, illetve tartalmaz minden termékhez, területhez vagy állatállományhoz köthető támogatást. Tehát azt tudom vele megállapítani, hogy a mezőgazdasági termelésem összesen mekkora jövedelmezőségi szintet jelent számomra. Az MVH honlapján is megtalálható a kalkulátor, amely segít üzemméretünk meghatározásában. Ennek függvényében már csak be kell írnunk az utolsó lezárt 12 hónapra vetített éves átlag állatlétszámot darabszámban kifejezve, vagy növénytermesztésben a hektárban megadott hasznosított földterületünk nagyságát. Ezután rányomunk a számolás ikonra, és a rendszer megmutatja az üzemméretünket közvetlenül euróban kifejezve, így megállapíthatjuk, hogy megfelelünk a pályázati felhívásban előírt minimális követelménynek.

Sajnos kevésbé szerencsés pályázati szempontból, aki korábban nem folytatott mezőgazdasági vagy élelmiszeripari tevékenységet, mert számára csak a 2016. szeptemberében meghirdetésre kerülő Fiatal gazdák induló támogatása konstrukcióban lesz lehetőség mezőgazdasági vállalkozásának indítására. Rengeteg megkeresést kapunk ezzel a támogatási formával kapcsolatosan is, így fontosnak tartottam már most megemlíteni, hogy akik egyéni vállalkozóként első ízben szeretnének mezőgazdasági termelést folytatni, illetve 18–40 év közöttiek, de még nem rendelkeznek, mezőgazdasági szakismerettel, feltétlenül jelentkezzenek legalább egy pályázati szempontból elfogadott, alapszintű, agrárképzéshez kapcsolódó tanfolyamra még ebben a hónapban, hogy a támogatási kérelem beadásáig megfeleljenek az előírt feltételeknek.

Nem mezőgazdasági tevékenységek támogatása

A 2014–2020 időszakra tervezett Vidékfejlesztési Program keretében olyan pályázati konstrukciók által is támogatási forráshoz lehet jutni, amire korábban nem volt példa. Ezek közül kiemelném a hamarosan megjelenő „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának, Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációjának, Mikrovállalkozás indításának” támogatását.

A pályázat célja a vidéki térségekben a mezőgazdasági mikrovállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állása, valamint a vidéki térségekben egyéb helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő vagy szolgáltató mikrovállakozás indításának előmozdítása. Az intézkedés kiemelten támogatja a tanyás településeken és a vállalkozáshiányos, aprófalvas területeken megvalósuló, valamint a mezőgazdasági termelést végző szociális gazdaságok tevékenységét diverzifikáló tevékenység-, illetve vállalkozás-fejlesztéseket. Az igényelhető támogatás 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely teljes egészében vissza nem térítendő támogatás. A legfeljebb ötéves vállalást két részletben (75% – 25%) átalány formájában kaphatják meg a pályázók. Az első kifizetést követő további igénylés az üzleti terv teljesítése előrehaladásának függvényében, legkorábban az első igényléstől számított 36 hónap elteltével tervezhető és igényelhető. A második támogatási részlet az üzleti terv megfelelő végrehajtásától függően fizethető ki.

Emellett megemlíteném a „Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatását” is. A támogatás csak beruházásra vehető igénybe, és a vidéki térségekben a mezőgazdasági vállalkozások induló vagy már működő, nem mezőgazdasági tevékenységeinek továbbfejlesztését célozza. Támogatás kapható majd többek között termék-; szolgáltatás-; technológiafejlesztés; műhely, bemutatótér, árusítóhely, falusi és egyéb vidéki turisztikai attrakció és szolgáltatás továbbfejlesztésére minimum 50% támogatás intenzitás mellett. A támogatás mértéke akár 100 000 euró is lehet.

Sikeres pályázást, kreatív projektépítést kívánok a 2016-os pályázati időszakban is!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai