2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Postharvest technológiák és gépesítés támogatása

Kategória: Növénytermesztés | 2016/06/09

Milyen kitörési pontok, elengedhetetlen szerkezetátalakítási feladatok vannak a hazai kertészeti gazdálkodásban, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, és melyek az ehhez megpályázható gépek, berendezések? – kérdeztük a Miniszterelnökség Agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkárságán.

A kapott tájékoztatósból kiderül, hogy a kormány a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelt hangsúlyt fektet a kis és közepes családi gazdaságok támogatására. Ezen belül is a munkaerő-igényes ágazatok, mint az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszer-feldolgozás juthat jelentős forrásokhoz a 2014–2020 közötti uniós programozási időszakban. A kertészeti ágazat több mint 70 milliárd forintnyi összegben részesül, de az ágazatban gazdálkodók további forrásokat igényelhetnek az öntözésfejlesztési, az élelmiszeripari és a kockázatmegelőző beruházásokra fordítható források terhére is.

Az elmúlt ciklusban megfigyelhető erőteljes forráskoncentráció minden kétséget kizáróan erősítette a vidéki térségekben zajló negatív társadalmi folyamatokat. Az új ciklusban fontos célkitűzés, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elosztása igazságosabbá váljon. Ezzel a Kormány azt is el akarja érni, hogy az agráriumból még többen tudjanak megélni, vagyis a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő képessége javuljon. A támogatások jelentős része ezért fókuszál elsősorban a kis és közepes családi gazdálkodókra valamint a fiatal gazdákra. Természetesen a nagyobb vállalatok sem kerültek kizárásra a támogatásokból, de nem a korábbiakban tapasztalható mértékben juthatnak forrásokhoz. A Kormány szakít a korábbi folyamatokkal, hogy a nagy területen, alacsony foglalkoztatás mellett csak növénytermesztéssel foglalkozó óriáscégek kapják a lehívható források döntő hányadát, ezért a beruházásokhoz kapcsolódó támogatáspolitika hazánk birtokpolitikai irányvonálát tükrözve a kisüzemek és nagyüzemek közötti 80–20 százalékos arány kialakításához került meghatározásra.

A kertészeti ágazat tekintetében fontos kiemelni, hogy jelenleg a friss áru értékesítése többnyire fedetlen helyen történik. Az átmeneti tárolási kapacitás hiánya, valamint a nem megfelelő szállító- és tárolóeszközök (hűtőberendezések hiánya) miatt azonnali értékesítésre törekednek az eladók. A probléma megoldását a Kormány új, korszerű postharvest technológiák és gépesítés alkalmazásában látja:

  • energiahatékonyság fejlesztése, megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazása;
  • öntözési lehetőségek jobb kihasználása, öntözött területek növelése, víztakarákos öntözési technológiák alkalmazása;
  • növényházi termesztés (üveg- és fólia) fejlesztése: 1000 hektár korszerű növényház 200 ezer tonna új árualapot jelent;
  • új gombaházak és komposztüzemek létesítése: élőmunkaigényes, sok munkahelytermelő potenciállal rendelkező, export árbevételt generáló ágazat;
  • gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan a korszerűtlen ültetvények lecserélése piacorientált faj- és fajtaszerkezetű új ültetvényekre;
  • tárolókapacitás bővítése, amelyhez kapcsolódik a termelők kisléptékű feldolgozási tevékenységének bővítése, valamint a termelői tulajdonú feldolgozóüzemek preferálása;
  • rövid ellátásai láncok és a helyi termékek értékesítésének
    előmozdítása;
  • minőségi rendszerek kialakítása, alkalmazása a kertészeti
    ágazatban;
  • foglalkoztatás növelését elősegítő fejlesztések a kertészeti ágazatban.

A kertészeti ágazat szereplői a Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig négy darab pályázati felhívást ismerhettek meg, mintegy 66,5 milliárd forint értékben. Az üveg- és fóliaházak létesítését, korszerűsítését 22,5 milliárd forint; a gombaházak, hűtőházak kialakítását és fejlesztését 22 milliárd forint; az ültetvénytelepítést – öntözés kialakításának lehetőségével – 19 milliárd forint; míg a gyógynövénytermesztés fejlesztését 3 milliárd forint keretösszeg felhasználásával teszi lehetővé a kormány. Ezen kertészeti pályázatok támogatási kérelmeinek első benyújtási szakasza április végén lezárult.

A kertészeti gépbeszerzés támogatását szolgáló pályázati felhívás keretében mintegy 10 milliárd forintra pályázhatnak az ágazati szereplők. A felhívás várhatóan 2016 júniusában jelenik meg.

Gépek, berendezések a szerkezetátalakítás elősegítésére:

1. Kertészeti technológia és eszközfejlesztés:

a) új építéssel járó kertészeti technológia fejlesztése: új üveg- és fóliaházak, gombaházak, komposztüzemek, hűtőházak létesítése a beépítésre kerülő technológiai berendezésekkel együtt, megújuló energia (geotermikus, nap) felhasználását biztosító technológiák alkalmazása;
b) meglévő kertészeti technológia és intrastruktúra energiahatékonyságát javító fejlesztések, technológiai korszerűsítések

2. Új ültetvények telepítésének támogatása, meglévő ültetvények korszerűsítése. Új ültetvény csak víztakarékos öntözési technológia kiépítéssével támogatott. Öntözés kialakításához kapcsolódó gépek, eszközök, energiatakarékos szívattyúk, megújuló energiaforrások (nap, szél) használatának ösztönzése.

3. Kertészeti termeléshez kapcsolódó gépek (munkagépek, növényápolás, betakarítás gépei) postharvest tevékenység (tisztítás, mosás, válogatás, osztályozás, csomagolás) eszközeinek beszerzése.

Kapcsolódás a VP más intézkedéséhez: Időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások, ezen belül a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása: eszköz, berendezés, technológia beszerzése, telepítése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza