A kertészeti ágazat jelene és jövője

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2016/06/08

– Milyen helyzetben van ma a kertészet hazánkban?

– Földrajzi és természeti adottságai révén Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik a zöldség-gyümölcs termesztés, valamint a kereskedelem terén. Az ágazat szerepe jelentős, a szántóföldi növénytermesztéshez képest lényegesen munkaerő-igényesebb, a hektáronként előállítható érték jóval magasabb, a termelésnek pedig nincsenek európai uniós kvótái és korlátai.

A rendszerváltáskor az addig központilag szervezett és irányított termelés jelentősen visszaesett, majd a szerkezeti átalakulásokat követően a ’90-es évek közepétől lassan megindult a fejlődés. Ebben az időszakban született meg az a célkitűzés, hogy a kertészeti ágazat GDP-ből való részesedése növekedjen, ehhez pedig a termelés volumenét és eredményességét növelni, a piacokat bővíteni kell. A fejlesztési program alappillérei az ültetvényszerkezet átalakítása, a korszerű kertészeti technológiák bevezetése és elterjesztése, valamint az értéknövelő beruházások arányának növelése voltak, melyekkel a kor piaci igényeinek megfelelő árualap hozható létre.
Sajnos az említett fejlődési folyamat megtorpanni látszik, úgy tűnik, jó ideje egy helyben toporgunk. Ha a számokat nézzük, hazánk az Európai Unió összes mezőgazdasági termelési értékének csak 1,8%-át adja. Ez a KSH adatai szerint tíz év átlagában folyó alapáron számolva 1700 milliárd forint évente, melyhez a kertészeti termékek 300–350 milliárd forinttal járulnak hozzá. A mezőgazdasági termelésünk növekedési üteme a FAO adatai szerint 2004–2014 között 0% volt!
Kiemelt probléma az ágazatban a foglalkoztatás. A kertészet az egyik leginkább kézimunka-igényes szektor, ráadásul az igény a növények biológiájához igazodva időben és mennyiségben eltérő módon jelentkezik. A gazdaságoknak évek óta igen nagy gondot jelent a megfelelő mennyiségű idénymunkás alkalmazása. A közmunka program bevezetése úgy tűnik, csak rontott a helyzeten. Létezik hazánkban olyan gyümölcstermelő kertészet, amelynek szezonban mintegy 2000 főre lenne szüksége, de évről évre csak 600–700 főt tud alkalmazni, ezért a kénytelen a gyümölcs nagy részét géppel betakarítani, amely így csak ipari minőséget képvisel.

– Mit tudhatunk a mai Magyarország kertészeti termeléséről?

– Jelenleg mintegy 160–170 ezer hektáron termelünk kertészeti termékeket, ezen a zöldség- és gyümölcstermő felület körülbelül fele-fele arányban osztozik. Termőterületeink a 20 évvel ezelőttihez képest jelentősen csökkentek, azonban a technológiai fejlődésnek és a viszonylag sok extenzív kistermelő kiesésének köszönhetően termésátlagaink jobbak, így tudtuk tartani az átlagosan 2,5 millió tonnás szintet. 2014-es adataink szerint a két alágazat összesen több, mint 3 millió tonna árut állított elő, a kiugrás a rekord almatermésnek köszönhető, mely 900 ezer tonna fölött volt. A 2015-ös adatsorok még hiányosak, de biztosan mondható, hogy valahol a sokéves átlag körül alakult a termelés.
A megoszlására jellemző, hogy a zöldségfélék termelése adja a nagyobb részt, 1,5–1,8 millió tonnát évente. A gyümölcstermesztés esetében igen erős az évjárati hatás, ezért az éves termelés 500 ezer és 1,3 millió tonna között ingadozik.
A termelés egy része a feldolgozóipar számára történik, azonban mára ez egy kis termékkörre szűkült. A csemegekukorica, a zöldborsó, az ipari paradicsom, az ipari alma és a meggy azok a fő növények, melyekből kereskedelmi mennyiségű késztermék lesz. A zöldség-gyümölcs feldolgozás kapacitása tulajdonképpen kihasználatlan, az alapanyag hiánya rendszeresen problémát jelent.

– Hogyan alakultak az ágazat termékeinek piaci lehetőségei?

– Az átlagos árumérlegben közel azonos arányt képviselnek az export- és a belföldi piacok. Ez jónak mondható, bár az európai uniós csatlakozásunk után jelentősen megnövekedett az import mennyisége. Hagyományos exportpiacaink a friss termékek terén Németország, a visegrádi országok és a balti államok.
Mind a kül-, mind a belpiacainkon óriási árverseny van az olcsón termelő, exportorientált országok – mint például Spanyolország – tömegárujával szemben. A hazai termékeknél a minőség lehet az egyetlen olyan tényező, mely a versenyben maradást biztosíthatja. Sajnos a magyar fogyasztók nagy része igen árérzékeny, a vásárlásnál még inkább döntő az ár. Jó tendencia az, hogy egyre többen tudatosan a magyar terméket keresik. Ezt a folyamatot felgyorsíthatnánk, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a minőségi magyar áru marketingjére. Ehhez nagyon kellene például a nálunk még gyerekcipőben járó márkázás, hogy a fogyasztó könnyen beazonosítható terméket vásároljon, melyben megbízik.
A friss zöldség és gyümölcs jellemzően két úton jut el a fogyasztóig. A kisebb boltokba és a fogyasztói piacokra hagyományosan az egyedi termelőktől származó áru kerül, általában nagykereskedőkön és a nagybani piacokon keresztül. Kisebb részben közvetlen termelői értékesítés is zajlik, jellemzően a fogyasztói piacokon. A hazai nagybani piacokra elsősorban a kisgazdaságokból kerülnek az áruk, így az ott megjelenő árualap nagyon heterogén. A kiskereskedelmi láncokba azoknak van esélye szállítani, akik egyéni termelőként nagyobb volumenben állítanak elő kertészeti terméket vagy termelői szerveződésbe tömörülnek.
Fontos kérdés az előállított termékeink áruszerkezete, amely sajnos még mindig nem képes követni a gyorsan változó piaci igényeket. Ezért rendszeresen előfordul, hogy az egyébként nagy tömegben meglévő árualappal sem tudjuk kielégíteni a jelentkező kül- és belpiaci keresletet. Ez magyarázható a kereslet és a kínálat eltérő minőségi specifikációjával, időzítésével, fajtájával és a fogyasztói kiszereléssel. E mellett alacsony szintű a koncentrált kínálat is. A modern piaci csatornák kiszolgálása a jelenlegitől eltérő struktúrákat igényelne.

– Milyen lépések szükségesek az ágazat fennmaradása és fejlődése érdekében?

– Ahhoz, hogy hosszú távon a felszínen maradjunk, elengedhetetlen a termelés szerkezetének átalakítása. Piaci versenyképességünk javításához nagy mennyiségben és egységes minőségben kellene termelnünk, hogy alkuképes árualapot hozzunk létre. Jellemző, hogy a termelés színvonala sok esetben nem éri el azt a szintet, amely versenyképesnek mondható. Például az országban lévő körülbelül 27 000 hektár almaültetvényünknek csak mintegy az egy harmada mondható korszerű, intenzív gyümölcstermő ültetvénynek.
Az utóbbi tíz évben nagyon erősen látszik, hogy a kertészeti termelés mennyire ki van szolgáltatva az időjárásnak. Ezért az öntözött felületek arányának növelése kiemelten fontos. E mellett nélkülözhetetlen azon technológiák, eszközök támogatása, amelyekkel a különböző időjárás okozta károk mérsékelhetők. Jó törekvésnek tartom az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésére irányuló terveket, de fontos lenne a fagykárok – különösen a gyümölcsösök esetén – megelőzéséhez használható eszközök beszerzésének támogatása is.
Erősíteni kell a termelői szerveződéseket, hiszen a kívánt minőségi és mennyiségi árualapok előállításához és a megfelelő piaci alkupozíció eléréséhez az egyéni termelők önmagukban kevesek. Bizonyos termékeknél javítani kellene a tárolókapacitásunkat. Például hagyma tárolására csak nagyon korlátozott lehetőségeink vannak, ezért a hazai hagymatermés szinte egyszerre zúdul a piacra. Ez rendszeresen árproblémákat okoz, a tárolás hiánya miatt pedig az év nagy részében import árura vagyunk szorítva.
Fogyasztásösztönző kampányokkal serkenteni kellene a belföldi fogyasztásunkat, meglévő exportpiacaink mellé pedig újakat szerezni. Nagy érdeklődés van a magyar kertészeti termékek iránt az arab országokban és a Távol-Keleten is.

– Vannak pályázati lehetőségek a zöldség-gyümölcs termelés fejlesztésében?

– A Vidékfejlesztési Program keretében kiírt kertészeti korszerűsítési pályázatok az ágazat különböző igényeit igyekeznek kielégíteni. A már megjelent felhívások ültetvénytelepítéshez, -felújításhoz, gomba- és hűtőházak építéséhez, növényházak építéséhez és korszerűsítéséhez, valamint gyógynövények termesztéséhez adhatnak segítséget. A beadott pályázatok számából látszik, hogy a kertészeti szektor igényli a segítséget. A növényházak építésére, felújítására rendelkezésre álló keret, 22,5 milliárd forint, például nem elegendő, a pályázók eddig összesen 31,6 milliárd forint támogatási összeget igényeltek. Ez 50%-os támogatásintenzitással számolva 63,2 milliárd beruházási értéket jelent. A gomba- és hűtőházak építéséhez 22 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, az eddig beadott pályázatok ennek nagy részét, összesen körülbelül 20 milliárd forintot képviselnek. Az ültetvénytelepítési felhívásnál a szám kicsit csalóka. A keret 19 milliárd forint, az igénylés valahol 2,5 milliárd forint környékén jár. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyümölcsültetvények létesítéséhez vagy felújításához ne lenne kedve a kertészetnek. A pályázat benyújtásához rendelkezni kell jogerős elvi vízjogi engedéllyel, amelynek a megszerzése sajnos igen nehézkes. Ezért sokan majd csak a következő szakaszban tudnak pályázatot benyújtani.

– Mire számíthatnak az érintettek a kertészeti gépbeszerzések pályázatainál?

– A kertészeti gépek beszerzésére irányuló pályázati felhívás várhatóan nyár közepén kerül kiírásra, 10 milliárd forintos keretösszeggel. Egyelőre az előkészítő munka folyik, ezért pontosan még nem ismert, milyen gépekre lehet majd pályázni. Azt tudni kell, hogy a Miniszterelnökségen zajló egyeztető üléseken különböző szakmai szervezetek képviseltetik magukat, melyek elképzelései nyilvánvalóan nem minden ponton egyeznek. Az eltérő nézőpontok és érdekek egységes állásponttá való kovácsolása nem egyszerű feladat.
A rendelkezésre álló forrás a laikus számára elsőre soknak tűnhet. Azonban kiindulva a tavalyi példából – amikor is a kertészeti gépek beszerzésére kiírt 10 milliárd forintos keret a pályázati ablak megnyitása után három órával már ki is merült –, úgy gondolom, most nagyon szigorúan meg kell határozni, melyek azok a gépcsoportok és berendezések, amelyek egyáltalán bekerülhetnek a pályázati felhívásba. Tavaly a keret ilyen rapid kimerülését okozhatta az, hogy az igényelt támogatások több, mint 60%-a erőgépek beszerzésére irányult. Véleményem szerint ez most nem lenne megengedhető, ezért szorgalmazzuk, hogy ezen felhívás keretében erőgépekre ne lehessen pályázni. Hiszen egy új traktor egy gazdaság hatékonyságát csak 1–2%-ban javíthatja.
Támogatjuk viszont minden olyan gép, berendezés bekerülését a pályázati kiírásba, amelyek a termelés hatékonyságát fokozzák vagy a piaci igényeknek leginkább megfelelő áru előállítását teszik lehetővé. Mindenképpen szükséges az, hogy a posztharveszt műveletekhez elengedhetetlen osztályozó-válogató és csomagoló berendezések is pályázhatóak legyenek, hiszen ezekkel a kor piaci igényeinek megfelelő, egységes minőségű és megjelenésű termékek állíthatók elő. A farekeszes ömlesztett áru lassan már a múlté, a fogyasztók nagy része a homogén, jól beazonosítható termékeket keresi.
Az öntözés gépeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Mivel külön az öntözés fejlesztésére is jelenik majd meg pályázati felhívás, ezért az az elképzelés formálódik, hogy a kertészeti gépbeszerzés keretében ne lehessen az öntözés gépeire pályázni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai