Dekalb, a sikeres lépés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2014/01/10
Címkék: kukorica, vetőmag, hibridkukorica, Dekalb, fajtaválaszték

Kiemelkedő esemény volt a decemberben Egerszalókon rendezett disztributor találkozó, amelyen nemcsak a cég hazai vetőmagellátásban betöltött szerepéről, hanem gazdasági környezetéről, fejlesztéseiről is szó esett.

A Dekalbvetőmagüzlet hazai és régiós sikerében rendkívül nagy szerepe van a Monsanto Hungária Kft.nek, amely hazánkon kívül Ukrajnát, Oroszországot, Lengyelországot és Szerbiát fogja át. Jellemző, hogy a kukorica 64 százalékát itt adják el – mondta a találkozón Szabó Szilárd, a kft. kereskedelmi vezetője. A szatymazi nemesítő központ munkája a cég egyik legfontosabb bázisa, amelynek oroszlánrésze van a Monsanto szárazságtűrő nemesítési programjának lebonyolításában. A cég a vetőmagtermeltetést 2013ban már mintegy 6500 hektáron szervezte Magyarországon, és a területet ez évtől növelni akarják. Cél, hogy a magyar kukoricatermelés legnagyobb része a fajtáikkal történjen.

termelők kezében A legJobbAk

A vetőmagtermelés lehetőségeit, illetve feldolgozói kapacitását felfelé húzza a társaság korábban megvásárolt nagyigmándi vetőmagüzeme, amelyet tavaly kibővített és korszerűsített. A fejlesztés ezzel nem ért véget: a következő fázis is a bővítésé, a technológia fejlesztéséé és a minőségi paraméterek állandó javításáé. A kísérletek, a fejlesztések és a termeltetés szervezeteinek eredményeihez évről évre hathatósan hozzájárul az egyes régiókban munkálkodó területi kereskedelmi egységeik, képviselőik munkája. Nem véletlen, hogy a legújabb értékelés szerint a magyarországi kukoricavetőmagpiacot 32–32 százalékos részesedéssel (az egyik versenytársukkal) közösen vezetik.

A Dekalb hibridekről elmondta, hogy a független értékelő szervezetek szerint a legfontosabb érési csoportokban az első helyeken végeztek. A szakvezető külön szólt a Plusz 1 tonnás mozgalmuk 2013as eredményeiről: az eredmények – miszerint a mintegy 180 termőhely adatai közül több mint 80ban meghaladták az átlagot – azt bizonyították, hogy odafigyeléssel lehet jó eredményeket elérni. Igaz csak úgy – tette hozzá Szabó Szilárd –, ha a termelők a Dekalbfajták választása mellett a technológia minden más elemének (talajelőkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem stb.) végrehajtásakor is maximálisan figyelembe vették a Monsanto szakértőinek ajánlásait.

A jövőről annyit mondott, hogy aligha kell bizonyítani: „A Dekalb legjobb fajtái minden éréscsoportban a termelők kezében vannak!” Ide értve az új hibrideket is, hiszen a cég csak olyanokat enged be, tesz fajtaválasztékának listájára, amelyek még jobb eredménnyel kecsegtetnek, mint amilyenek a termelők elégedettségét eddig kiváltották.

Már a pénzügyesek is tudják…

A forgalmazók és más szakmai vendégek figyelmét ezután Weinhardt Attila makrogazdasági elemző kötötte le. A gazdasági pillanatkép felvázolásakor utalt arra, amire az előzőekben Szabó Szilárd is, hogy fontos növekedési pályán gondolkodni. A „Magyarország jobban teljesít” szlogenre hivatkozva számokatso rolt, melyek bizonyították, hogy a hazai termék utóbbi időkben való 1,8 százalékos növekedéséből 1,4 százalékot a mezőgazdaság hozott. Egyébként az agrárszektor az elmúlt tíz év alatt pluszmínusz egy százalékkal „rángatta” a GDP-t, míg az utóbbi években 3–4 százalékkal járult ahhoz hozzá, sőt 14–15 évvel korábban ez az érték jóval magasabb is volt. A visszaesés okai közé sorolta, amit a pénzügyi elemzők is tudnak már, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés között kialakult egy hátrányos arányeltolódás. Legutóbb például az a KSH-adat látott napvilágot, miszerint a növénytermesztés produktuma 22 százalékkal nőtt, az állattenyésztésé 3 százalékkal csökkent.

Mi várható 2014-ben? – tette fel a kérdést Weinhardt Attila. Ahhoz, hogy az agrárium ismét jól húzza a „szekeret”, rekordtermésre volna szükség. Ehhez kedvező időjárás is kell. Viszont az látszik, hogy az iparban is megmozdult valami. Főleg az export irányában, és a hétéves gyengélkedés után az építőiparban is látható némi javulás, noha tény, hogy összességében és például a beruházások tekintetében kevés a jó hír. Olyan tényezők, mint a lakossági fogyasztás növekedése szintén pozitív lehet. Szólt még az MNB szerepéről, valamint a világgazdaság és az euró zóna helyzetéről, hozzátéve, hogy a válság még nem múlt el, legföljebb nem hallunk annyit róla, mint korábban.

Széles körű összefogás szükséges

A szigorúan vett szakmai munka mellett természetesen a vetőmagszektor szereplői számára is rendkívül fontos a gazdasági környezet, így a pénzügyi folyamatok kedvező vagy éppen nehézkes volta. Ezekről a kérdésekről Szabó István, az OTP Bank értékesítési vezetője egyebek közt elmondta: úgy véli, hogy a jelenleginél nagyobb szükség lenne az agrárium kapacitásának jobb kihasználására, produkciójának növelésére irányuló széles körű összefogásokra. Jónak tartja például, hogy cégük együttműködési megállapodást kötött az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI), s várható, hogy még néhány ilyen jelentős szervezettel, társasággal szintén ezt tehetik. Csak így képzelhető el, hogy az ágazati tevékenységek növekedési hitelprogramja sikeresebb pályára álljon. Ennek szükségessége nem vitatható, hiszen a vállalati hitelezések állománya 2008– 2009-ben még mintegy 8200 milliárd forint volt, míg 2013 szeptemberében ennél jóval kevesebb. Azóta valamelyest javult a helyzet, de véleménye szerinte nem eleget. Egy kis nemzetközi, illetve EU-s kitekintés után az OTP hitelezési gyakorlatáról, illetve a hitelállományuk átalakulásáról szólva elmondta, hogy pénzintézetüket változatlanul lakossági szolgáltatónak tartja a közvélemény. Más nagy bankokhoz képest az agrárhitelekből korábban valóban kisebb arányt, 10-12 százalékot képviseltek. Egy kimutatás szerint korábban 360 milliárd volt az élelmiszer- gazdasági hitel, amelyből az élelmiszeripar mintegy 335 milliárd forinttal részesedett, ám az utóbbi időben a helyzet megfordult, és a mezőgazdasági hitel a nagyobb.

A Dekalb legjobb fajtái minden éréscsoportban a termelők kezében vannak!

Termelők meggyőzése a jobbról

Major László, a Monsanto területi vezetője az egyik legfontosabb mezőgazdasági programjukról, a Plusz 1 tonnás programról szólt a szakemberek előtt. Ezzel a többéves kezdeményezésükkel nagyon fontos célkitűzésük volt az, hogy olyan technológiákat adjanak termelő partnereik kezébe, amellyel azok magasabb eredményt képesek elérni. Mint minden újnak, ennek is voltak „külsős” kétkedői. Ám a bizonytalanokat már azok a lépések megnyugtatták, amelyek a program bevezetése elején minden erre vállalkozónál megtörténtek – mondta a szakember. Nevezetesen az, hogy a Monsanto áldozott rá, és mindenkinél előzetes felmérést, értékelést végeztek arról, hogy addig milyen termesztéstechnológiát alkalmaztak, milyen gépesítési színvonalon gazdálkodtak stb. Ezt követően szakértő csapatuk beszélte át a gazdákkal, hogy területükre milyen módszereket, milyen vetőmagot, műtrágyázási, vetési eljárást ajánl a cég. Természetesen senkire sem erőltették rá, hogy az általa művelt teljes területre alkalmazzák a Plusz 1 tonnát garantáló eljárást, hanem csak arra a néhány hektárra, amelyen bizonyítani tudták, hogy tényleg magasabb hozamot lehet elérni a Monsanto ajánlotta módszerrel. Nem véletlen, hogy 2013-ban már több mint 200 Monsanto-partnernél folytatták a „Plusz 1-et”.

Magasabb termésátlagok

A nemzetközi cégnek mindezzel az is a törekvése, hogy a világélelmezés növekvő igényének idővel maguk és partnereik is meg tudjanak felelni. Jól felfogott érdekük ez, mivel a prognózisok szerint a lélekszám növekedése révén már 2030-ra mintegy harmadával növekszik a világ húsfogyasztása. Ennek célszerű egy nagyon komoly növénytermesztési növekménnyel elébe menni, amit a kukoricatermelésben 75–76 százalékkal nagyobb terménytömeggel lehet számolni. Ehhez azonban elsősorban nem újabb területek bevonására lesz szükség, hanem magasabb termésátlagokra.

A Monsanto tonnás lépése ehhez az egyik megoldás. Jellemző, hogy az elmúlt években hazánkban is legföljebb évi 100 ezres nagyságrendben volt változtatható a kukorica országos vetésterülete. Persze a termésátlagok is hektikusan változtak az eltelt 10 évben, de az elmúlt két évtizedben mégiscsak 1,5 tonnával nőttek az átlagok hazánkban. Ha ezt évekre bontjuk, az átlagos növekedés valamivel 70 kilogramm körüli, márpedig a nemesítők, a fejlesztők állítják, hogy évente 100 kilogrammal növelhetők a hektáronkénti hozamok, fejtegette Major László, majd hozzátette: cégük természetesen 2014-ben is folytatni kívánja programját.

Ajánlott kiadványokDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjaiDr. Gere Tibor:
Gazdasági állatok viselkedése - A baromfi viselkedéseDr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyveDr. Győri Zoltán – Dr. Győriné dr. Mile Irma:
A búza és kukorica minősége és feldolgozása

Ez is érdekelhetiGOSZ-VSZT-NAK: 48 őszi búza az ajánlati fajtalistánTonnánként nettó 96 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé a szakszövetség az őszi kalászosokraMagyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője