Az ördög a részletekben rejlik

Kategória: Európai Unió | Szerző: Czenki Péter, 2016/06/07

Az adókat érintő szabályok

Léteznek bizonyos esetekben úgynevezett anyagi jogban biztosított könnyítések, amikor meghatározott feltételek megléte esetén jár kedvezmény. Ilyen például, ha a még fizetendő személyi jövedelemadónk összege nem haladja meg a 200 000 forintot, akkor azt maximum 6 hónap alatt fizethetjük meg, vagy első lakás vásárlása esetén maximum 12 havi részletfizetés jár az illeték összegére. Ezek lényege, hogy a fizetési könnyítés feltétele konkrétan van meghatározva, de emellett lehetőség van méltányossági alapon történő könnyítést is kérni. Ezek közös jellemzője, hogy abban az esetben kérhető, pontosabban, akkor tudja az adóhatóság biztosítani ezeket, ha a tartozásunk ellehetetleníti a működést vagy a megélhetést, aránytalan terhet ró a vállalkozásra vagy a magánszemélyre. Vagyis méltányossági kérelmet vagyoni és jövedelemi helyzetünkre tekintettel van mód kérni. Másik lényegi elem, hogy a cégjegyzésre kötelezett társaságok tőke-, vagyis adótartozásukra főszabályként nem kérhetik a méltányosságból történő könnyítést, csak pótlékra, mint a késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság.

Ez alól egyetlen kivétel a 2016. január 1-jétől hatályos szabály, mely megbízható minősítésű adózó esetén lehetőséget ad, hogy évente egy alkalommal a 10 000 forintot meghaladó, de az 500 000 forintot el nem érő tartozást 12 hónap alatt fizessen meg a cég. Az erre vonatkozó eljárás annyiban tér el az általánostól, hogy az adóhatóság észleli a tartozást és hivatalból tájékoztatja elektronikus úton (ügyfélkapun) az adózót, mintegy felajánlja a részletfizetési lehetőséget, amire szintén elektronikus úton 8 napunk van nyilatkozatot tenni. Ha ez elmarad, akkor a részletfizetési ajánlat elvész. Ha nyilatkozatban kérjük a részletet, akkor minden további nélkül megkapjuk.

Egyáltalán nem kérhető könnyítés a személyi jövedelemadó-előlegre, a kifizető által levont jövedelemadóra és a levont járulékra. A bérfőzött párlat után fizetendő adó sem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés sem adható.

Az is közös jellemző, hogy fizetési könnyítés csak fennálló tartozásra kérhető, vagyis már befizetett kötelezettségre utólag nem.

Alapvetően háromféle könnyítési lehetőség áll rendelkezésre, melyből az egyik a fizetési halasztás, melynek lényege, hogy a fennálló kötelezettségünket egy későbbi időpontban kell csak megfizetni. Erre vonatkozó kérelem esetén azt kell bizonyítani, hogy a pillanatnyi fizetési nehézség csak átmeneti jellegű, és a későbbiekben várhatóan mód lesz annak megfizetésére. Például jelenleg olyan beruházás van folyamatban, mely mellett nem rendelkezik a társaság további fedezettel, de a beruházás lezártával már lesz anyagi forrás, amely fedezetet nyújt a fizetendő összegre.

A részletfizetés az egyik legelterjedtebb módja a könnyítésnek, mivel lehetőséget ad, hogy a nagyobb összegű fizetési kötelezettséget elnyúlóan fizessünk meg. A részletfizetést belátható időn belül kell teljesíteni, így érdemes azt maximum 1–2 évre kérni, de mivel minden eset egyedi elbírálás alá esik, így nem lehet általánosságban konkrét időtartamot meghatározni.

A legnagyobb segítséget az adó mérséklése vagy teljes összegű elengedése jelentheti. Azonban adómérséklést csak magánszemély kérhet, és csak abban az esetben, ha az a megélhetését súlyosan veszélyezteti. Cégek esetében akkor van mód a pótlék vagy a tartozás elengedésére, ha annak megfizetése a tevékenységet ellehetetleníti.

Az eljárás menete

Fizetési könnyítési kérelmet magánszemély kötetlen formában papíron vagy akár elektronikus úton a FAM01 számú nyomtatványon terjeszthet elő. A NAV honlapján a letöltések alatt egyébként egy sablon nyomtatvány is megtalálható a kérelemhez. Az eljárás magánszemély és egyéni vállalkozó esetében is illetékmentes, így csak annyi a teendő, hogy a kérelmet eljuttassuk a NAV részére.

Gazdasági társaság esetében ez annyiban eltérő, hogy csak elektronikus úton van lehetőség a kérelem benyújtására, mégpedig a FAG01-es számú adatlapon, mely a NAV hivatalos honlapjáról letölthető.

Itt kell kiemelni, hogy a FAG01-es kérelmet elektronikus úton csak az nyújthatja be a társaság nevében, aki erre jogosultsággal rendelkezik. Újonnan alakult szerveknél a cégjegyzésnél megadott üzletvezetőnek a NAV alapból megképezte ezt a jogosultságot, (ha megadta e-mail címét), így ő minden további nélkül beküldheti ezt a nyomtatványt. Ha ez nem történt meg, akkor csak az elektronikus ügyintézésre jogosult személynek van lehetősége a nyomtatvány beküldésére. Ha például a bevallások benyújtását a könyvelő végzi, akkor ő csak akkor fogja tudni ezt benyújtani, ha az EGYKE adatlapon vagy korábban, a T180-as adatlapon adott meghatalmazás minden nyomtatványra vagy konkrétan erre a nyomtatványra is kiterjed.

Az eljárás illetéke egyösszegű 10 000 forint cégek esetén, azonban megbízható adózó esetében ingyenes.

A kérelem benyújtását követően az adóhatóság jellemzően egy adatlapot küld ki a kérelem benyújtójának, amelyen fel kell tárnia vagyoni helyzetét, rendszeres bevételeit és kiadásait is. A vázolt körülményeket szükség esetén okirattal is tudni kell bizonytanunk. Az adóhatóság ezen adatokat, információkat és szükség esetén más szervek nyilvántartásaiban szereplő adatokat mérlegeli. Ha ezt az adatlapot nem küldjük vissza a megadott határidőben, akkor az eljárás megszüntetésre kerül. Ezen az adatlapon lehetőség van a kérelem pontosítására is, vagyis megadhatjuk, hogy halasztást, részletfizetést vagy mérséklést, esetleg elengedést kérünk. Arra is lehetőségünk van, hogy elsődleges és másodlagos kérelmet jelöljünk meg. Ez azt jelenti, hogy ha az adatlapon elsődlegesen megjelölt kérelmet, például elengedést az adóhatóság nem fogadja el, akkor a másodlagos kérelemnek, például részletfizetésnek még helyt adhat.

Tudni kell azt is, hogy jogi személy és egyéb szervezet vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti. Ilyen feltétel lehet különösen:

• a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése;
• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése;
• megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása;
• a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válása esetére annak pótlása.

Értelemszerűen, ha ilyen feltételt szab a NAV, akkor azt a fizetési kedvezményről szóló határozatában közölnie kell.

A részletfizetési és halasztási kérelmekhez tartozik még, hogy a kérelem vagy a kedvezmény időtartamára késedelmipótlék-fizetési kötelezettség is keletkezik. A határozatnak ennek összegére szintén ki kell térnie. Magánszemély esetében a pótlék összegét még nem esedékes tartozás esetén az esedékesség és a kérelmet elbíráló határozat keltének napjáig, a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell megállapítani.

Nem magánszemély esetében vagy már esedékessé vált tartozás során a pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani.

Ezen felül további pótlékot kell fizetnie a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

Vámokra vonatkozó szabályok

A meg nem fizetett, valamint a késedelmesen megfizetett vámösszeg után felszámított késedelmi kamat beszedése elengedhető, ha az összeg neme meghaladja a megállapított, jelenlegi 10 eurót, vagy azt a határidőt követő 5 napon belül befizetjük, továbbá, ha az súlyos gazdasági vagy szociális nehézségeket okozna.

Az uniós vám, illetve az azzal együtt kiszabásra kerülő, nem közösségi adók és díjak nem mérsékelhetők, nem engedhetők el, azonban kérelemre a halasztott fizetéstől eltérő fizetési könnyítés is engedélyezhető. Ennek feltétele – biztosíték nyújtása, kivéve, ha az az adósnak súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna – a fizetési könnyítéssel érintett összegre hitelkamat felszámítása.

A hitelkamat az engedélyezett fizetési könnyítés időtartamára kerül felszámításra, az engedélyezés napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékben a vámtartozás, és a nem közösségi adók és díjak közlésének napjától az engedélyezett fizetési határidő lejártának napjáig. Kérelme alapján a hitelkamat felszámítása mellőzhető abban az esetben, ha annak megfizetése súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna.

A vámigazgatási bírság mérséklésének vagy elengedésének is speciális feltételei vannak. Egyrészt az adókra vonatkozó, a megélhetésnek vagy a tevékenység folytatásának veszélyeztetése mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a bírságot kiszabó döntés jogerejét megelőző három évben történt-e már bírság kiszabása. Ezen felül további feltétel, hogy utólagos ellenőrzés esetén megállapított bírságok összege nem el összefüggésben hozott, vámigazgatási bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző három évben a fizetésre kötelezett nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát.

Abban az esetben nincs helye a vámigazgatási bírság elengedésének, illetve mérséklésének, ha a vámhiány a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai